A buszok arculata, színe – Önnek világos?

Előre leszögezzük: a címben feltett kérdés nem a buszok színére vonatkozik.

Mint ahogyan beszámoltunk arról, a kecskeméti buszok ezüst színűek lesznek továbbra is, az arculatukra pedig a visszafogottság lesz a jellemző. Fenti fotónkon látszódik is, mire kell számítani, ha már teljes lesz a flotta.

Ez a visszafogottság egyébként a polgármester kérése volt, legalábbis ezt mondta a legutóbbi közgyűlésen. Még azt is hozzátette, hogy ha ez valakinek nem tetszik, akkor vele kell ezt megvitatni.

Volt is jelentkező az ellenzéki padsorokban. Elsőként Király József vetette fel, hogy használni lehetne a buszokat egyfajta mozgó PR eszközként, és azokon a város jellegzetes épületeit lehetne megjeleníteni. Utalt arra, hogy volt néhány éve egy ilyen kezdeményezés. Akkor pályázni lehetett a látványra, amelyet meg is nyert a Kecskemétfilm Kft., karöltve a Katedra iskolával. A város tulajdonában lévő buszok fele mesefigurás lett volna, a másik felén a jellegzetes épületek bukkantak volna fel. Később már csak két busz átalakításáról volt szó, aztán végül is lefújták az egészet, mondván, hogy Kecskemét lakossága a díszítés nélküli szürkéhez ragaszkodik.

Gulyás Zoltán is próbálkozott azzal, hogy szerinte nem árt, ha egy busz feltűnő, de hiába volt ez is.

Lejer Zoltán, szövetségi frakcióvezető is felszólalt, aki elmondta, hogy nem lenne újdonság mintákat vinni a buszokra, hiszen futottak már a városban olyanok, amelyeket teljesen reklám borított, miként más városokban is rendre előfordul ez. Hozzátette azt is, hogy ő azért elfogadásra javasolja a napirendet.

Dr. Homoki Tamás alpogármester azzal verte vissza a felvetéseket, hogy sokkal fontosabb érdek, hogy egy közlekedési eszköz ne vonja el a közlekedők figyelmét, minthogy reklámozzon valamit.

A testület úgy döntött végül ( Lejer Zoltán és dr. Vancsura István ellenzéki képviselők igen szavazatával együtt), hogy az előterjesztésben szereplő, és a fotón látható arculatot elfogadja. Azzal a módosítással (a Király József vezette városüzemeltetési bizottság javaslatára), hogy a buszok hátulján lévő címer színes legyen.

Február 13-án, amikor eldöntötte ezt a testület, akkor az előterjesztésben szerepelt egy olyan mondat, amely a KecsUP szerkesztőségének a szemét kibökte.

Az van benne ugyanis, hogy a 2019. november 12-én meghozott közgyűlési határozat alapján elkészíttette a buszok egységes arculati terveit a Kecskeméti Közlekedési Központ (KEKO), és ezt határidőre, 2020. január 31-ig megküldte a városházának. Megnéztük azt a döntést, valóban benne volt az egyik pontban ez a kitétel. Ezzel a döntéssel fogadták el egyébként, hogy a buszokat és a sofőröket az Inter Tan-Ker Zrt.-nek kell biztosítania.

Csakhogy a februári közgyűlés elé került arculati terv már jóval korábban elkészült. A KecsUP számára – közérdekű adatigénylésünkre – korábban megküldöt szerződések szerint erre már 2019. június 19-én szerződött a KEKO a Raster Stúdióval. És ez a terv benne is volt a 2019. november 12-i napirend ( szerződés az Inter Tan-Ker-rel) 35. mellékletében.

Hogy tisztábban lássuk, mi történt, kérdéseket intéztünk a közlekedési központhoz. Ezeket:

1. Esetleg a nyilvánossá vált arculati terv nem az, amit Önök tavaly nyáron megrendeltek? Ha nem az, akkor mi lett azzal, illetve az arra költött csaknem bruttó 900.000 forinttal? 2. Ha ugyanaz, akkor… A) Ha a tervezéshez közgyűlési felhatalmazás kellett (lásd 2019.11.12.), akkor 2019. június 19-én mire föl kötöttek szerződést a tervezésre? B) Ha a tervek már korábban megvoltak (lásd a 2019.11.12-i közgyűlést), akkor pedig miért az szerepelt a legutóbbi közgyűlési anyagban, hogy a tervezésre csak tavaly novemberben kaptak közgyűlési felkérést? 3. A tavaly júniusi terveztetés idejében még nem lehetett tudni, hogy egyáltalán milyen cégek pályáznak a buszok és a sofőrök biztosítására (a pályázatokat tavaly szeptember 23-ig lehetett beadni). Azokat a meglévő városi Citaro buszokra készítették. Előfordulhat, hogy a Connecto és a Reform buszokra ezek a tervek nem is lesznek jók a méretek miatt, és új tervezés szükséges?

A válaszok néhány nap alatt meg is jöttek. Nézzük ezeket is.

Kecskemét önkormányzata a közlekedésszervezési feladatainak ellátásáról szóló 11/2019. (IV.25.) rendeletében átadta azt a feladatot is társaságunk részére, hogy a közszolgáltatással összefüggő követelményeket határozzuk meg. Ebbe a körbe tartozik a szolgáltatás egységes megjelenése, megjelenítése is. Ezen felhatalmazás alapján folytattunk le egy eljárást és választottuk ki a Raster Stúdió Kft.-t. A cég elkészítette egyebek között a Kecskeméti Közlekedési Központ Kft. egységes arculati tervét, és az autóbuszok dekorációjának látványtervét. Utóbbi már csak azért is fontos volt, mert a látványterv része kellett, hogy legyen a közszolgáltatásra kiírt pályázati dokumentációnak, hiszen a szolgáltatás biztosítását megpályázóknak már a kiírásnál előírtuk, hogy milyen dekorációt várunk el a leendő autóbuszokon. Mivel nem tudtuk, hogy mely cég és milyen típusú autóbuszokkal pályázik, ezért a látványtervek csuklós és szóló autóbuszra is elkészültek, nyilvánvalóan úgy, hogy ha azokon még igazítani kell, akkor az még a feladat része lesz. A tervezőknek egyebek között meghatároztuk, hogy letisztult, visszafogott arculatot szeretnénk. Az autóbuszok átfestése pedig soha szóba sem került, hiszen eleve van a városnak 25 db ezüst színű Mercedes Citaro hibrid csuklós autóbusza, amelyek átfestése rendkívüli módon megemelné a kiadásokat.

A közgyűlés 2019. november 12-i rendkívüli ülésén elfogadta a közszolgáltatási szerződést és annak 3 mellékletét. A fennmaradó 32 mellékletről – közöttük az arculatról – amelyek szintén az előterjesztés mellékletét képezte nem kellett külön dönteni. Az autóbuszok arculatához a hivatkozott rendkívüli közgyűlésen semmilyen módosító javaslat nem érkezett, így további tervezésre, áttervezésre sem volt szükség. Tehát többletköltség nem jelentkezett, a februári közgyűlés elé ugyanaz a látványterv került, amelyet a testület már novemberben megismert.

Fentiekből kitűnik, hogy a közgyűlés jóváhagyására egyébként nem volt szükség. Ugyanakkor a város vezetése már korábban jelezte társaságunknak, hogy az autóbuszok arculata fontos kérdés, ezért is döntöttek úgy novemberben, hogy hozzuk vissza a végleges terveket, legyen ez egy külön napirendi pont.

Szerencsés és költségkímélő helyzet alakult ki az által, hogy a novemberi módosító javaslatok hiányában lényegében ugyanazt az eredetileg elkészített látványtervet mutathattuk be, és okafogyottá vált a határozatnak az a pontja, amelyben a közgyűlés a tervek elkészítésére kérte fel társaságunkat.

Ezek voltak tehát a KEKO ügyvezetőjének válaszai kérdseinkre. Azonban ezek újabb kérdéseket (illetve gondolatokat) szültek bennünk.

• Áprilisban valóban feladatokat adott át az önkormányzat a KEKO részére, és valóban szerepel az anyagban, hogy a közszolgáltatással összefüggő követelményeket határozza meg. Olyan kitételt azonban nem találtunk, amely az arculatra és annak megtervezésére vonatkozott volna, de megengedők vagyunk a KEKO-val szemben, elfogadjuk, ha az arculat is oda tartozik, még ha nem is nevesítik az anyagban.
• Ugyanakkor, ha valójában a végül elfogadott látványterv megegyezett a már jóval korábban elkészítettel (és teljesen megegyezik), akkor miért nem lehetett azt írni az előterjesztésben, hogy szerencsére ez már jóval korábban elkészült a terv? Miért azt tartalmazta a testület elé került anyag, hogy a novemberi felhatalmazásra fel terveztette a KEKO az arculatot? Ennyire mindegy, mi van egy előterjesztésben? Még az ügyvezető le is írta a levelében, hogy a novemberi elfogadott határozat azon pontja, amely az arculat megterveztetéséről szólt, okafogyottá vált közben. De akkor egy okafogyottá lett határozati pontra miért hivatkozik egy későbbi közgyűlési előterjesztés?
• Ha pedig mindenki örül, mert végül is elég lett egyszer megterveztetni, ami pénzügyileg örvendetes, akkor miért nem ezt emelték ki az előterjesztésben?
• És ha úgy van, ahogy Hári Ernő ügyvezető írja, hogy azért jött be külön napirendként újból a testület elé az arculat, mert a város vezetése jelezte, hogy ez egy fontos kérdés, akkor a polgármester a vitában felszólaló képviselők előtt és után miért tett olyan megjegyzéseket, hogy:

…ez legyen a legnagyobb gondunk, azt gondolom, hogy ennél súlyosabb döntéseket kell még meghozni…”

… jó, hogy ilyen jól fel tudjuk fogni ezt a kecskeméti közlekedés helyzetét, nekem még nem sikerült. Én még bele vagyok mélyedve a részletekbe, hogy hogyan tudjuk jól és költséghatékonyan megszervezni a közeledést, de örülök neki, hogy ilyen vizekre is el tud terelődni a figyelem.

Most akkor újra, alpolgármester úr, hogy fokozzuk a hangulatot? (amikor Falu György szólásra jelentkezett – a szerk.)

Talán jobban megértjük ezt a történetet, ha a szerkesztőséget egy közös filmnézésre fogjuk, és leülünk a Vissza a jövőbe trilógia elé, ahol a múlt, jelen és jövő között úgy ugrálnak a szereplők, mintha az természetes lenne. Kész szerencse, hogy olyan Mercedes buszok mellett tette le a voksát az Inter Tan-Ker-rel együtt (ez a cég pályázott egyedül) a testület tavaly novemberben, mint amelyekhez hasonlóra a KEKO 2019 nyarán már megterveztette az arculatot. Mert amennyiben lett volna más jelentkező, és az MAN vagy Volvo buszokkal jött volna netán, és még meg is szavazzák, akkor nyilván új tervezésre és újabb költségkiadásra lett volna szükség.