Tovább folyik az önkormányzatok kivéreztetése, pontosabban azoknak a kormányhoz való odakötése. A Modern Városok Programban már nem csak a megyei jogú városok, hanem a megyei önkormányzatok is támogathatók lesznek a jövőben.
MVP támogatás nyújtható a megyei önkormányzat részére, amely az a) pont szerinti megyei jogú város önkormányzatával azonos megyében található
– olvasható a Magyar Közlönyben.
A változtatás azt is jelenthetné, hogy bővül az a kör, akik pályázhatnak plusz központi forrásokra. Csakhogy a 2019-es őszi önkormányzati választásokon a megyei jogú városok mintegy felében a helyi polgárok ellenzéki polgármestereket választottak a Fidesz helyett. Ahogy Budapestet elvesztette a kormány, úgy több nagyobb magyar vidéki városban is megtört a Fidesz 2010 óta tartó domináns pozíciója.
Régóta nyílt titok, hogy az Orbán-kormány központosítást tervez az államigazgatásban, tovább vékonyítva az önkormányzatiságot, és minél több jogkört átcsoportosítva a központi kormányzathoz.
A kormány szabad kezet ad magának
A politikai változás egyúttal azt is maga után vonta, hogy a kormány nagyobb fokozatra kapcsolt a hazai önkormányzati rendszer centralizációjában, ami feladat és forráselvonást is takar. Csak az elmúlt hónapokban a koronavírus-járványra hivatkozva elvonták a gépjárműadó helyben maradó részét, ami ebben az évben Kecskeméten több mint 400 millió forint kiesést jelent. Megpántlikázták az iparűzési adót, amit például nem lehet bérfejlesztésre költeni. A szolidaritási adó is jelentősen megnő a jövő évtől, ami Kecskemétre nézve több mint 3 milliárd befizetési kötelezettséget jelenhet. Az ún. gödi-modell törvénybe iktatását követően pedig
a kormány kijelölhet olyan területeket egyes önkormányzatok területén, ahol cégek nagyértékű beruházásokat hajthatnak végre, miközben mentesülnek a helyi szabályok alól, adókat pedig nem az adott település kasszájába, hanem a megyei önkormányzatnak fizetnek.
A döntéshozók tehát teljes mértékben figyelmen kívül hagyhatják az adott környék lakosságának vagy a tágabb közösségnek az érdekeit, véleményét, preferenciáit egy beruházással kapcsolatban, miközben az adószedés jogát (például Göd ellenzéki vezetésű) a megyei önkormányzat (az összes megye Fideszes vezetésű) kapja meg.
A Modern Városok Program 2015. március 25-én indult Sopronban és 2017. május 26-án zárult Hódmezővásárhelyen. Ez az időszak a miniszterelnök országjáró turnéját jelentette, melynek során a polgármesterekkel találkozva fejlesztési kosarakban állapodott meg a megyei jogú városokkal. 23 megyei jogú várossal mintegy 270 beruházás végrehajtásában állapodtak meg, ami legalább 4000 milliárd forintba kerül majd. Érdemes látni, hogy a közút- és vasútfejlesztések több, mint 2000 milliárd forintot tesznek ki, ezek mellett városi infrastruktúra-, sport-, kulturális és egyéb fejlesztések indulnak, melyeket a városok maguk valósítanak meg uniós és költségvetési támogatásokból.
A Modern Városok Program eredeti szabályainak mostani módosítása könnyedén belefér abba a képletbe, ahol a szubjektív kormánypárti politikai szempontok kerekednek felül a központi forráselosztáskor. 2017-ben, amikor a kormányfő az MVP keretében ugyanis 4000 milliárd forint értékben kötött megállapodást 23 megyei jogú várossal, akkor még – Szegedet leszámítva – mindegyik élén Fideszes polgármester ült. A 2019-es önkormányzati választás azonban jelentős fordulatot hozott, mert több megyei jogú város élére ellenzéki polgármestert választottak Szombathelytől Miskolcig. A megyei önkormányzatokban viszont mindenhol a Fidesz van többségben.
Halad az úthenger
Ha időben kicsit távolabb tekintünk, akkor az említett elvonások és változtatások illeszkednek a 2011 (új önkormányzati törvény) óta tartó folyamatba. Ennek eredményeként az energia-, a víz- és közcsatorna-ellátási, a hulladék- és a településgazdálkodási, közútfenntartási, valamint a helyi tömegközlekedési feladatok ellátásában az állami szerepvállalás meghatározóvá vált. (Hogy a minőség javult-e vagy sem, azt most az olvasó tapasztalatára bízzuk.) Jelentősen csökkent az önkormányzatok kötelező feladata és bevétele is. 2013-tól elvették az alap- és középfokú oktatást, ugyancsak átkerültek az egészségügyi szakellátó intézmények, azaz a kórházak valamint az integrált járóbetegszakellátást nyújtó intézmények. A személyi jövedelemadó helyben maradó részét az Orbán-kormány 2013-ban vonta el.
Bizonytalan lábakon áll az iparűzési adó is, amit egyszer már megakart kurtítani az Orbán-kormány. (Akkor a Fideszes polgármesterek is ellenálltak.) Ez ugyanis az egyik legfontosabb adóbevétele az iparral rendelkező városoknak. Ebből működik a város, ebből biztosítják a szolgáltatásokat, látják el az üzemeltetési feladatokat és ebből igyekszenek fejleszteni a településeket. Az iparűzési adó megszüntetése vagy annak megsarcolása az önkormányzatiság végét jelenti, mert helyi bevételek és saját forrás nélkül nincs miről dönteni sem.
