2020-ban Kerekegyházán ezidáig összesen 160.910 darab baromfi leölését rendelték el a madárinfluenza-járvány miatt. Lajosmizsén a leölt baromfik száma 56.337, míg Kecskemét Szarkás településrészén 3.500. Az állati tetemek elszállításáról és ártalmatlanításáról minden esetben az ATEV Zrt. gondoskodott – tudtuk meg a NÉBIH-től.
Térképen a madárinfluenza terjedése
A NÉBIH által készített térképen jól látható, hogy a Kiskunmajsa és Kishunhalas körzetéből kiinduló vírus elérte a Kecskemét környéki baromfitartó telepeket is.
A madárinfluenza április végén ütötte fel a fejét Kerekegyházán, ahol korábban még nem volt erre példa. Május közepéig 25-30 ezer szárnyast öltek le, ami mára meghaladja az akkori ötszörös mennyiséget. A kerekegyháziak számára fontos megélhetési forrást jelent a baromfitenyésztés és a tojás feldolgozása, ezért a vírus komoly károkat okoz.
Hogyan terjed a madárinfluenza?
Vadmadár, rágcsáló, takarmányszállítás, gondozók, de akár levegő és szállópor útján is terjedhet a vírus. A szabályok betartása mellett rendkívül fontos azonban, hogy milyen körülmények között tartják az állatokat, van-e megfelelő fertőtlenítés, van-e zárt takarmánytároló.
Kerekegyházán döntően zárt és ketreces rendszerben tartják a baromfikat. A víziszárnyasok, amik tartása jellemzőbb Kiskunmajsa és Kiskunhalas környékére, sokkal körülményesebb. Látni ott olyan fóliavázas és almos istállókat, amelyek teljesen védtelenek a vadmadaraktól.
A madárinfluenza márciusban jelent meg Kiskunmajsa és környékén, ahol azóta 3 milliónál is több szárnyast öltek le. Az állati hullák egy részét elszállítottak megsemmisítésre az erre kijelölt speciális telephelyekre, egy részüket pedig az EU-s jogszabályok ellenére, egy miniszteri rendeletre hivatkozva földeltek el, amint az történt Kiskunmajsán.
Tömegesen földelték el a döglött kacsákat Kiskunmajsán, amit a jogszabály megtilt
