3.774 kecskeméti munkanélkülit tartottak nyilván május végén, míg Bács-Kiskun megyében ez a szám 18.574. Az országban összesen 363.268 regisztrált álláskereső volt a májusi zárónapon – olvasható a legfrissebb Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) statisztikájában.
A valóságban ennél többen lehetne állandó bevétel nélkül, mivel sokan vannak olyanok, akik nem felelnek meg az álláskeresői státusz kritériumainak. Az álláskeresői státusz ugyanis nem jár automatikusan, bizonyos feltételeknek meg kell felelni ahhoz, hogy egy állását elvesztő személy regisztráljanak és megkapja – az EU-ban legkevesebb ideig járó – három hónapig érvényes munkanélküli segélyt.
Emellett közel:
- 4000 fővel 72 ezerre emelkedett a szociális támogatásban részesülők száma előző hónaphoz képest,
- 7000-rel többen élnek a semmiből, ellátás nélkül 159 ezren voltak,
- a tartós munkanélküliek száma pedig 2000-rel 77 ezerre emelkedett áprilishoz képest.
- Nominálisan a legnagyobb növekedés a szakképzetlen állástalanoknál mutatkozott, 111 ezren voltak az áprilisi 103 ezer után – összegez az mfor.hu.
Friss statisztika: a veszélyhelyzetben több mint 1300-an vesztették el a munkájukat Kecskeméten
Márciustól számítva, a veszélyhelyzetben több mint 1.300-an vesztették el a munkájukat Kecskeméten, vagyis ennyi a nyilvántartott álláskeresők száma. A valóságban ennél többen lehetnek, akiknek 3,5%-ról 5,5%-ra nőtt a munkanélküliségi ráta ebben az idősávban.
A válság más megyei településeken is komolyan érezteti a hatását. A nyilvántartott álláskeresők száma a közeli Helvécián 198 (6,2%), Izsákon 241 (7%), Kiskunfélegyházán 1.026 (5,5%), Kiskunhalason 1.020 (5,7%), Kiskunmajsán 498 (7%), Kunszentmiklóson 386 (7,5%), Baján 1.045 (4,7%). Miskén és Öregcsertőn pedig a helyi lakosság több mint 10%-ának nincs jelenleg munkája – olvasható az NFSZ oldalán közzétett statisztikákban.
Júniustól elkezdenek az emberek tömegével kiesni az álláskeresési járadékból
„A munkanélküli segély 3 hónapra szól, az ezt követő jövedelempótló támogatásból pedig valóban nem lehet megélni, de e mellett, illetve helyett kínálnak majd fizetett képzést, közmunkát, állami cégek is növelhetnek létszámot bizonyos munkákra, az életerős fiatalokat pedig szívesen látják a hadseregben is” – fejtette ki Orbán Viktor miniszterelnök arról, mi vár azokra, akik alól kifut a munkanélküli segély.
Magyarországon az álláskeresési járulék (közismerten munkanélküli segély) 3 hónapra jár, ami Európában a legkevesebb idő. Ezzel szemben például Szlovákiában 6, Csehországban 6-12, Lengyelországban 6-18 és Szlovéniában 24 hónapig jár munkanélkülieknek a juttatás. Az államok azért támogatják hosszabb ideig az álláskeresést, mert figyelembe veszik, hogy az átképzési idő hosszabb három hónapnál.
A piaci környezetben az átképzés magától értetődő dolog, csakhogy a legtöbb hiányszakma nem a sima szakképzett munkavállalókat várja, hanem magas presztízsű jól képzet alkalmazottakat. Ezért is elképzelhetetlen az, hogy valaki 3 hónap alatt átképzi magát például informatikusnak. Olyan hiányszakmák, mint a mezőgazdasági gépészi képesítés 7-10 hónapot vesz igénybe, az ápoló vagy a fogászati asszisztens – egy márciusi kormányrendelet értelmében – 24 hónapra bővült. De, aki cukrásszá kívánja magát átképzeni, annak is 6 hónapot, vagy aki kereskedő képzésen vesz részt min. 4 hónapot kell tanulnia.
