Mitől fog megemelkedni a kecskeméti képviselők pulzusa? Közgyűlés szeptember 17-én

0
Kecskeméti közgyűlés / Fotó: kecsUP
Hirdetés

Kecskemét közgyűlése szeptember 17-én, csütörtökön tartja a soron következő ülését. Belenéztünk, hogy miről tárgyalnak a képviselők.

A városi költségvetés módosításával kezdődik az őszi ülésszak

A kormány tavasszal úgy döntött a koronavírus-járványra hivatkozva, hogy ideiglenesen nem kell fizetni a parkolásért a közterületeken. A kecskeméti büdzsé szempontjából nézve az ingyenes parkolás 103 millió forint bevétel kiesést okozott a városnak.

Kérdés, hogy a COVID második hullámában a kormány ismét ingyenessé teszi-e a parkolást, ami az autósok pénztárcája szempontjából kedvező lépés, de a városi bevétel, a megnövekedett forgalom, illetve a városi légszennyezettség szempontjából kedvezőtlen döntés lenne.

616 millió forint állami támogatást kapott a Katona József Nemzeti Színház és a Ciróka Bábszínház.

Vélhetően az augusztusi monszunszerű esőzések miatt is (már nemcsak szokásosan az aluljáró kerül víz alá) 22 millió forint jut a csapadékvíz átemelőkkel kapcsolatos beruházásokra, felújításokra. Kíváncsian várjuk az erről kibontakozó közgyűlési vitát, hogy melyik képviselőnek fog a legjobban megemelkedni a pulzusa.

Hirdetés

11 millió forintot hagynak utólagosan jóvá a Nyíri út – Március 15. utca csomópontban elkészült Nyíri úton balra kanyarodó és menekülősávra.

A költségvetési rendelet teljes szövegét ide kattintva érheti el.

Megszűnik a reklámhordozók utáni építményadó, köznyelvben a plakátadó

Még a 2018. évi országgyűlési választások előtt vált adókötelessé az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett reklámhordozó, köznyelven plakátadó. Az erről szóló törvényt úgy módosította 2017-ben a parlament – az ezen a piacon akkor még erős pozíciókkal rendelkező exfideszes oligarcha Simicska Lajos vállalkozó megleckéztetésére -, hogy a reklámhordozókat is beemelték az adóztatandó körbe. A reklámhordozók után akkor kellett fizetni helyben, ha az adott önkormányzat erről döntött.

Kecskemét négyzetméterenként 12.000 forintot vetett ki, amiből 2018-ban 68 millió, 2019-ben 96 millió forint bevétele származott. 2020. augusztus végéig pedig 37 millió forint.

A 2021. évi központi költségvetésben azonban van egy pont, ami hatályon kívül helyezi a reklámhordozók helyi építmény-adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket.

Megszűnik a plakátadó / Fotó: mfor.hu

A jövőben ezzel a bevétellel Kecskemét már nem tervezhet, hacsak nem talál egy kiskaput az önkormányzat. Például a reklám célú közterület használatot köthetik bejelentési, engedélyezési kötelezettséghez, így eljáró hatóságként közterület-használati díj megfizetését is előtudják előírni. (Meglátjuk, hogy miként döntenek.) Végső soron egészen biztosan költségtől esik el az önkormányzat a jogszabály megváltoztatása miatt.

Mint az ismeretes a kormány elvonta a gépjárműadó teljes összegét az önkormányzatoktól (Kecskeméttől közel 500 millió forintot) a járványra hivatkozva, illetve megemelik a szolidaritási adó mértékét, ami Kecskemét viszonylatában meghaladhatja a 2,5 milliárd forintot is jövőre.

A kormány által eszközölt forráselvonások egyformán negatívan érintik a kormánypárti és az ellenzéki vezetésű városokat. Hogy mi áll a kormányzati centralizációs szándék mögött? A 2019-es őszi önkormányzati választásokat követően, miután a Fidesz elvesztette Budapestet és számos nagyobb vidéki várost, Orbán Viktor kormánya a korábbinál is erősebb központosításba kezdett az önkormányzati rendszer meggyengítéséért.

Helyi védelem alá helyeznék a vasútállomás melletti posta épületét, miközben azt elbontanák, ha megépülne az intermodális pályaudvar

Helyi védelem alá helyeznék a Szórakaténuszt, a Katona József Könyvtárat, a Rákóczi út 2. szám alatti ingatlant, illetve a Kodály Zoltán téren a vasútállomás és a posta épületeit. A vasútállomás és a mellette álló posta épület helyi védelem alá helyezésének terve érthető, sőt kívánatos is. Van azonban egy ellentmondás itt.

Mint az ismeretes 2019 nyarán nyílt közbeszerzési eljárást írt ki a NIF Zrt. a kecskeméti intermodális csomópont (egyébként sokadik) előkészítésére és megtervezésére. A kiírás alapján a Széchenyi téri buszállomás megszűnne, a Noszlopy Gáspár parkban található helyi és helyközi buszpályaudvart elbontanák, és azt a vasútállomás épületéhez közelebb alakítanák ki.

A MÁV-állomást felújítanák, és a vasút feletti kerékpáros és gyalogos felüljáró elhelyezése érdekében a jelenlegi posta épületét elbontanák. Ezt vennék most védelem alá. A válasz erre talán ez lehet: szerepel egy mondat a közbeszerzésben, hogy meg kell vizsgálni egy bontás nélküli megvalósítást.

A közgyűlésen minden bizonnyal kiderül.

A Sétatér utca 1. szám alatti egykoron impozáns belvárosi épületet is védelem alá akarták venni, de azt időközben már el is bontották. Sokan nehezményezték a döntést, és nem értették miért adnak ki ilyen épületekre bontási engedélyt. Azt ígérik, hogy a városképbe illeszkedő, az eredeti motívumokat megőrző társasház épül az elbontott ingatlan helyére.

Ilyen volt a Sétatár utca 1. szám alatti épület / Fotó: google.maps

Dr. Rosta Szabolcs maradhat a Kecskeméti Katona József Múzeum vezetője

A benyújtási határidő lejártáig egy pályázat érkezett, a jelenleg is vezetőként dolgozó Rosta Szabolcstól. A vezető alapbérét bruttó 750 ezer forintban határozták meg. Miután a kormány megszüntette a tavaszi karantén alatt a kulturális intézményekben dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát, így a (régi)új vezető jogviszonya munkaviszonnyá alakul át.

Ha szeretné vezetni a kecskeméti piacot, akkor itt a lehetőség. Pályázhat október 26-ig

Az önkormányzat pályázatot ír ki az Intézmény- és Piacfenntartó Szervezet intézményvezetői beosztására. A feladatokat 2021 és 2025 között kell ellátni. A részleteket ide kattintva találja.

Ha elolvasná az összes napirendi pontot, itt megteheti.  

 

 

 

500 Ft1000 Ft3000 Ft