Közokirat-hamisítással és hivatali visszaéléssel vádolja az ügyészség Bugacpusztaháza polgármesterét

Frissítés: Hosszú pereskedést követően a Szegedi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság, 2024. március 13-án tartott tanácsülésén meghozta végzését, amely ellen fellebbezésnek nincs helye. A közokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben dr. Nagy Péter (aki 2025. szeptember 3-án elhunyt) és Kerekes László Zoltán ellen a Kecskeméti Törvényszék 2023. június 14-én kihirdetett ítéletét helybenhagyta. Ezzel az ítélőtábla mindkettejüket bűnösnek mondta ki hamis tanúzás, közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés bűntettében.

Bugacpusztaháza polgármesterét, Kerekes László Zoltánt a kiskunfélegyházi járási ügyészség hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás, hamis tanúzás és hivatali visszaélés bűntetteivel vádolja. A polgármesterre 18 hónap börtönbüntetést kér az ügyészség, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztenék.

A vádirat szerint Kerekes nem egyedül sértett törvényt, hanem társával, dr. Fröschl-Nagy Péterrel, aki az elkövetés időszakában a Bugaci Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője volt. Az önkormányzat törvényességét felügyelő őrét hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással vádolják. Nagy Péter előélete nem makulátlan, ugyanis a vádiratból az is kiderül, hogy büntetett előéletű, akit egyszer már csalás bűntettének kísérlete miatt 2 év börtönbüntetésre elítéltek, amit 5 évre felfüggesztettek.

Vadászterületért folyó harc áll az ügy hátterében

Két vadásztársaság is szerette volna megszerezni azt a több mint 5000 hektárnyi vadászterületet, amely Jakabszállás, Kunszállás, Fülöpjakab és Bugacpusztaháza településeket érinti.

Az egyik társaság a 30 éve működő jakabszállási Magor Vadásztársaság, amely mint korábbi haszonbérlőként előhaszonbérleti jogosultsággal rendelkezett erre a területre, és e jogával élni is kívánt.

A másik társaság a Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaság, amit az opten adatbázisa szerint 2016 márciusában alapítottak, amit előbb egy kecskeméti, most pedig egy nyárlőrinci címen jegyeznek. Ugyanerre a nyárlőrinci helyre van bejegyezve egyébként az a Kiskunsági Erdő-Gazda Kft. is, amelyről nemrég jelent meg a hír a baon.hu-n, hogy 50 millió forintból (melyből 80%-a EU-s forrás) erdei kálváriát és két kilométeres tanösvényt épít.

A két társaság vadászati igénye a területre nem volt véletlen, mert miután 2015-ben az Orbán-kormány módosította az erre vonatkozó jogszabályt, a korábbi 10 év helyett, immár 20 évre lehet jogot szerezni egy vadászterületre. A módosítással együtt járt, hogy a vadászati tájegységeket is átrajzolták az országban, amivel – már nem meglepő módon – a NER közeli körök (például Semjén Zsolt és Mészáros Lőrinc) is megindították a területek újraosztásáért a harcot.

2016 tavaszán állapították meg a szóban forgó kiskunsági vadászterület határát 2017-től 2037-ig tartó üzemi ciklusra, és az e terület feletti vadászati jogra jelentkezett be a Magor, mint korábbi használó, illetve a Kiskunsági Erdőkerülő pedig mint új szereplő.

A Magor Vadásztársaság élve az előhaszonbérleti jogosultságával, 2016. augusztus 7-én földtulajdonosi közösségi gyűlést hívott össze a Jakabszállási Polgármesteri Hivatalba. Mivel több település érintett a vadászterületen, így Bugacpusztaházára személyesen vitték el a hirdetményt. Itt ugyan nincs polgármesteri hivatal, mert az Bugacon van, de a helyi szokásoknak megfelelően a könyvtár hirdetőtáblájára függesztették ki a meghívót. Az előírásoknak megfelelően ügyfélkapun keresztül a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalhoz, mint vadászati hatósághoz is benyújtották a gyűlés összehívását.

A másik vadásztársaság, a Kiskunsági Erdőkerülő egy nappal később ugyancsak ennek a vadászterület haszonbérleti jogának megszerzése érdekében összehívta a földtulajdonosi gyűlést a Bugacpusztaházai Integrált Közösségi Szolgáltató Térbe.

Az első gyűlés többsége a (03-603450-302 kódszámú) vadászterület vadászatra jogosultjaként a Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaságot határozta meg, míg a tulajdonosi közösség képviselőjeként dr. Bárány Gábort, aki nem mellesleg a vadászterületen résztulajdonnal rendelkező KEFAG Zrt-nél dolgozik erdőgazdálkodási osztályvezetőként – olvasható az ügyészség vádiratában. A második gyűlésre három nappal később került sor, és itt szintén a Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaságot határozták meg haszonbérlőként egészen 2037-ig, miután a gyűlés kizárta a Magor Vadásztársaság előhaszonbérleti jogát. A Kiskunsági Erdőkerülő képviselőjeként ismét Bárány, a KEFAG osztályvezetője került megválasztásra.

Kerekes László Zoltán polgármester kétszer is valótlant állított, amivel a Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaságot hozta előnybe

A polgármester az első ülést követő napon kiállított egy igazolást, amely valótlanul azt tartalmazta, hogy a Magor által szervezett gyűlés hirdetménye Bugacpusztaháza Önkormányzatánál nem került leadásra, így azt nem tudták az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggeszteni. A vádirat szerint ez azonban nem felel meg a valóságnak. Nagy Péter jegyző szintén kiállított egy nyilatkozatot, amelyben tudva annak valótlanságáról szintén azt állította, hogy a gyűlésről szóló hirdetmény nem került kifüggesztésre Bugacpusztaházán. Nagy Péter ezen felül Bárány Gábor megkeresésére is kiállított egy igazolást, amelyben szintén az szerepelt, hogy Bugacpusztaháza Község Önkormányzata részéről nem került kifüggesztésre a Magor Vadásztársaság által megküldött hirdetmény. De ez sem volt elég. Kerekes polgármester ugyanis – szintén Bárány Gábor kérésére – október 6-án újabb igazolást adott ki arról, hogy a Magor által augusztus 9-re összehívott gyűlés hirdetménye nem került kifüggesztésre – olvasható az ügyészi vádiratban.

Bárány állítólag azért kért a polgármestertől is újabb nyilatkozatot, mert a korábbi levél nem állt rendelkezésére, így a kormányhivatal felé egy másik azonos tartalmú iratot kívánt becsatolni bizonyítás céljából.

Kerekes László Zoltán és Nagy Péter tehát azzal, hogy valótlant állítottak, azt segítették elő, hogy a Magor Vadásztársaság által összehívott gyűlést szabálytalannak nyilváníthatta a vadászati hatóság, ellenben a Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaság által összehívott második gyűlésen hozott határozatokat pedig érvényesíthették. Az eredmény tehát az, hogy:

egy alig féléve bejegyzett vadásztársaság, amelyet egy állami cég osztályvetője képvisel, 20 évre vadászati jogot szerzett az előhaszonbérleti jogával élni akaró másik vadászati társasággal szemben egy több mint 5000 hektárnyi vadászterületre olyan áron, hogy a polgármester és a jegyző valótlant állítottak.

Magor Vadásztársaság: a bejegyzett földtulajdonosi közös képviselő bejegyzése hamis okiratok alapján történt

A Magor Vadásztársaság nem fogadta el ezt az eljárást és 2016 óta többek ellen is feljelentést tettek. Ujvári József, aki a Magor tagjaként az ügyben eljár próbálkozott többek között a kormányhivatalnál és országos politikusoknál is, köztük a svédországi rénszarvasvadászatáról elhíresült Semjén Zsoltnál. Ujvári 2018-ban írt levelében ezt kérte a kormányhivataltól:

a vadászati hatóság vizsgálja felül az álláspontját, figyelemmel arra, hogy a bejegyzett földtulajdonosi közös képviselő bejegyzése hamis okiratok alapján, jogellenesen került bejegyzésre.

Ujvári állítása szerint a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal érdemben nem foglalkozott a bejelentésével, mert – mint azt írja: „ugyanaz a személy, nevezetesen Cseh Tamás vizsgálta ki a bejelentésemet, akik az ügyben a földtulajdonosi közös képviselő bejegyzése során eljárt.” (Dr. Bárány Gábort 2016. október 28-án a kormányhivatal nyilvántartásba vette.) Ujvári ebben a levélben azt is megemlíti, hogy ekkor már nyomoztak Kerekessel szemben közokirat-hamisítás miatt, amiről a kormánytisztviselőnek tudni kellett.

A Magor által indított per arra vonatkozóan, hogy vizsgálják felül a Kiskunsági Erdőkerülő vadászati jogát, pontosabban a vadászterület tulajdonosi közössége képviselőjének, Bárány Gábornak a nyilvántartásba vételét időközben a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon kötött ki. 2019 szeptemberében a bíróság ítéletében úgy foglalt állást, hogy a Magor által összehívott első gyűlés szabályos volt, és a második ülés, ahol többek között kizárták a Magor előhaszonbérleti jogát is, okafogyottá vált – olvasható a debreceni bíróság ítéletében. Az ügy ezután a Kúriára került, mert a Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaság felül kívánta vizsgálni a debreceni ítéletet, de azt a Kúria végül elutasította 2020 májusában.

Összefoglalva Ujváriék tehát azt kifogásolják, hogy a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal annak ellenére sem lép, hogy az ügyükben bírósági és Kúria ítélet is született.

Az ügy azonban messze nem lezárt. Most ott tart, hogy a kiskunfélegyházi járási ügyészség Bugacpusztaháza polgármesterét, Kerekes László Zoltánt és a volt jegyzőt, Dr. Nagy Pétert több bűncselekménnyel megvádolta, és mindkettőjükre 1 év 6 hónap börtönbüntetést kér, amelynek a végrehajtását próbaidőre felfüggesztenék.

A vadászterületet a mai napig a Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaság használja, amit a Magor Vadásztársaság azonban nem kíván annyiban hagyni.