Februárban már megindultak az elbocsátások Magyarországon, miután a magyar gazdaság lassulni kezdett. A nagyobb leépítési hullám azonban márciusban vette kezdetét, amikor a kormány bevezette a kijárási korlátozást, és a vállalatok hetente több tízezer dolgozót voltak kénytelenek kirúgni a termelés leállása, illetve a szolgáltatás szüneteltetése miatt.
Az első korlátozó intézkedések után közel egy hónapot kellett várni a bértámogatási programra, amelynek a célja az elbocsátások lelassítása volt, a cégek azonban úgy értékelték, hogy bonyolult, túl szűk körre vonatkozik, és nem nyújt kellő segítséget, így a gyors leépítések még csaknem két hétig tartottak. Egészen addig, amíg a kormány április második felében – amikor már a hivatalos, regisztrált álláskeresők száma 330 ezer volt – a vállalati szféra kérésére kihirdetett egy olyan programot, amely mindenkire vonatkozik.
A leépítési hullám gyorsabb volt ebben az időszakban, mint a 2008-2009-es világgazdasági válság során. Ennél nagyobb mértékű és gyorsaságú elbocsátásokat utoljára a rendszerváltáskor láthattunk Magyarországon – összegzi az elmúlt heteket a portfolio.hu.
Az országban összesen 330.700 regisztrált álláskereső volt az áprilisi zárónaponA 330 ezer álláskeresőből mindössze 85 ezer kapott álláskeresési járadékot (magyarán munkanélküli segélyt). Sőt összesen 178,4 ezer álláskereső volt jogosult egyáltalán bármilyen pénzbeli ellátásra, közel 40 százalékuk csak szociális jellegű támogatást kapott.
Az álláskeresők közel fele (46 százalék) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott – írja a hvg. hu.
A kormány a munkanélkülieket inkább új munkahelyek teremtésével, nem pedig anyagi támogatással kívánja megsegíteni ebben a krízishelyzetben – mint arról többször is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök. Áprilisban kijelentette, hogy az álláskeresési járadék három havi folyósításának lejártával „nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ne kapna állásajánlatot munkáltatótól vagy az államtól.”
Orbán május elején a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy arra utasította a belügyminisztert és a pénzügyminisztert, duplázzák meg a közfoglalkoztatottak számát, így szerinte „ma készen állunk arra, hogy hogy 200 ezer közfoglalkoztatottnak is munkát adjunk” – emlékeztet a merce.hu.
A gazdaságvédelmi akcióterv keretében pedig az állásukat elvesztőknek speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálat bevezetését jelentette be nemrég Benkő Tibor honvédelmi miniszter – írta a Magyar Hang néhány napja.
A bruttó 161 ezer (nettó 107 ezer) forintos havi illetményért cserébe részt kell venni az alap-, az általános lövész- és a szakkiképzésen a szokásos munkaidő szerinti időbeosztásban.
Közmunka helyett katonásdit is lehet játszani
