Dr. Brúszel László váltotta dr. Falusi Norbertet a Szövetség a Hírös Városért Egyesület elnöki székében. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele az ellenzéki politizásáról, és néhány aktuális témáról. Így a jegyzői levélről, a választókerületi pénzek körül kialakult vitáról és az SOS ingatlanokkal kapcsolatban kirobbant feszültségről.
Gunity Gábor: Egy politikai pártnál nagyjából lehet számítani rá, milyen politikát folytat. Feltéve, ha nem változtatja folyton. A Szövetség a Hírös Városért Egyesület nem politikai szervezet, de színeiben kilenc képviselő ül a testületben. Mivel jellemezné a Szövetség politikáját?
dr. Brúszel László: Igen, a Szövetség egy civil szervezet és nem párt, amely egy éve azért alakult, hogy közös várospolitikai platformot nyújtson öt ellenzéki pártnak, az önkormányzati választáson való induláshoz. Ehhez elfogadtak a pártok egy értéknyilatkozatot, amely alapját képezi a közgyűlésben való politizálásnak. Röviden, a Szövetség a magyar nemzeti értékek, a kecskemétiség és a kecskeméti hagyományok tiszteletén, és a lokálpatriótizmus és az európaiság gondolatán alapuló politizálást kíván folytatni Kecskeméten. Bár öt pártból jönnek a Szövetség közgyűlési képviselői, és nagyon különböző korosztályok, családi és politikai szocializáció, sok esetben eltérő politikai értékrend jellemzi őket, az együtt vallott politizálási értékek összekötik őket. Nem egyszerű feladat, de a pártok és a Szövetség lényegében a választók akarata szerint indultak a tavalyi önkormányzati választáson. A mai választási rendszer az egy lista, egy jelölt indítást preferálja. Megjegyzem, a FIDESZ és a KDNP már régóta így indulnak és politizálnak, tehát nem valami új megoldásról van szó. Csak az ellenzéki oldal eddig széttöredezett volt.
GG: Mennyiben várható másféle politika a frakciótól azzal, hogy a Szövetség egyesület élén az Ön személyében egy régi motoros, sokat tapasztalt pollitikus áll mostantól? Ez egyfajta visszatérés? Bár nem olyan aktívan, mint amikor képviselő és pártelnök volt, de azért mégis csak olyan szerepkör ez, amelyben minden megnyilvánulás meghatározhatja a frakció (az ellenzék) működését, valamint egy-egy kijelentés súlyt kap azáltal, hogy kvázi pártelnök lett. Még ha szó sincs erről persze.
dr. BL: Jó kérdés. Én 2014 óta nem vállalok pártpolitikai szereplést, de a közéleti érdeklődésem megmaradt, és figyelemmel kísérem Kecskemét életét, mert bár éppen 41 éve költöztünk ide fiatal családommal, de a városra már szinte úgy tekintek, mint szülővárosomra. Ügyvéd is vagyok, nagyok sok emberrel találkozom, látom életüket, ismerem családjukat, s ha kilépek a házunkból, sokszor megállítanak és szóba elegyedünk. Tehát azért vállaltam el a felkérést, mert remélem, hogy a 25 éves politikai-közéleti tapasztalatomból, a városért való munkámból tudok valamit átadni a mostani képviselőknek. Nem visszatérés persze, mert képviselő vagy külső bizottsági tag sem vagyok, párttisztségem nincs – noha aki ismer, tudja, baloldali ember voltam és maradtam ma is – de úgy látom, nem baj, ha ilyen „régi motoros” mint én, beleláthat a várospolitika műhelyébe. Talán hasznára válok a közös ügynek. Meg kell mondani, sok új tapasztalatot is szereztem, és azt látom, hogy az egyes pártok nem is annyira állnak távol egymástól, és ha az emberek, a választók is jól megférnek egymás mellett, még ha vitáik vannak is, akkor a pártok sem tehetnek mást, a közjó érdekében együtt kell működniük. Nem szeretném a közgyűlési frakciót, a Szövetség képviselőit – akik közül hat egyéni választókerületben lett megválasztva – én irányítani, a frakció jól felkészült, vannak vezetői, a képviselők tetterős és saját közösségükben ismert és elismert emberek, tudják a dolgukat. Még akkor is, ha hat új képviselő van, akik eddig nem végeztek ilyen munkát és most rájuk szakadt egyszerre minden. Viszont azt nagyon szeretném, hogy a képviselők a városra, városrészükre érzékeny módon, az emberek véleményére nyitottan politizáljanak, és a város érdekében együttműködjenek a közgyűlésben a többségi frakcióval. Ők is ismernek, még a fiatalabbak is már, tudják én egy mérsékelt és kompromisszumra is képes, a városért elkötelezett politikus voltam, de elveimből nem engedtem. Ezt tudom nekik is ajánlani.
GG: A polgármester most is beszélt arról, hogy a Fidesz-KDNP az együttműködésre törekszik, és lát még vadhajtásokat az ellenzékben, de majd azokat is kezelik valahogy. Mert a város érdeke úgy kívánja. Ön szerint ez őszinte kinyilatkoztatás a részéről? Úgy látja, hogy a kormányzók politikája a békés együttműködés szándékával fogalmazódik meg? És az együttműködés akadálya az ellenzék lenne?
dr. BL: Én azt tapasztaltam, hogy a helyi politikában nagyon fontos a különböző politikai erők együttműködése, különben a város megy rá. Nem arról van szó, hogy adják fel értékrendjüket, elveiket a pártok, hanem a város érdekében meg kell egyezni. Szerintem a polgármester asszony komolyan gondolja a békét és az együttműködést, hiszen láthatta korábban is, mert képviselő, alpolgármester volt, hogy együttmunkálkodás nélkül nem ment volna például a Mercedes beruházás, az új élményfürdő beruházása, a Rákóczi út korszerűsítése sem. Sokszor előfordult például Zombor Gábor polgármestersége alatt, hogy több ülésen is visszajött egy-egy javaslat, de mindig kialakult az elfogadható megoldás. Sokan megállítanak, és azt mondják, nem kell „ezeknek” hinni, de én optimista vagyok. Ami október 13-án kialakult, ilyen 20 éve nem volt. A közgyűlésben a többség-ellenzék aránya 55-45 %, tehát mindkét tábor mögött jelentős szavazói tömeg áll. A 14 választókerületből hatban ellenzéki képviselőt választottak meg. Nem lehet kihagyni sok ezer ember érdekét és képviseletét a helyi politika alakításából, mert abból baj lesz. Ehhez az új helyzethez mindkét félnek alkalmazkodni kell. Ha a FIDESZ-KDNP többség mindent úgy akar csinálni, vagy még úgyabbul, mint ahogyan tíz évig volt, miközben megváltozott a helyzet, akkor ebből előbb-utóbb tartós konfliktus lesz. Olyat biztos nem lehet, hogy jelentős kihatású előterjesztés előtt nem konzultálnak a Szövetség frakciójával, és erőből próbálják átnyomni a többségnek megfelelő, de az ellenzék által alapvetően vitatott döntést. Ennek a város issza meg a levét. Ez a Szövetségnek biztos nem érdeke. Most indult az ötéves ciklus, bizakodjunk.
GG: Itt van ez a jegyzői levél. A polgármester szerint az ellenzék félreértelmezte a tartalmát. Valóban? Mit gondol, 30 év után miért pont akkor történik ez az intézkedés, amikor megerősödött az ellenzék, és egyéni képviselőket ad a testületnek? A frakciónak mi a teendője ezzel a levéllel? Annak tartalmával. Legutóbb volt egy napirend előtti felszólalás erről, valamit a KecsUP-nak is nyilatkozták a képviselők, hogy felháborító. Ennyit tehetnek csupán?
dr. BL: Ezt a levelet szerintem nem szabadott volna kiadni, illetve nem szabadna a levélben megfogalmazott „egyablakos” rendet bevezetni. Számomra, mint régi képviselő számára ez abszolút érthetetlen, hiszen 30 éven keresztül senkit sem zavart az, hogy a képviselő bejelentkezve közvetlenül fordult az adott tisztviselőhöz. Engem és a többieket is, legyen bármilyen színű a polgármester, mindig fogadtak a tisztviselők, nagyon jó személyes- és munkakapcsolat alakult ki közüttünk. Ha olyan információról volt szó, amelynek a megosztása problémát okozott volna, vagy korai lett volna, akkor ezt mondták és mi tudomásul vettük. Nem tudom elképzelni, hogy egy egyéni képviselő a választókerületének ezernyi gondjával-bajával csak egy vezetőhöz fordulhat, aki majd valamikor megadja a választ. És amin méginkább csodálkozom az az, hogy ez a rendelkezés sérti a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatát is, amely szerint a képviselőt soron kívül kell fogadnia a vezetőknek és a köztisztviselőnek is. És egy jogsértő állapot nem maradhat fenn sokáig. Még mindig remélem, hogy egy nagy félreértés van ekörül a levél körül, és jobb lenne, ha a polgármester asszony egyeztetné a Szövetség frakciójával, hogy miben kellene és miért, az eddigiekhez képest változtatni. Na, egy ilyen értelmű rendelkezés nem a béke és az együttműködés irányába mutat az biztos. A frakció ezt kéri továbbra is egyébként.
GG: Lehet ennek a levélnek köze az SOS-ügyhöz? Három napra rá íródott, hogy Bodrozsán Alexandra képviselő felkarolt egy olyan ügyet, amely a polgármesteri közlemény szerint a város ügye is.
dr. BL: Nem tudom. Ha egy szabályozás egyetlen esetből indul ki, akkor azzal a szabályozással nagy baj van. Ha egyetlen problémás eset van, azt egyedileg kell megoldani, nem egy átfogó szabályozást ráépíteni. Ilyet eddig Kecskeméten nem láttunk és nem szoktunk hozzá. Bodrozsán Alexandra végezte a képviselői munkáját, minden információt összeszedve hozzá, ehhez a hivatalnak segítenie kell. Ha ezt nehezítik, akkor az önkormányzati törvényt sértik meg.
GG: Jogászként mit gondol az alpolgármester kijelentéséről, amelyben azt mondta a közgyűlésen, hogy Bodrozsán Alexandra olyan kárt okozott a városnak akciójával, amelyet békeidőben, ilyen rövid idő alatt még senki nem okozott. Mert akár 20 millió forinttal is többe kerülhet majd az a néhány ingatlan. Megütheti a bokáját az alpolgármester? No és persze ha létrejön az üzlet, honan tudhatja a közvélemény majd, hogy tényleg befolyásolta az árat a képviselő akciója? Bejelentik egyszerűen, hogy ennyi lett volna, de drágább lett és kész? A bűnös pedig az ellenzéki képviselő?
dr. BL: Még a ciklus elején tartunk, a versenytársak, ellenfelek igyekeznek a másikat bemérni, kitapogatni gyengéjét. Ezt a felszólalást is ilyennek tartom. Jogászként azt mondom, hogy teljeséggel megalapozatlan ez a kijelentés, politikailag viszont káros, rontja az előbb említett együttműködés feltételeit. Na, ilyenkor mondja az ellenzéki szavazó, hogy „ezekkel” akarnak maguk együttműködni? Először is, a gyermekfalu típusú ellátást az állam nem kívánja finanszírozni, mert a nevelőszülői hálózatot preferálja. Kecskemét városának van ugyan egy megállapodása 22 millió forintos támogatásra az alapítvánnyal, de az csak az átmeneti otthonra vonatkozik, valamint emellett közösségi célokra is használhatják a városrésziek az intézményt. Ha tehát az intézmény komplexum fontos Kecskemétnek – szerintem igen – akkor nem szabadna elengednie a városnak. Nem önkormányzati feladat ugyan az az ellátásfajta, de legalább szakmai alapon azt is végig kellene gondolni, mit tehetnénk. Vagy ha azt nem, akkor milyen más ellátásra vehetnénk ígénybe? Király József képviselő tavaly kétszer is interpellált ez ügyben, jelezte, hogy az alapítvány gondolkodik ez épületek eladásáról, de nem kapott előremutató választ. Ha pedig végképp nem tudunk ebbe az ellátásba belépni, és az SOS Gyermekfalu Alapítvány mégis el akarja adni az ingatlant, vagy annak egy részét, akkor a városnak kell egy teljes és konkrét ajánlatot tennie rá. Ilyen eddig még nem történt, legalábbis a hírek szerint, sőt az eladást egy ingatlaniroda most is hirdeti. Másrészt, hiába akarja a tulajdonos az általa képzelt vételárért eladni az ingatlan egy részét, az önkormányzatnak előtte a vagyonrendelete szerint külső, független értékbecslést kell készíttetnie, és az abban megjelölt érték fölött nem adhat többet az eladónak az önkormányzat. Legalábbis ilyen eddig nem történt még. Az önkormányzat tehát semmilyen vételi kényszerhelyzetben nincs, pláne előnytelen vételáron. A képviselő asszonynak a meg nem szavazott indítványa is arról szólt, hogy a polgármester alakítsa ki a megvásárlás önkormányzatnak megfelelő feltételeit, majd kezdjen tárgyalásokat, és ha lesz olyan pozíció, amelyért érdemes megvenni, akkor vigye be közgyűlés elé a szerződéstervezetet. A képviselő belépése a folyamatba semmilyen hátrányt nem okozott, és még az önkormányzat tárgyalási pozícióját sem rontotta, mivel az adásvétel az előkészítés szakaszába sem lépett. Az, hogy a hivatal végzett valamilyen előzetes munkát azzal kapcsolatban, az még semmit sem jelent. Talán itt meg is rekedt az ügy, mert éppen az aláírásgyűjtés hívta fel az ügyre a figyelmet. Tehát jogi értelemben kár bizonyosan nem történt – így múltidőben fogalmazva – mivel ha készült is értékbecslés, abban nem lett nagyobb érték megjelölve az után sem, hogy Bodrozsán képviselő asszony felkarolta a lakossági kezdeményezést a megvételre. Fogalmilag – ahogyan a jog mondja – kizárt a kár bekövetkeztének ténye és összege meg pláne. Én ezt a kijelentést egy erős politikai túlzásnak tartom, és felesleges konfliktust okoz a képviselővel és több száz, a petíciót aláíró polgárral. És hogy miért tette ezt a kijelentést? Én régóta ismerem alpolgármester urat, jóval meggondoltabb ő attól, hogy tényszerűen állítson egy olyat, ami még be sem következett, pláne politikai nyereségvágyból. Valószínűleg az előző hetek Facebook vitája jobban megfogta a kelleténél, és persze egy elővágás is lehetett a képviselő „túlzott nyomulása” ellen. A kecskeméti közgyűlésben a múltban nem volt szokásos az ilyen erős személyeskedés. Kár volt érte, mert szerintem még nincs vége a dolognak, és ez rányomja majd bélyegét az előbb említett békére, és mert elkezdődhet a mindenféle személyes felelősségek kutatása. Figyelve a közvélemény egy részét, van rá igény. A városi közbeszéd sok mindenről szól, milliárdos pénzkiadás után befulladt vagy félresikerült nagyberuházásokról és más ügyekről is. Van-e kár, ki ezért a felelős, hová mentek a kidobott pénzek? Ha ilyen könnyedén kijelenti valaki, hogy kárt okozott egy képviselő, akkor mi lesz a továbbiakban?
GG: Ha az alpolgármester szerint árt a nyilvánosság a tárgyalásnak, akkor ő miért ezzel a beszéddel nyitotta a közgyűlést? Majd később is megismételte, hogy bízott benne, Bodrozsán Alexandra az utolsó napirendnél nem kezdi el újból a témát. És itt ő is nyilvánosan beszélt ismét.
dr. BL: Hogy miért ezzel a beszéddel nyitott? Amit mondtam az előbb. Az ellenfelet időben kell visszafogni. És már két hete komoly nyilvános Facebook vita ment több ügyben is – levél, választókerületi keret, piac stb – és alpolgármester úr az ellenzék kezét láthatta ezekben, és megpróbálta megelőzni az ellenzék támadását. Szerintem a nyilvánosság ebben az ügyekben csak segít, hiszen a tulajdonosnak is látnia kell, a kecskemétiek nem engedik el olyan könnyen a gyermekfalut, hiszen 30 évvel ezelőtt az ő közös vagyonuk egy része – a telek – került átadásra gyermekfalu céljára, és ne mondja most senki, hogy nincs köze hozzá a kecskemétieknek. Ez a nyilvánosság csak segíti az önkormányzatot, mert – még egyszer rögzítve – legfeljebb csak azon az áron veheti meg az önkormányzat úgyis az ingatlanrészt, amelyet a független értékbecslés rögzít. Hiába emelné fel az eladó a kínálati árat. Nem fogja, inkább csökkent szerintem. Mert nem árt tudni, ezt a területet arra a célra kapta a várostól ingyen, hogy ott gyermekfalu működjön. Ha pedig az a vételár is sok az önkormányzat számára, akkor nem veszi meg, és vállalja annak minden ódiumát. Megkockáztatom, a tulajdonos alapítvány nagyon meg fogja gondolni, hogy ezután a politikai vita után harmadik félnek eladja-e az ingatlant, aki ott például üzletközpontot, lakóparkot létesítene vagy bármi mást. Szerintem ezek után az önkormányzat csak jól jöhet ki az ügyből, persze jól kell tudni tárgyalni. Hát igen, ilyen is a politika, kemény helyzetekben is dönteni kell.
GG: Az alpolgármester nevesítve is kimondta az Ön nevét mint egykori felelős ellenzéki vezetőjét, hogy anno a Mercedes beruházásnál nem ment ki idő előtt infó. Utalva arra, hogy az SOS-ügyben viszont ment, a képviselő belekotnyeleskedett. Jó ötlet volt a Mercedest idehozni példának? Azért voltak olyan utalások egykor, hogy nem igazán örült a Mercedes jövetelének mindenki, és nem a helyi vezetésen múlott az ügylet. Mindenesetre érdekes párosítás volt a fotókon a fideszes polgármester a kormányzó szocialista vezetéssel.
dr. BL: A Mercedes letelepedésének időszaka teljesen más volt. Tanulhatnának belőle a mostaniak. Zombor polgármester úr a frakcióvezetőket – közte engem – behívatta és elmondta, hogy egy multi beruházás készül Kecskeméten, és elmondott néhány részletet, és teljes titoktartást kért tőlünk. Mi nagyon megörültünk egyébként, mert a rendszerváltás óta egy ilyen ipari nagyberuházás volt a helyi politikusok álma. Az enyém is. És elindult a folyamat. És igen, én még a feleségemnek sem mondtam el, csak akkor, amikor első ízben testület elé került az anyag. Ott akkor tényleg kemény üzleti titkok voltak, amihez a Damiler ragaszkodott, és több milliárd forint is – nem mellesleg – volt a tét. Más városban ellenzéki politikusok (akkor a Fidesz-KDNP volt az ellenzék – a szerk.) meghiúsítottak egy nagy gumiabroncs beruházást, máshol a földek megvásárlásával machináltak. Kecskeméten normálisan ment mindent, itt pénz nem ment a zsebbe az biztos, legalábbis nagyon csodálkoznék, ha valaki másként tudja. Valóban, Gyurcsány miniszterelnök tárgyalta le a beruházás koncepcióját a német féllel, és egészen jó együttműködés alakult ki a szocialista kormány és a kecskeméti városvezetés között. És engem is megkérdeztek valahol. Mondtam volna nemet, csak azért mert nem mi voltunk a közgyűlésben többségben? És ez az együttműködés baj volt? Nem, itt van a Mercedes és fejleszt. Mi is a máig ható tanulság? Az, hogy a képviselőtől akkor várhatja el a mindenkori városvezetés az együttműködést, ha minden információt megad mukájához, nincs felesleges titkolózás, és van bizalom a felek között. Én azon csodálkozom egyébként, hogy egy képviselőtől, akit megválasztott pár ezer ember, hogyan lehet elvitatni a jó szándékot, a városért való munkáját, a becsületességet csak azért, mert amit csinál, az a másiknak nem tetszik, vagy az valaki másnak a „mestertervét” keresztülhúzza? Tényként állítani olyat, amelyre semmi alap, legfeljebb jónak látszó ötlet egy erős politikai támadáshoz.
GG: A választókerületi pénzek elosztásának módja is akkor változik, amikor megerősödött az ellenzék, és lettek egyéni képviselői. Véletlen csupán? A polgármester szerint ezt kérték már korábban tőle a képviselők, valamint az előterjesztés szerint így demokratikus az elosztás. Ezt lehet úgy értelmezni, hogy eddig nem volt az? Az Ön olvasatában miről van szó?
dr. BL: Eddig, 10 éven keresztül a választókerületi pénzek felhasználására az érintett képviselők – kivétel nélkül FIDESZ-KDNP – tettek javaslatot, a pénzügyi bizottság ezeket elfogadva döntött, az alapítványi támogatás pedig a közgyűlés elé került. A pénzekből kaptak például a választókerületben dolgozó civil szervezetek, polgárőrség. Ezt a gyakorlatot nem igen vitatta senki sem, noha időnként felmerült, miért is ez vagy az a szervezet kapott támogatást. A 2020. évi költségvetés vitájában merült fel, hogy ez a rendszer nem eléggé demokratikus, változtatni kell rajta. És ezzel együtt a cilvil szervezetek eddigi támogatása is módosult, pedig azzal kapcsolatban semmiféle felvetés nem hangzott el soha. Úgy került be a közgyűlés elé ez a javaslat, hogy semmilyen egyeztetés nem volt a témában, pedig megígérték, hogy lesz, és ebben is egy kemény Facebook vita alakult ki. Ezt követően a polgármester asszony a közgyűlés előtt két nappal egyeztetést hívott össze, ahol a Szövetség ismertette a módosító javaslatait, de megegyezés nem születet. Az egész ügy sarkalatos pontja az volt, hogy a többség úgy akart tanácsadó testületeket létrehozni a választókerületekben, hogy azok összeállításába az egyéni képviselőt még be se vonták volna, pályázati úton, és csak a pénzosztás lett volna feladatuk. A tanácsadó testület rendben van, hiszen ez tényleg demokratikusabb, mint volt 10 éven át, de a többi nem. Nagy vita volt, de sikerült elérni egy kompromisszumot, amit egyhangúlag megszavatott a testület. Így is lehet, de jobb lett volna, ha előtte időben érdemi egyeztetés van az ellenzékkel és a civil szervezetekkel. Tanácsadó testület választókerületenként lesz, feladata a képviselő munkájának a segítése, és városrészi fejlesztésekben, programokban javaslatot tesz a támogatásra, és nem pályáztatás útján jön létre a testület, hanem a tagjelölt jelentkezésére, vagy a képviselő javaslatára.
GG: Ebben az ügyben az ellenzék ha nem is egy nagy csatát, de egy ütközetet azért nyert. Sikerült rákényszeríteni a többséget, hogy gondolja át, és változtasson az eredeti elképzelésen. Például bevették a szövegezésbe, hogy az önkormányzati képviselő is javasolhat tanácsadó testületi tagot. Valamint kikerült, hogy ott lehet valaki tag, ahol a lakcíme van. Pályázni sem kell, csak jelentkezni. Ugyanakkor továbbra is a pénzügyi bizottság dönt a tagokról, a támogatási javaslatokról pedig a polgármester fog. Részsiker, de azért figyelmeztető jel a többségnek, hogy erőből nem lehet mindent?
dr. BL: Nem hiszem, itt nem volt semmiféle „rákényszerítés”, hanem itt megint az igazolódott be, hogy információ és egyeztetés nélkül nem lehet jó döntés. Ezek hiányában viszont mindig az ellenzék van nyomás alá helyezve, de az biztos, erőből ideig-óráig lehet eredményt elérni, de hosszabb távon biztosan nem. Ezt úgy gondolom a többségnek is be kell mihamarább látni.
GG: Mit gondol, Kecskeméten, akár más helyeken, ahol az ellenzék összeállva meg tudott erősödni, az általa folytatott politika kihatással lehet a 2022-es választásra? Ez a csata már elkezdődött?
dr. BL: Nem vagyok se politológus, se jós. De ha helyben – bármelyik városban, vagy a fővárosban – a szövetséges ellenzék rosszul teljesít, nem lesz vele elégedett a választó, vagy ahol többségben van, nem lesz jobb, mint a korábbi vezetés, akkor esélye kisebb lesz 2022-ben, mint október 13-án gondolható volt. Ha nem is csata, de a verseny elkezdődött 2019. október 14-én. Ezt tudja mindkét oldal, ezért van az idegesség.
GG: Itt kecskeméten is van az ellenzéki csapatban baloldali, jobboldali, zöld és liberális irányvonal. Nehéz összetartani? Mi a recept? És most így, már elnökként elárulhatja, hogy benne volt-e a tárgyalásokban a Szövetség formálódásakor. Jól jött esetleg az öreg róka segítsége?
dr. BL: Igen, ez a csapat gyakorlatilag szinte tükrözi a teljes lakosság politikai álláspontját, ami szerintem egy nagyon pozitív jellemző, talán a választók is ezt honorálták elsősorban. Vannak közöttük kiváló volt képviselőtársaim is, és új emberek is. Szerintem ez a sokszínűség erő, mint ahogyan az életkori és a tapasztalati sokféleség is. Még most kezdődött az öt éves ciklus, kell még az összecsiszolódás, de úgy látom teljes az akarat arra, hogy ez mihamarább megtörténjék. Összetartani a frakcióvezetésnek kell, amelyben ugyancsak vannak új emberek. Van feladat. Igen, a tárgyalások alatt megkérdeztek több dologban, hiszen a legtöbben ismertek, de alapvető kérdésekben a pártoknak kellett dönteni, ebbe pedig én nem szóltam bele. Amúgy minden tárgyalás alapja a türelem. Aki nagyon ideges természetű, az ne menjen politikusnak.
GG: Mikor mondja azt, hogy a Szövetség elérte a célját? És mi a cél egyáltalán?
dr. BL: A Szövetség egy eszköz volt arra, hogy az ellenzéki pártok megnyerjék a választók többségét. Ez nem sikerült, de amilyen eredményt végül is elért a csapat, arra hosszú évek óta nem volt példa Kecskeméten. Most jön az az idő, hogy megszolgálják a bizalmat.
GG: És még egy utolsó, nem politikai jellegű kérdés. Látjuk pár éve, hogy nagyon sokat dolgozik a kecskeméti vadaskertért. Hogyan került oda?
dr. BL: Gondoltam, hogy erre a kérdésre is sor kerül. Szóval 5 évvel ezelőtt miután már leköszöntem képviselői megbízatásomról, a városvezetés – amely ugyanaz volt mint a jelenlegi – felkért arra, hogy vállaljam el a Kecskeméti Vadaskert Természetvédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségét, ha már olyan jól láttam korábban a problémákat. Némi gondolkodás után vállaltam, és a mai napig csinálom egy fillér nélkül. Nekem ez igazi közszolgálat, bár nagyon szeretem az állatokat és ez a fő szempont. Azóta kialakult egy jó kollektíva, nekik köszönhetően komoly eredményeket értünk el, szóval ez egy amolyan késői siker is lehet nekem. Sok időt töltök ott, mert az alapítvány tulajdonosa a nonprofit kft-nek, amely üzemelteti az állatkertet, tehát vannak tulajdonosi feladataim is. A város komoly pénztámogatással járul hozzá, nagy köszönet itt is. Bár a műkerti elhelyezés eléggé szűkös, és komoly fejlesztésre nincs lehetőség, mindig szépítgetjük a kertet, új állatfajokat hozunk, és mára egy szép közösségi hely is a vadaskert. Hát így vagyok én ott.
