Soltvadkert felkerült az európai bortérképre

- Advertisement -

Európai uniós oltalmat kapott a soltvadkerti bor. Ez a fogyasztónak minőségi garanciát jelent, a borászok számára pedig marketingértékkel bír – hangzott el a Magyar gazda adásában.

Az eredetvédett termékek ugyanis a megadott földrajzi területen előállított alapanyagból helyben készülhetnek, mégpedig a termékleírásban meghatározott módon.

A védett eredetű bor végleg felhelyezte Soltvadkertet a szőlészet, borászat európai térképére. Megjelenhet a palackon a soltvadkerti megnevezés. Ez azért jó, mert ki tudjuk emelni valamilyen szinten a többi bor közül a sajátjainkat – mondta Frittmann János soltvadkerti borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnöke.

A soltvadkerti borászok az ezerjó védelme érdekében kérvényezték az uniós oltalom használatát.

„Most a soltvadkerti ezerjó egy olyan rangra jutott, egy olyan elismerést kapott, amit már igazából régóta megérdemelt. És a fajták közül itt, Soltvadkerten az ezerjó ma már nincs olyan nagy mennyiségben, mint volt húsz évvel ezelőtt, de pont ettől lesz értékes” – mondta Font Gábor, a Font Pincészet borásza.

A településen a 18. század óta készítenek bort. Bár hazánkban a szőlőtermesztés hagyományosan főleg a hegyvidékekhez kötődik, a soltvadkerti hegyközség lassan háromszáz éves története azt bizonyítja, hogy az Alföldön is kiváló minőségű bor készülhet.

„A barna, löszös homoktalajokat könnyű megművelni, gyorsan fölmelegszik. Jó a napsütéses órák száma. Kedvező a talajok mésztartalma” – tette hozzá.

„Egyedül a téli fagy kitettség egy kicsit nagyobb. Nekünk volt más borvidéken is szőlőnk, és tapasztaltuk, hogy semmivel nem tudtunk jobb minőséget előállítani. Én úgy gondolom, egy jó szőlészeti munkával, egy jó borászati odafigyeléssel világszínvonalú borokat tudunk és van lehetőségünk készíteni” – hangsúlyozta Frittmann János.

A helyi szakemberek hozzáértését, a soltvadkerti borok kiváló minőségét több magas rangú elismerés is bizonyítja.

A pincészetek főleg könnyű, illatos borokat készítenek, illetve elsősorban hagyományos magyar szőlőfajtákat dolgoznak fel.
Frittmann János szerint nagy előnyt jelentett, hogy a kétezres évek elején nem a nagy világfajtákhoz nyúltak hozzá.

„Nem minden volt tudatos, csak úgy gondoltuk, hogy a világfajták piacai le vannak fedve. És mertünk hozzányúlni a régi és utána az új magyar fajtákhoz” – fűzte hozzá.

Ezek pedig a cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, ezerjó, generosa, rajnai rizling, a vörös fajták közül a kékfrankos vagy merlot, amelyekből rozé készül.

A soltvadkerti az ország legnagyobb hegyközsége. Jelenleg háromezer hektáron termesztenek szőlőt. Annak idején szinte minden család foglalkozott borkészítéssel, mára viszont koncentrálódott a termelés.

„Profi szőlősgazdaságok alakultak már ki, akik nagyban, nagy mennyiséget tudnak termelni. Ugyanakkor megfigyelhető egy olyan tendencia is, hogy vannak kisebb borászatok, amelyek most kezdtek bele pár évvel ezelőtt abba, hogy palackos bort készítsenek” – emelte ki Font Gábor.

A kis, családi pincészetek közösen igyekeznek kialakítani a hegyközség arculatát. Borversenyeket rendeznek, kóstolókat szerveznek. Ezek célja a borászatokban zajló szakmai munka színvonalának és a helyi bor minőségének folyamatos ellenőrzése és fejlesztése.

„A családi borászatokkal kimondottan jó a kapcsolat. Van egy borklubunk, amelyben a palackos piacon részt vevő borászatok vannak benne” – mondta Fritmann János.

A borklubban vak kóstolással egymás és más régiók borait is teszteli, ez egy fajta tükör, hogy hol tartanak az egyes termelők amely szükséges a fejlődéshez.

A borászatok hazai borkereskedéseknek, hipermarketeknek, éttermeknek, illetve külföldre is értékesítik termékeiket, Japántól Németországig, Angliától a környékbeli országokig. Az új-zélandi piacra pedig már közel húsz éve exportálnak.

A soltvadkerti borok iránti keresletet az uniós oltalom valószínűleg tovább növeli majd. Az EU adatai szerint ugyanis a földrajzi árujelzővel ellátott élelmiszerek eladási értéke átlagosan kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező termékekének.

Jelenleg 64 magyar agrárárucikk áll oltalom alatt, és 20 további termék eredetvédelme van folyamatban.

hirado.hu

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Több százan vágnak neki a Téli Strázsa Túrának az izsáki Vadasban

Több mint négyszázan regisztráltak előzetesen az idei évbúcsúztató Téli Strázsa Túrára, amelyet december 28-án, szombaton az Izsák közigazgatási területén...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...
Exit mobile version