Logo
488093914_1216741676490095_415495829304408273_n.jpg

Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, az „ünnepélyes” bejelentést Benjamin Netanjahu budapesti látogatására időzítették

A kormány úgy döntött, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból – ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte csütörtökön. Az „ünnepélyes” bejelentés időzítése nem véletlen: a Budapesten tartózkodó Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen – háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával – tavaly ősz óta nemzetközi elfogatóparancs van érvényben – emlékeztet a Hvg.hu. Lapszemle.

Ugyanaz a Gulyás Gergely, aki most a kilépést tényként jelentette be, a november végi kormányinfón – utalva Orbán Viktor szövetségesei, Netanjahu és Vlagyimir Putyin ellen kiadott elfogatóparancsra – már arról beszélt: a nemzetközi közösségnek, és így Magyarországnak nincs szüksége egy olyan bíróságra, amely „politikai alapon dönt” – olvasható a Hvg.hu cikkében.

A Nemzetközi Büntetőbíróság a kormány szerint „egy tiszteletre méltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált – tette hozzá Gulyás Gergely. A miniszter kiemelte, a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.

A kormány azelőtt jelentette be a döntést, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelitában fogadta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt. Netanjahut 2024 novemberében hívta meg Magyarországra Orbán Viktor, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének vádjával nemzetközi elfogatási parancsot adott ki az izraeli kormányfővel szemben. A magyar kormány már akkor deklarálta, hogy figyelmen kívül hagyja a hágai testület döntését, melyet abszurdnak, szégyenteljesnek nevezett – erről a Telex itt írt.

A Hamász 2023. október 7-én véres terrortámadást indított a Gázai övezet közelében lévő izraeli települések ellen, 1200 embert, köztük 840 civilt megölve, 250 embert túszul ejtve. Válaszul Izrael katonai offenzívát indított a Gázai övezetben, a Hamász felszámolását és a túszok kiszabadítását célozva. Azóta a Gázai övezet épületeinek és infrastruktúrájának jelentős része megsemmisült vagy megrongálódott, miközben a Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium szerint több mint 50 ezer ember halt meg, az ENSZ adatai szerint 1,9 millió palesztinnak kellett elhagynia otthonát. Izrael ezeket a számokat vitatja – tér ki az előzményekre a Telex.

Az ICC szerint Netanjahu emberiesség elleni bűntetteket követhetett el, és erre megalapozott a gyanú. A bíróság példaként említette a civil lakosság éheztetését, mint hadviselési módszert, de gyilkossággal, üldöztetéssel és egyéb embertelen cselekményekkel is gyanúsítják. Izrael kifogásolta a bíróság joghatóságát az üggyel kapcsolatban, ezt a kifogást elutasították. Netanjahu hivatala abszurdnak és antiszemitának nevezte a bíróság döntését, a testületet pedig politikailag motiváltnak és diszkriminálónak tartja – olvasható a Telex cikkében.

Jelentkezz be a KecsUP-ra!

Lépj be a beszélgetéshez és hogy jobban megismerjük egymást.

A Nemzetközi Büntetőbíróság szintén elfogatóparancsot adott ki a Hamász 2023. október 7-i terrortámadásának kitervelője, Mohamed Deif ellen, akit azonban már hónapokkal korábban likvidáltak.