Kecskemét rekorder az autósok közterületi bírságolásában

A Vezess.hu autós szakportál összesítette néhány vidéki nagyváros 2019-ben autósokra kiszabott büntetési tételeit.

A lista megtekintése előtt érdemes arra emlékeztetni, hogy a bírságolási gyakorlat erősen függ a helyi sajátosságoktól: a települések fizetős parkolóinak a számától, ezeknek az elhelyezkedésétől, vagy hogy a nagyobb tömegeket vonzó piacok közelében mennyi szabad parkoló található.

A vidéki városok listája

A vizsgált vidéki nagyvárosok közül Kecskeméten rótták ki 2019-ben a legtöbb büntetést és itt szedték be a legmagasabb összeget Csíkos Imre kollégái.

Szinte minden önkormányzatnál ugyanazok a büntetéseket leginkább kiváltó szabálytalanságok: a megállási és várakozási szabályok, valamint a behajtani tilos tábla figyelmen kívül hagyása, a mozgáskorlátozottak számára fenntartott helyen történő parkolás és a zöld területen való parkolás.

Nem lehet, hogy azért van csak sok büntetés Kecskeméten, mert nagyváros?

A Vezess.hu munkatársai kiszámolták, hogy hány lakosra jut városonként egy darab kirótt bírság. (Minél kisebb a szám, annál gyakoribb a büntetés.)

Kecskemét érdekes módon itt is őrzi vezető helyét: átlagosan minden 14 kecskeméti közül egy kapott tavaly bírságot. A külföldieket fogadó határszéli városok közül viszont többen előrébb léptek a listán, mint például Nyíregyháza, Salgótarján vagy Szombathely. Arról sajnos nincs adat, hogy a megbüntetett járművezetőknek hány százaléka külföldi.

Budapesten mi a helyzet?

Ha a főváros kerületeinek hasonló adataival összefésüljük a vidéki városok eredményét, kitűnik, hogy a II. kerületben még gyakoribb a büntetés, mint Kecskeméten.

Ugyanakkor a vidéki városokban sehol nem alkalmaznak kerékbilincset. Budapesten viszont volt olyan utca, ahol egy év alatt ezer, azaz átlagosan naponta kb. három kerékbilincset szereltek fel, majd 11 500 forint ellenében szereltek le.

Fontos azonban azt is kiemelni, hogy városrendészeink 2019-ben elsősorban nem az önkormányzat zsebére büntettek: a kiszabott 7806 bírságból 7049 után a központi költségvetésbe került a beszedett pénz.

Az országos jogszabályok valamint a helyi rendeletek ugyanis többféle szankciót tesznek lehetővé: a KRESZ-szabályok megsértése miatt a rendészek helyszíni bírságot szabnak ki – jellemzően mindenütt ez a gyakoribb –, a helyi rendeletek megszegése miatt pedig közigazgatási bírságot. Előbbi az ország közös kasszájába megy, és csak az utóbbiból származik bevétele a helyi önkormányzatnak.

(A táblázatokban az összesített adatok szerepelnek.)