fbpx
3.9 C
Kecskemét
2023. január 31., kedd

FRISS HÍREK

Megszorító csomagot küldött Orbán Viktor Kecskemétnek

– A kormányzati kommunikáció szerint, ami forráselvonásként jelenik meg az önkormányzatoknál, az nem más mint: válságkezelés és gazdaságélénkítés.
– A kormány a válságkezelésre hivatkozva elvonja a városok bevételeinek jelentős részét, amit utakra, közvilágításra, szociális ellátásra, helyi közlekedésre fordíthatnának.
– Az iparűzési adó csökkentése azért nem nyújt érdemi segítséget a bajba jutott vállalkozásoknak, mert egy nagyon alacsony adónemről van szó. Egy kecskeméti vállalkozás adóköltségének ez mindössze 1,8%-a.
– Egyesek szerint ez a korbács és mézesmadzag politikája, nem a szabadság és a felelősség politikája.

Az, hogy milyen a várospolitika és mennyire élhető a városunk nagyban függ attól, hogy meddig nyújtózkodhat az önkormányzat. A koronavírus-járványban az Orbán-kormány nem csak forráselvonásokkal sújtja az önkormányzatokat, de teljesen kihagyja őket a járványkezelésből is. A legtöbben a partnerség- és az információhiányra panaszkodnak.

A kormányzati kommunikáció szerint, ami forráselvonásként jelenik meg az önkormányzatoknál, az nem más mint: válságkezelés és gazdaságélénkítés

A legújabb vita a nagyobb önkormányzatok legfőbb bevételét jelentő iparűzési adó egyrészének elvonásáról szól. Kecskeméten az iparűzési adó mértéke 1,8%, ami a vállalkozások szempontjából, sok más adóteher mellett elenyésző tétel, ellenben a sok kicsi sokra megy elv alapján a nagyobb városok esetében, mint Kecskemét is, bevételeik nagy részét képezi.

Szembetűnő, ahogy a fideszes és ellenzéki vezetésű városvezetők kommunikációja mennyire élesen elválik egymástól. Kecskemét polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudia úgy reagált a miniszterelnök bejelentésére, miszerint januártól az egyéni, a kis- és közepes vállalkozások (vagyis 250 főig) iparűzési adóját felére, illetve a nagyokét 10%-al csökkentik, hogy mindez gazdaságélénkítő eszköz és adócsökkentés. A polgármesteri kommunikáció arra azonban nem tért ki, hogy ez mekkora kiesést jelent a kecskeméti büdzsé számára.

A mostani adócsökkentés nem saját elhatározásból született. A 2019 őszén megalakult új, Fidesz vezette kecskeméti közgyűlés, egyik első döntése az volt, hogy 1,6 százalékról 1,8-ra emelte 2020-tól az iparűzési adót.

Kecskemét polgármestere ezt a döntést így értékelte:

„nem kérdés, hogy a közlekedés és az úthálózat fejlesztésére költik” a többletbevételt, ami számítások szerint az első teljes évben, 2021-ben 1 milliárd forint lehet.

Gaál József alpolgármester, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, illetve vállalkozó pedig így:

„Több tucat vállalatot megkérdeztünk, egyöntetű volt a vélemény, hogy el tudják fogadni az iparűzési adó emelését, ha a város így jobban tud majd működni”.

A forráselvonások következtében jobban tud majd működni Kecskemét? 

Hogy átfogóbb képet kapjunk arról, hogy 2021-ben meddig nyújtózkodhat Kecskemét, szemügyre kell vennünk a városi költségvetést, a kormányzati elvonások mértékét és az egyelőre bizonytalan összegű adhoc döntések révén utalásra váró kormányzati forrásokat. Az Orbán-kormány ugyanis azt tervezi, hogy a 25 ezer fő alatti települések a kormánytól támogatást kapnak, a nagyobb városok (mint Kecskemét) helyzetét pedig egyenként tekintik át.

A kecskeméti önkormányzat a következő hiteleket görgeti maga előtt:

A kecskeméti közgyűlés az elmúlt időszakban két ízben döntött arról, hogy a beruházásokra hitelt vesz fel.

2019-ben, Kecskemét 1,7 milliárd forint hitelről döntött, amiből a város főleg oktatási és egyéb közintézményeit, valamint úthálózatát fejlesztené. A hitelt 2031-ig kell törleszteni.

Idén nyáron a közgyűlés egy jóval nagyobb hitelfelvételről döntött, összesen 6,5 milliárd forintról, amit 2032-ig kell visszafizetni. 34 féle (többségében uniós támogatású) beruházás finanszírozására vették fel ezt a hitelt. A legnagyobb tételek között szerepel például a Károly Róbert körút második üteme (750 millió forint). Vannak olyan fejlesztések is, amelyeket az önkormányzat saját forrásból vagy taós pénzek bevonásával valósít meg, például a Bányai és Katona gimnáziumok sportcsarnokai, vagy éppen a jelentős csúszásban lévő kórházi körforgalom, aminek az építésére 220 millió forintot különítettek el.

Összesen tehát 8,3 milliárd forintos hitelből folynak a fejlesztések.

Nyíri út – Akadémia körút – Csabay Géza körút kereszteződésében épülne a körforgalom. 2020. júliusi állapot / Fotó: kecsup.hu

Egy város életében a hitelfelvétel nem ritka eljárás, és ha ezeket az összegeket jól költik el, akkor a helyi társadalom tagjai részesülnek belőle. A hitelfelvételhez azonban akkor szoktak a városok nyúlni, ha számolhatnak biztos bevételekkel is, mint eddig például az iparűzési adóval. A hitel a városi büdzsét jelentősen megterheli, adósságot keletkeztet.

A 2019-ben és 2020-ban felvett beruházási hitel után 2021-ben Kecskemétnek 315 millió forintot, 2022-ben már 663 millió forintot, 2023-ban pedig 958 millió forintot kell a bank felé törleszteni.

És van Kecskemétnek még egy régebbről származó adóssága, amit a városi tulajdonú cég, a Hírös-Sport Nonprofit Kft. görget maga előtt 2032-ig. (Itt, a kecskeméti önkormányzat a kezességvállaló.) Ez a hitel, pontosabban lízing a Kecskeméti Fürdőre vonatkozik, összesen 7,3 milliárd forint nagyságban. 2021-től, minden évben, 10 éven keresztül 593 millió forintot kell fizetnie a városnak a bank felé.

Hasonló cikkünk:  Vagy helyi népszavazást akar Horthyról a kecskeméti Fidesz vagy fogalma sincs mitévő legyen

Ha mindezt összeadjuk, Kecskemét önkormányzatának adósságtörlesztés címén a bankok felé 2021-ben 939 millió, 2022-ben már 1,2 milliárd, majd 2023-ban 1,5 milliárd forintot kell kigazdálkodnia.

Hasonló cikkünk:  Tao pénzből épült a felcsúti felnőttbarát szálloda, ami ifjúsági sportszállás lett volna

Az önkormányzat, amikor felvette ezeket a hiteleket fedezetként a saját bevételeinek a növekedésével számolt évről-évre, nevezetesen 2020-ban 13 milliárd forinttal, 2021-ben 15 milliárddal, 2022-ben pedig 17 milliárddal.

2020-ban megszorító csomagot küldött Orbán Viktor Kecskemétnek

2020-ban, a koronavírus-járvány közepette a kormány a hazai önkormányzatoktól számos olyan bevételi forrást vont el, ami nemcsak döntően befolyásolja az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét, de azok létét is megkérdőjelezi.

Az ingyenes parkolás bevezetése, ami több szempontból is megkérdőjelezhető lépés, a kecskeméti büdzsé szempontjából nézve – csak az első félévben – 103 millió forint bevétel kiesést okozott a városnak. Ebben az összegben nincs benne a november és december, amikor ismét ingyenesen lehet parkolni.

A gépjárműadó elvonása következtében Kecskemét 2020-ban 415 millió forinttól esik el, amivel 2021-ben már nem tervezhet a város.

A kormány nem mutatta meg szolidáris oldalát azon a téren sem, ahogyan az állami bevételeket kívánja megnövelni. A kormány ugyanis jelentősen megemelné az önkormányzati szolidaritási adó hozzájárulás mértékét a tehetősebb önkormányzatoknál. (Ezt az adót azok az önkormányzatok fizetik 2017 óta, amelyeknél viszonylag magas az egy lakosra jutó iparűzési adóerő.) Kecskemét 2020-ban 1,4 milliárd forintot köteles befizetni a központi költségvetésbe szolidaritási hozzájárulás címén. 2021-ben a polgármester elmondása alapján közel 3 milliárdra emelkedett.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével tanácskozik a Karmelita kolostorban 2020. november 8-án. / Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A legnagyobb ütést az Orbán-kormány karácsony előtt adta a nagyobb önkormányzatoknak azzal, hogy legfőbb bevételi forrásukat, az iparűzési adót jelentősen megkurtítja 2021-től. Kecskemét eredetileg 2020-ra 12 milliárd forint iparűzési adóbevétellel tervezett.

Ennek a teljesülése a tavaszi leálláskor már kétségessé vált, amit mindenki meg tud érteni, hiszen egész termelési ágazatok, kereskedelmi és szolgáltató szektorok bénultak meg hónapokra. Az idegenforgalmi adóbevétel a közhatalmi bevételek körében például egy olyan tétel Kecskeméten, ami eleve nem túl magas – erre az évre 75 millió forint volt betervezve – aminek a kiesése nem érinti drasztikusan a várost, ellenben például Szegedet vagy Székesfehérvárt. Az iparűzési adóból azonban, ha csak 2-3 milliárd forint nem folyik be, máris jelentős lyukat üt a kecskeméti büdzsében.

Mindent egybevetve az a kérdés, hogy a forráselvonások következtében jobban tud majd működni Kecskemét?

Szemereyné Pataki Klaudia még júniusban úgy reagált a Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselőinek a város költségvetésével kapcsolatos aggályaira, hogy:

a kormány városüzemeltetési feladatokra ad több mint 3 milliárdot, sőt az ideinél 200 millióval többet a számítások alapján. Ez azt jelenti, hogy olyan működési célú kormányzati támogatások válnak elérhetővé Kecskemét számára, amelyeket korábban nem lehetett igénybe venni, mivel a város adóerő-képessége magas volt.

Orbán Viktor karácsonyi bejelentésében az iparűzési adó egyrészének elvételekor azt is mondta, hogy a nagyobb városok helyzetét egyenként fogják áttekinteni. Hogy milyen eljárásrend szerint fog ez történni, arról nem tudni még részleteket.

Mindenesetre jelentős forráselvonással kell számolnia Kecskemétnek, ugyanis minden centralizáció és államosítás a helyi mozgástér szűkítését vonja maga után, még akkor is, ha a városvezetés Fideszes.

Ez a korbács és mézesmadzag politikája, nem a szabadság és a felelősség politikája

Az élhető, a sétálható, a biztonságos és működő Kecskemét megteremtését egyesegyedül a helyi polgárok tudják megvalósítani, amihez saját forrásokra, jogokra és helyi együttműködésre van szükség. Az önkormányzatiság, ahol a helyi polgárok maguk intézik átlátható módon a közügyeiket, ezt segíti elő. Ideális esetben az almát az almához hasonlítják, mert ez a jó gazda szemlélet biztosítja azt, hogy a helyi közösség számára az előnyös beruházások hosszú távon is megtérülnek.

Ehhez azonban erős és felelős önkormányzatokra van szükség, vagyis lenne szükség, ha nem kérdőjelezné meg a kormány a puszta létüket is. Ami most zajlik kormányzás címszó alatt az nem más, mint

a korbács és mézesmadzag politikája, és nem a szabadság és a felelősség politikája.

 

Önkormányzat, hol volt, hol nem volt – 1. rész

Hirdetés

Felkapottak

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...