Már tavaly óta tudni, hogy 2020-ban bajos lesz a légi szúnyoggyérítés, miután az Európai Unió betiltotta azt a szert, amellyel korábban a munkát lehetett végezni. Így ebben a szezonban hazánkban a földről, gépjárművekről folyt eddig a permetezés, de az interneten fellelhető panaszok szerint, amelyekről mi is írtunk, ez nem volt elég hatékony.
Amelyet igazol az is, hogy a katasztrófavédelem, amely egyedi engedélyt kapott a tisztifőorvostól, hogy mégis lehessen repülőgépekről is a szúnyogok gyérítése, kérdésünkre megerősítette, hogy valóban fentről is végzik majd a szúnyogirtást. Éppen a hatékonyság növelése érdekében.
A katasztrófavédelem kommunikációs szolgálata azt írta a KecsUP-nak, hogy a tagállamok egyedi engedélyt adhatnak a légi irtásra, és ehhez most ők az egész szezonra megkapták ezt a tisztifőorvostól, a munkát pedig a Deltasect Plus 1,2 ULV szúnyogirtó szerrel végzik. Az önkomrányzatoknak nincs lehetőségük külön légi irtásról rendelkezniük – áll még a tájékoztatásban.
A szúnyogirtási program szerint a július 20-26 közöttre tervezett akciók több Bács megyei települést is érintettek, a legtöbb esetben a földi irtásról volt szó, összesen valamivel több, mint 8000 hektáron. Légi irtás is volt július 24-én (ha csak az időjárás miatt nem halasztották későbbre): Lakiteleken, Tiszaalpáron, Tiszakécskén és Tiaszaugon. Összesen kicsit több, mint 1900 hektáron.
Az agraroldal.hu szerint a légi irtásnak komoly környezetkárosító hatásai vannak. Káros a méhekre és egyéb rovarokra. Ráadásul csak azok a szúnyogok ellen hat, amelyek éppen belerepülnek a permetfelhőbe, de már a növények alatt megbúvókra hatástalan. Másrészt csökken az irtással a madarak tápláléka, sőt a mérgezett rovarok elfogyasztása a madárállományt is megtizedelheti. A szúnyogokkal táplálkozó molnárfecske hazai állománya 20 év alatt a felére csökkent. Minden bizonnyal ilyen okok vezettek a légi irtásra alkalmas szerek betiltásához.
Ha mégis adható ideiglenes engedély egy-egy szezonra, akkor persze jogos lehet az olvasói kérdés, hogy mi értelme a tiltásnak? Ha pedig valóban káros egyéb rovarokra, a madarak táplálékára, és így végső soron a madárállományra is, akkor viszont miért mégis az egyedi engedély? Nyilván itt kell figyelembe venni azt is, hogy az embereknek pedig a szúnyogok folytonos csípése kellemetlen. Bizonyára a melyik ujjamba harapjak kérdés a döntéshozókban is felmerült a légi irtás mérlegelése, majd átmeneti engedélyezése során.
