Szabad március: Újságíró kezéből kicsavart mikrofon a szabad sajtó napja küszöbén

Különös jelenet játszódott le az Operatív Törzs keddi sajtótájékoztatóján. Természetesen tömve volt a terem újságírókkal, operatőrökkel és fotósokkal. Mindenki két kérdést tehetett fel. Ezekre Lakatos Tibor, a törzs ügyeletes vezetője és Müller Cecília tisztifőorvos válaszolt. Az RTL Klub munkatársánál volt éppen a szó. Ő a második kérdését azzal vezette fel, hogy az egyik iráni beteg, aki a karanténból tudósít, azt írta, hogy arra kérték az egyik beteg társukat, ne mondja el a többieknek, hogy pozitív lett a tesztje, mert nincs kapacitás az elkülönítésre. Azt szerette volna megtudni, hogy ez igaz-e. Amikor ott tartott, hogy köhögő, lázas beteg emberek együtt vannak negatív tesztes emberekkel, akkor a mellette álló hölgy nemes egyszerűséggel kicsavarta a kezéből a mikrofont. Íme erről a videó.

Elképesztően szomorú pillanat ez egy újságírónak, de bizonyára egy nem újságíró is elgondolkodik egy ilyen jeleneten. Négy napra vagyunk a szabad sajtó napjától. Amikor egy kérdező sajtómunkás kezéből, élő adásban, kitépik a mikrofont. Belefojtva a szót. Döbbenet.

Majd azonnal a harcos hölgy közbelépése után azzal magyarázta a mikrofon elvételét Lakatos Tibor (miután vélhetően maga is cikinek találhatta), hogy neki és a mellette álló tisztifőorvosnak még más dolga is van, mindenki röviden kérdezzen. A RTL Klub híradójának munkatársa 1 perc 15 másodpercnél tartott, amikor nyúltak a mikrofonért. Ez volt éppen a második kérdése. Tehát nem lépte túl a megengedett számot. Megnéztem a sajtótájékoztatóról készült felvételt, és odapörgetve a kérdésekhez, megállapítottam, hogy egyáltalán nem volt kirívó ez az időtartam. Sok újságírónál lehetett ott a mikrofon 1 perc körüli időmennyiségig. A tájékoztató végén egy kormánybarát újság munkatársa kérdezett, nála hosszabb ideig volt a mikrofon, mint az RTL-es kollégánál. Látszódott a felvételen a mikrofont kicsavaró hölgy is, egyáltalán nem tűnt úgy a mozgásán, hogy zavarná, hogy már 1 perc 20 másodperce beszél a kérdező.

Ez persze most nemiszerv méregetésnek tűnhet így leírva. Azonban fontos volt erről említést tenni, éppen azért, amiért Lakatos Tibor azzal védekezett, hogy igyekezzen mindenki röviden kérdezni. Ezzel „magyarázta” a mikrofontalanítási akciót. Igaza lett volna, ha a riporter hölgy a többieknél jóval tovább beszélt volna, és tartott volna fel ezzel mindenkit. De erről szó nem volt.

A tisztifőorvos egyébként az iráni férfi tájékoztatásával kapcsolatban azt mondta, hogy ez nem igaz. Amint valakinél pozitív lesz a teszt, elkülönítik, és nem lehet együtt másokkal.

Bár a feltett kérdések egy részéből az jött le, hogy nem minden információt kötnek a sajtó és a lakosság orrára, ott azért még nem tartunk, hogy egyáltalán nem lehet semmit kérdezni. Vannak sajtótájékoztatók, amelyeken ugyan kitépik a mikrofont az újságíró kezéből. Amelyeken maximum nem válaszolnak kérdésekre. Ez valóban egy másik szint még. Miként fekete autók sem járnak újra Magyarországon házról házra, mégis sokan érzik úgy, hogy bajuk lehet abból, ha nyíltan elmondják kemény véleményüket a kormányzatról. Mert olvastak ilyen híreket.

De ha már iráni betegek. A miniszterelnök szerint a koronavírus-járvány összefügg az illegális migrációval. Arról beszélt, hogy sok bevándorló Iránból vagy azon keresztül érkezik. Csakhogy a nálunk betegen elkülönített irániak nem bevándorlók. Főleg nem illegálisak. Teljesen szabályos keretek között vannak nálunk, itt tanulnak, velünk együtt élnek. A kormány ösztöndíjprogramján keresztül tanulnak nálunk. Most rájuk mutogatva jutott el a kormányzati kommunikáció az Iránhoz (is) köthető migrációig. Aminek egyenes következménye, hogy az országban vannak olyan emberek, akik láthatóan (mert mondjuk posztolnak róla) elkezdtek félni a külföldiektől, az irániaktól és mutogatnak a migránsokra.

Veszélyes játékba kezdett a kormány. A koronavírus nem migráns specifikus vírus. Nem tudja, hogy kit fertőz meg. Minthogy Kínából indult ki, amely nem is olyan ország, ahonnan áradnak felénk a határsértő emberek. Európában pedig Olaszországban fertőz nagyon nagy mértékben. Ez sem egy migránsokat felénk küldő ország. Minthogy a kommunikáció valóban nagyon fontos egy ilyen ügyben, és nagyon fontos, hogy ne a rémhírek legyenek az erősebbek, hanem a valódiak, jó lenne, ha a miniszterelnök se mutogatna (most legalább ne) a migrációra. Nagyon nem lenne jó, ha egy lapáttal rátennének az elmúlt évekre, és úgy általában elkezdene az ország rettegni a külföldiektől.

Gunity Gábor főszerkesztő