- Merkel: demokráciában élünk és nem kényszer alatt, ahol a megosztott tudás és együttműködés segíthet.
- Orbán: békebeli demokrácia és a háborús helyzet közötti állapot van.
- Nincsenek rendszeresen frissülő, területi bontású magyarországi adatok a fertőzés továbbterjedéséről.
- A WHO vonatkozó útmutatója szerint a hatékony védekezésben „a kulcs az állampolgárok informálása”.
Van valami rendkívül bizarr és visszatetsző érzés, ahogy látjuk, hogy mennyire eltérő módon kommunikál két politikus – Németország kancellára, Angela Merkel és Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor – ezekben a vészterhes időkben.
A Reuters cikkében emlékeztet arra, hogy a kancellár 14 éves kormányzása alatt még sosem tartott televíziós beszédet, leszámítva a hagyományos újévi köszöntőt. Orbán Viktor ezzel szemben 10 év alatt saját közönsége előtt rendszeresen tart politikai beszédeket, ahol szívesen szónokol az illiberális demokráciáról, harcol politikai démonai ellen és előszeretettel keresi az utat Putyinhoz vagy Erdoganhoz. Természetesen nem azt állítjuk, hogy a német demokrácia tökéletes lenne, hogy ne lenne egyetlen korrupt német politikus sem, vagy a német nagytőke minden helyzetben szolidárisan, a munkások bérét szem előtt tartva jár el a kelet-európai államokban. Amiben mégis eltér a német és a magyar politikai rendszer milyensége, az épp a szabadság értékeinek tisztelete, amely feltétele a demokratikusan működő társadalmi rendszereknek.
Merkel: demokráciában élünk, nem kényszer alatt, hanem a megosztott tudás és együttműködés környezetében
Merkel ezekkel a szavakkal kezdi televíziós beszédét a német közszolgálati ARD-én (ez funkciójában, de nem minőségében olyan, mint nálunk az M1):
„Kedves polgártársak. A koronavírus drámai módon megváltoztatja jelenlegi életünket. A normalitásról, a közéletről, a szociális együttélésről alkotott valamennyi elképzelésünk eddig soha át nem élt, kemény próba előtt áll. Emberek millióinak zárt be munkahelye, gyerekeik nem mehetnek iskolába […] Természetes, hogy valamennyiünkben felvetődnek a kérdések és gondok ebben a szituációban: hogyan tovább? Ezen a szokatlan módon fordulok most Önökhöz, mert szeretném elmondani, mi az, ami engem kancellárt és kormányom valamennyi tagját ebben a helyzetben vezérel. A nyitott demokráciához tartozik, hogy a politikai döntéseket áttekinthetővé tegyük és elmagyarázzuk az embereknek, hogy cselekedeteinket lehetőség szerint úgy indokoljuk és adjuk tovább, hogy érthetőek legyenek. Szilárdan hiszek benne, hogy megbirkózunk feladatunkkal, hogy tényleg minden állampolgár, tehát Önök is megértik feladataikat. Engedjék meg, hogy kijelentsem: a helyzet komoly. Vegyék Önök is komolyan! […]”
Merkel a 12 perces beszédében továbbá arról beszél, hogy a kormány a Robert-Koch Intézet szakembereivel, virológusokkal, szakemberekkel küzdenek a vírus lassítása érdekében, és kéri, hogy a német állampolgárok tartsák be az előírásokat. Különösen fontos, hogy Merkel bízik a szakemberekben, amire beszédében utal is.
A kancellár ezekkel a gondolatokkal zárja beszédét: „Tanulni fogunk belőle, hogy mindig megfontoltan, más eszközökkel is tudjunk reagálni. Amelyekről szintén tájékoztatni fogunk. Ezért kérem Önöket, hogy ne üljenek fel híreszteléseknek, hallgassanak azokra a hivatalos tájékoztatásokra, amelyeket számos nyelvre lefordítva megjelentetünk. Demokráciában élünk, nem kényszer alatt, hanem a megosztott tudás és együttműködés környezetében. Történelmi feladat előtt állunk, amelyet csak közösen vagyunk képesek megoldani.”
Merkel beszéde magyar felirattal:
Merkellel szemben Orbán a facebook-on kommunikál saját tábora előtt, amikor alkotmányos kötelezettsége, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtson az ország összes polgárának
Minden jó érzésű honpolgárt megdöbbentett az operatív törzs március 15-i sajtótájékoztatóján Kovács Zoltán államtitkár magatartása. Fontos információforrás lenne az operatív törzs napi tótájékoztatója, de valódi szerepét nehezen tudja betölteni, amikor a kormányzati megszólalók arrogánsak és felkészületlenek (amiről ide kattintva olvashat.) Az segíteni ebben a veszélyhelyzetben, ha kompetens szakpolitikus illetve szakértő (a járványügyhöz, a közegészségügyhöz, az oktatáshoz stb. értő) válaszadó állna ki a nézők elő.
Kovács Zoltán államtitkár elképesztő szereplése után senki sem gondolta volna, hogy maga a miniszterelnök fogja felülírni a hiteles tájékoztatásról kialakult elképzeléseinket. Orbán Viktor (ugyan megpróbált a TV-én keresztül kommunikálni), de mégis úgy döntött, hogy a sikertelen kapcsolat után egy nemzetközi magáncég közösségi platformját használva tesz bejelentést.
Kormányülés szünetében bejelentett gazdasági intézkedések a facebook-on:
Miért gond ez? Mert a normákat, illetve a hiteles tájékoztatásba vetett minimális bizalmat is aláássa, amikor erre óriási szükség lenne.
Harari szerint a járványra kétféle: totalitárius vagy demokratikus választ lehet adni
A népszerű történész, Juval Harari (aki eleinte Orbánt is inspirálta, majd kiderült, hogy teljesen mást gondolnak a világról) nem rég beszélt a koronavírus és a politika viszonyáról. Harari szerint a járványra kétféle, totalitárius és demokratikus választ lehet adni. A digitális nyomkövetés és az efféle totalitárius eszközök ellentéte az értelmes, utasításokat követő közösség, amely hiteles értesüléshez jut, és megbízik a kapott hírekben.
Majd hozzátette:
„Most fizetjük meg annak az árát, hogy az elmúlt években a világ sok politikusa szándékosan és felelőtlenül bizalmatlanságra késztette az embereket a tudományban, a közintézményekben, és a médiában”.
Ha pedig visszaszámolunk, hogy az elmúlt években mennyi közpénzt költött el a magyar kormány a saját politikai táborát egyben tartó propagandára, és mennyit nem költött az oktatásra és az egészségügyre, akkor mindjárt érthetőbbé válnak Harari mondatai is.
A veszélyhelyzetben különösen nagy a felelőssége a politikusoknak, hogy hogyan beszélnek
Merkel sem finomkodott. Világossá tette, hogy komoly a helyzet (mert egyelőre a vírus ellen nincs oltószer) és soha át nem élt, kemény próba előtt áll Németország. Ezt nem igen kell magyarázni. És tette mindezt úgy, hogy mindenki láthatta az arcát és reakcióit, miközben a háta mögött ott lebeg a német nemzeti és az EU zászló.
Orbán a szokásos pénteki Kossuth Rádiós politikai kinyilatkoztatásában közel háborús helyzetről beszél. Egyértelművé teszi ő is, hogy az emberi élet védelme most a legfontosabb. Ezt elvitatni nem is lehet. Ami a kritika tárgya az a szemléletmód. A veszélyhelyzetre való tekintettel a magyar társadalmat meg kellene nyugtatni, felhívni figyelmüket, hogy következetesen tartsák be az egészségügyi előírásokat és azokat a korlátozásokat, amelyekkel segíthetjük a vírus terjedésének lassulását.
Orbán miután megállapította, hogy „nem megállítható a járvány terjedése” javasolta a kormánynak a veszélyhelyzet bevezetését. Ez lényegében rendkívüli jogrendet jelent, ami két hétre hirdethető meg. De, hogy ez a magyar miniszterelnök szerint hogyan néz ki, arra így válaszolt: „békebeli demokrácia és a háborús helyzet közötti állapotban vagyunk”.
A MÚOSZ a kormányzati kommunikáció súlyos zavarairól a következő állásfoglalást adta ki
Vészhelyzetben a korrekt, gyors, pontos információ életeket ment. A tévinformáció, az elhallgatás és a cenzúra emberéleteket veszélyeztet. A kormánykommunikáció jelenlegi formája nem segítség, hanem veszélyforrás.
- Egy országban, ahol az adófizetők évi 130 milliárd forintot fizetnek a közmédia működtetéséért, megengedhetetlen, hogy a miniszterelnök kizárólagos csatornaként a Facebookot használja a vészhelyzetei kommunikációra. A magyar államnak nem feladata Orbán Viktor Facebook-követői táborának növelése, ellenben alkotmányos kötelezettsége, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtson az ország polgárainak az erre fenntartott kommunikációs eszközökön keresztül. Ha a kormányfő közölni kíván valamit a lakossággal, használja a rádiót, a televíziót és az internetes hírportálokat. A Facebook egy amerikai magáncég, a Facebook-fiók nem lehet a hivatalos magyar kormánykommunikáció felülete. Elfogadhatatlan, ha egy órával a bejelentés után sem tudható, mit jelentett be a kormányfő.
- Fontos információforrás lenne az Operatív Törzs napi sajtótájékoztatója, de jelen formájában diszfunkcionálisan működik.
- A kormányzati megszólalók arrogánsak és felkészületlenek. A járvány nem rendészeti és nem (elsősorban) politikai kérdés: egyenruhások és a kormánykommunikáció ismert, de nem szakértő figurái helyett kompetens szakpolitikus illetve szakértő (a járványügyhöz, a közegészségügyhöz, az oktatáshoz stb. értő) válaszadókra lenne szükség.
- Az újságírók föltett kérdéseire válaszolni kell – nem húsz percben, hanem annyi idő alatt, amíg a releváns válaszok el nem hangzanak. Ha a sajtótájékoztatót tartó illetékesek nem érnek rá, akkor a kormány küldjön olyanokat helyettük, akiknek belefér az idejükbe, hogy válaszolnak. A sajtó munkatársai tízmillió magyar embert képviselnek, velük szemben is tiszteletlenség, ahogyan a kormány képviselői a munkájukat végző újságírókkal bánnak.
- A járványhelyzetre vonatkozó részletes (területi és életkori bontású) információk a hatályos nemzetközi egyezmények és az alkotmány alapján ugyanúgy nyilvánosak, mint a környezeti adatok (szmogtérkép) vagy egy esetleges nukleáris baleset idején a sugárzási adatok. Ezekhez az információkhoz a törvények alapján a társadalomnak joga van, nonszensz ezekkel kapcsolatban személyiségi jogokat emlegetni (egyetlen újságíró sem kérte soha, hogy névvel, címmel említsék a fertőzötteket). Magyarországon kívül az összes EU-tagállam haladéktalanul, nagy részletességgel közzéteszi ezeket az információkat, hogy az emberek megalapozott döntéseket tudjanak hozni a saját biztonságuk érdekében. A kormány az információk visszatartásával alapvető jogokat (a szabad tájékozódáshoz, valamint a testi egészséghez való jogot) sért meg súlyosan.
- A WHO vonatkozó útmutatója szerint a hatékony védekezésben „a kulcs az állampolgárok informálása”. Ha a kormánykommunikáció az elhallgatásra és a tévinformációk közlésére épül; ha a járványt az idegenellenes érzületek felkorbácsolására, a vidék-Budapest ellentét szítására használják föl, akkor a tájékoztatás nem tesz eleget a legfontosabb funkciójának: nem segít a helyes egyéni döntéseket meghozatalában, hamis biztonságtudatot sugall, amint ennek számos jelét tapasztaljuk is. Közben
- még mindig nem tudjuk, hol járt a budapesti bulinegyedben az a cseh állampolgár, aki az egyik legelső magyarországi fertőzött volt (így akik esetleg a kérdéses időben ott jártak, nem tudhatják, hogy veszélyben vannak-e)
- még mindig nem tudjuk, hogy koronavírus-fertőzésben halt-e meg február 29-én az az idős magyar nő, akinek a gyermeke utóbb bizonyítottan megfertőződött. Ez önmagában is megmagyarázhatatlan, egyben kétségessé teszi azt a kormányzati állítást, hogy iráni diákok voltak az első hazai fertőzöttek
- nincsenek rendszeresen frissülő, területi bontású adatok a fertőzés továbbterjedéséről
- a kormány koronavírusról tájékoztató oldala a nap nagy részében elérhetetlen, a hasonló európai oldalakhoz képest szegényes tartalmú, friss információk helyett a legértékesebb oldalfelületen érdektelen politikai tartalmakat közöl.
Kérjük a kormányzati kommunikáció résztvevőit, hogy a magyar lakosság biztonsága érdekében változtassanak ezeken a hibás, a vészhelyzetben létfontosságú közbizalmat gyorsan erodáló gyakorlatokon. A politikai érdek nem írhatja felül az alapvető jogokat és a hatályos törvényeket: az embereknek – járványhelyzetben különösen – joguk van a tisztességes tájékoztatáshoz – olvasható a muosz.hu oldalán.