Ahogyan bejelentette a miniszterelnök a kijárási korlátozást, újabb nagy roham indult az élelmiszerekért. Mi is kapjuk folyamatosan az üzeneteket, hogy már megint üresek a polcok, és tolonganak az emberek az üzletekben. Pedig erre semmi ok nincs.
Tisztázzuk tehát: nem kijárási tilalom lesz szombattól, csupán kijárási korlátozás. Egyébként pedig még a kijárási tilalom sem jelentené azt, hogy senki sehova nem mehet. A mostani korlátozás pedig még ennél is lazább. Egyedül a vásárlás időszakában hoz nagyobb változást. 9-12 óra között a 65 év felettiek vásárolhatnak csak, ezen az időn kívül pedig a fiatalabbak. Ez érvényes az élelmiszerüzletekre, drogériákra, piacokra és a gyógyszertárakra. Szó nincs arról tehát, hogy most minden bezár és nem lehet semmit venni.
Nem hiába írják többen itt és ott is kommentekben, hogy nem nagy szigor ez a mostani rendelkezés. Egyesek szerint egy nagy nulla. Cikkünk folyamatosan frissül, hogy mit lehet és mit nem a korlátozás alatt. Ezek szerint valóban mondhatjuk, hogy megengedő rendeleről van szó.
Ha manikűröshöz is el lehet járni, akkor valóban feltehető a kérdés, hogy elég szigorú-e az új szabályozás
Ezzel persze nem állítjuk, hogy szombattól mindenki tegye ugyanúgy a dolgát, mint most. Mert a kijárást és az érintkezéseket valóban célszerű csökkenteni. Mindenféle rendelet nélkül is. Csupán arra hívjuk fel a figyelmet (amíg lehet ilyenről írni), hogy vannak ebben a rendeletben is megmagyarázhatatlan részek. Az egyik ilyen ez a bevásárlási időkorlát. Mert ha az időseknek csupán három órája lesz a bevásárlásra, akkor ez azt is hozza magával, hogy ebben az időszakban sokkal többen lesznek talán egyszerre egy téren, mint most. És ők is pont úgy megfertőzhetik egymást. De ugyanez a korlátozás nem érvényes a rendelet szerint a dohányboltokra. Miért? És vajon miért csupán két szépészeti szolgáltatás (fodrász, manikűrös) van a kijárási korlátozás kivételei között? Vagy miért vannak ezek is egyáltalán benne? Nem biztos, hogy annyira fontos a tökéletes köröm, esetleg a strasszos műköröm ezekben az időkben. Talán az sem nagy baj, ha a hajunk nem a legpatentabb most.
Buszokon és vonatokon kevesebben lehet utazni?
Bár nem így szól a rendelet, de lényegében erről (is) van szó. Vagy szó lehet akár. Mivel a tömegközlekedésre is meghatározta a rendelet, hogy az ilyen eszközökön is legalább másfél méter távolságban legyenek az emberek. Ami azt jelenti, hogy ha már egy valaki ül, mellé nem szabad leülni, és elé és mögé sem. Ezzel pedig megnövekszik majd az állók száma, de ők is csak másfél méterre lehetnek egymástól, ráadásul ott már nem is állhat senki, ahol valaki ül. Ez lényegében megtizedeli azok számát, akik felszállhatnak szombattól tömegközlekedési eszközökre. Már ha a szolgáltató szigorúan betartatja a rendeletet és kiadja a sofőröknek, hogy ellenőrizzék az utasokat. Bár a rendeletben a másfél méter előtt ott van a lehetőség szerint kifejezés, ami azt is jelentheti, hogy akár mondható a tömegközelekedésre, hogy ott nincs lehetőség erre, tehát lehetnek az utasok közelebb is egymáshoz. De akkor újra a kérdés: ha egyik helyen szigort ír elő, a másik helyen pedig megengedő a jogszabály, akkor ennek mi értelme van? Pontosabban: így mi értelme van?
Azért a rendelet az rendelet. Tartsa be mindenki, mert büntethetik azokat, akik megszegik. Már csak az a kérdés, hogyan. A főtéren üldögélő és trécselő fiatalok esete egyértelmű. De ki és mi alapján dönti el, hogy az autóban utazók vajon alapos vagy alaptalan indokkal indultak útnak? Utánuk megy-e bárki, hogy a nagymama háza előtt állt-e meg az autó, vagy egy másik család házánál, ahol szülinapi sörözés lesz.
Bízzunk benne, hogy a szabályokat pontosítják majd, és az általunk felvetett kérdésekre is választ kapunk. Mert nem megvétózni akarjuk a rendeletet, csupán a nekünk feltett kérdések alapján azt látjuk, hogy ezek a kérdések sok ezer olvasónkban is felmerültek.