A Fidesz augusztusban a parlamenti ciklus legmagasabb támogatottsági arányát érte el, azóta azonban minden hónapban 1 százalékot veszített a táborából. A pártok rangsorának második helyén a Demokratikus Koalíció áll 11 százalékkal, a Momentum és a Jobbik pedig fej-fej mellett halad jelenleg 7 százalékkal.
A Fidesz augusztusban a parlamenti ciklus legmagasabb támogatottsági arányát érte el, a teljes népességen belül 36 százalékot. Azóta minden hónapban veszített egy kicsit a táborából, október és november között 1 százalékpontot. A kormánypárt jelenleg 31 százalékon áll, éppen annyi szavazója van, mint március elején, a koronavírusjárvány előtti időszakban. A pártok rangsorának második helyén a Demokratikus Koalíció áll, az elmúlt negyedévben 10 százalékot ért el, most 11 százalékot. Folytatódik a Momentum és a Jobbik versenye a harmadik helyezésért, most teljesen azonos a támogatottságuk, 7-7 százalék. A Momentum tábora október óta minimálisan, 1 százalékponttal bővült, a Jobbiké nem változott. Az MSZP továbbra is 5 százalékon áll, s az LMP és a Párbeszéd támogatottsága is ugyanakkora maradt, 2-2 százalékos. A Mi Hazánknak és a Kétfarkú Kutyapártnak októberben 2-2 százalékos volt a táboruk, most 1-1 százalékosak. A pártnélküliek aránya 32 százalék.
A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 47 százalékos, a második helyen a DK áll, 17 százalékkal. A Momentumot az elkötelezett választók 11, a Jobbikot 10 százaléka támogatja. Az MSZP 7 százalékos az aktív szavazók körében, a Mi Hazánk, az LMP, a Kétfarkú Kutyapárt és a Párbeszéd 2-2 százalékot kapna – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet november első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett, 1000 fős reprezentatív közvélemény-kutatásának.
Az ellenzéki szavazók nagyjából nyolctizede egyébként az egyetlen listát tartaná célszerűnek, egytizede a több listát, egytizede nem tud állást foglalni. Ha csak a Fidesz-KDNP és a hat ellenzéki párt közös listája között lehetne választani, szoros verseny lenne. Az augusztusi felmérésben a kormánypártra a választókorúak 39 százaléka, az ellenzékre 37 százalék szavazott. Ahogy akkor, most is kiélezett a párharc, az eredmények ezúttal a hatpárti együttműködés felé billennek: az ellenzéki lista mögé 37 százalék sorakozik fel, a kormánypártit 34 százalék támogatja. Egyéb pártlistákat is említettek, összesen 2 százaléknyian, jellemzően a Mi Hazánkét és a Kétfarkú Kutyapártét. Egy ilyen verseny aktivizálja a választókat, a sokpárti preferenciakérdéshez képest kevesebb a bizonytalan, passzív és titkolózó – 32 helyett 27 százalék.
A Fidesz-KDNP listájához alapvetően a bizonytalanok csoportjából érkeznek új támogatók, más pártoktól csak szórványosan, alig érzékelhetően – írja a Závecz kutatása.
Amíg a Fidesz szavazói egy páros verseny esetében is teljes mértékben kiállnak pártjuk mellett, addig az ellenzéknél vannak lemorzsolódók. A DK-sok 96, a Momentumosok és a Párbeszédesek 94-94 százaléka, az MSZP-sek 92, az LMP-sek 90 százaléka a közös listának is szavazója marad. A Jobbik híveinél ez arány valamivel kisebb, 81 százalék. A kieső, elbizonytalanodó szavazóit az ellenzék a bizonytalanoktól tudja pótolni az elemzés szerint.
Mivel a Fidesz-KDNP listájának támogatói egy kicsivel aktívabbak, mint a közös ellenzéki listáé, ezért a biztos választók körében lényegében azonosak az eredmények: előbbi 49, utóbbi 50 százalékon áll.
A közös ellenzéki lista előnye leginkább a 60 évnél idősebbek és a budapestiek körében érzékelhető (43-32 illetve 45-35 százalék). A Fidesz-KDNP listának érdemi fölénye a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek csoportjában és a községben élők körében van (39-31 illetve 37-27 százalék).
