Site icon KecsUP – a kecskeméti régió kezdőoldala

Egy erősebb földrengésnél a kecskeméti panelek 80-85%-ban romosodnának

montázs a megyei levéltár fotóiból

Egyszer már okozott komoly bajt földrengés Kecskeméten. Ez 1911. július 8-án történt a hajnali órákban. Ez volt Magyarország történelmében az egyik legnagyobb földrengés. A város lakói rémületükben az utcára futottak, ki amiben volt, sokan takarókkal csavarták magukat körbe. Az állatok is idegesen vonyítottak, bőgtek, hangoskodtak. A gyümölcspiacra már gyülekeztek az árusok. Annak ellenére, hogy komoly károk keletkeztek a város nevezetes épületeiben is (Beretvás Szálloda, Katolikus Bérház, Közgazdasági Bank, Törvényszéki Palota, Luther-palota, a Városháza kéménye ledőlt és beszakította a díszterem mennyezetét, a Zsinagóga kupolája is kimozdult a helyéről), senki nem halt meg a szerencsétlenségben. Viszont sokan megsérültek.

Bármikor történhet hasonló erősségű földrengés

Az 1911-es földrengésig azonban már csaknem 90 rengést állapítottak meg, ezek többsége Kecskeméten volt, de a környékre is jutott a földmozgásból. A megyében az első mozgást 1739-ben jegyezték fel, és azt is megállapították később, hogy az elmúlt 100 évben 20 rengés epicentruma a megye területén volt.

A katasztrófavédelem honlapja szerint, amennyiben egy területen előfordult már erősebb földrengés, úgy hasonló nagyságúra bármikor lehet számítani.

Mi lenne egy nagyobb rengéskor manapság?

1911-hez képest jelentősen beépült Kecskemét. Panelházak sokaságát húzták fel, és a föld alatt és felett is különböző szolgáltatók vezetékei, csatornái húzódnak. Az úthálózat is egészen más képet mutat. A katasztrófavédelem megyei igazgatóságának honlapja szerint Kecskemét és Kiskunfélegyháza lakosságának túlnyomó része magasabb panelházakban él. Ezek felépítésénél (előre gyártott mélyalapozás nélküli szerkezetek) azonban nem vették figyelembe a környék földtani jellemzőit, és az épületeket nem látták el rezgéseket tompító, gördülő elemekkel. Így viszont

„Egy esetleges rezgés következtében e lakások, életkorúk és szerkezetük miatt kb. 80-85 % – ban romosodnának.”

Írja tehát a katasztrófavédelmi honlap (a helyesírási hibán -életkorúk- most lendüljünk túl). Azt csak mi tesszük hozzá, hogy nyilván egy erősebb földrengés esetén történhetne mindez, hiszen láttuk tegnap is, hogy a kisebb mozgások ilyen kárt nem okoznak. Viszont, amennyiben az 1911-eshez hasonló nagyságú történne megint, ki tudja, hogyan vizsgáznának a panelek.

„A megye földrengés által veszélyeztetett települései 11 db, elsősorban – Kecskemét, Kerekegyháza, Ágasegyháza, Ballószög, Izsák, Orgovány, Jakabszállás, Kunszállás, Városföld, Szentkirály, Nyárlőrinc – a lakosság 24, 7 %-a 140. 649 fő él e területen/…/A megye lakosságának 34, 8 %-a veszélyeztetett a várható fölrengések elsődleges hatásai ellen, és kb. további 20 % -ot veszélyeztet a másodlagos hatás.” – olvasható a katasztrófavédelem honlapján.

 

Exit mobile version