Egy hete tálalta az egyik országos hetilap, hogy Szőkéné Kopping Rita önkormányzati képviselő (Szövetség), tanácsnok talán jogtalanul vett fel éveken keresztül évi másfél millió forintot felügyelőbizottsági tagságai okán, mert talán nem is lehetett volna felügyelőbizottsági tag ezekben az önkormányztai cégekben. A cikket felkapta azonnal az egyik kecskeméti hírportál is, amely már a harmadik cikket írja erről, de utóbbiakban már semmi új nincs. Nyilván a témát melegen kell tartani, ez a cél.
Való igaz, ahogy az országos sajtóban megjelent cikk is írta, a képviselőt eltiltották 2015-ben attól, hogy cégben vezető tisztségviselői tisztséget betöltsön. Egy szociális szövetkezetnek volt a vezetője, amely egy iratot nem kellő időben adott le a NAV felé, ezért kényszertörlésre került a szövetkezet. Ekkor tiltották el az ügyvezetéstől Szőkénét, akinek egy másik cégére is kiterjedt ez, ott is le kellett őt váltani. Mert a cégbírósági rendszer ilyenkor automatikusan leellenőrzi a nevet és a személyes adatokat, és minden egyezésnél már eleve be sem jegyzi a cégbíróság az illetőt, illetve meglévő tisztségéből törli. Ez az öt éves tiltás tart 2020. március 7-ig.
A hetilap idézi is a 2006. évi cégeljárásokról és végelszámolásról szóló törvényt, amelyben az áll, hogy az eltiltás hatálya alatt az eltiltott nem lehet cégvezető, vezető tisztségvislő és felügyelőbizottsági tag. Majd a cikk úgy folytatódik, hogy Szőkéné Kopping Ritát ez a „legkevésbé sem zavarta.” Elvállalt két cégben is felügyelőbizottsági tagságot.
2015-ben nem tiltották el Szőkénét a felügyelőbizottsági tagságtól. A cikk a törvény mostani állapotát idézi, nem azt, ami alapján meghozták a végzéstCsakhogy az idézett törvénynek ez a 2019 óta hatályos változata, amire hivatkozik a cikk. 2015-ben, amikor az ügyvezető ellen meghozták az eltiltó végzést a törvény alapján, akkor még ebben nem volt benne, hogy felügyelőbizottsági tag sem lehet az eltiltott személy. Meg kell jegyezni – ha jól olvassuk a törvényt – hogy ez a 2019 óta hatályos rendelkezés, amely nem teszi lehetővé az eltiltott vezető tisztségviselőnek, hogy cég felügyelőbizottsági tagja legyen, ez a rendelkezés is csak a kényszertörlések három esetkörére terjed ki, viszont Szőkéné ügyvezetői eltiltása nem tartozik egyikbe sem. Ráadásul 2014-ben, amikor elvállalta a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. felügyelőbizottságának tagságát, még semmilyen tiltás nem volt érvényben a képviselőre, így amikor nyilatkozott a tagság elvállalásról, azt ennek a tudatában tette. 2018-ig nem is volt más felügyelőbizottsági tagságról szó, a második csak 2018-ban jött létre (Kecskeméti Junior Sport kft.) – tudtuk meg a Szőkéné Kopping Ritától.
A képviselő a KecsUP-nak azt mondta, hogy ha bármi szabálytalan lett volna, annak ki kellett volna buknia a cégbíróságon, amikor később kérték a felügyelőbizottsági tagságok bejegyzését. Mint ahogyan kibukott az is automatikusan, hogy más cégben is vezető volt, ezért onnan is törölték.
Egyébként bárki számára egy pillanat alatt kikereshető ingyenesen, hogy egy adott személy el van-e tiltva bármitől, és ha igen, ez okoz-e problémát. Ezt a keresést megteheti az önkormányzat vagy annak cége is.
Mivel nem vagyunk jogászok, nem vesszük magunknak a bátorságot, mint például egy-két hírportál, hogy olyan következtetéseket vonjunk le, hogy Szőkéné jogtalanul vett volna fel bármit is. Akár tagságot, akár illetményt. Ugyanis ennek a megállapítására vannak illetékes szervek. Az általunk megkérdezett jogászok is különbözőképpen látják ezt a témát. A cégtörvény és a polgári törvénykönyv külön-külön is bonyolult, azokat összefüggésekben vizsgálni meg pláne nem újságírói feladat.
