Öt nap alatt több mint 10.000-en voksoltak a Jobbik egykori elnöke által indított online népszavazáson annak érdekében, hogy a külföldön dolgozó magyarok levélben szavazhassanak – olvasható Vona Gábor közösségi oldalán. Hogy ez Vona politikába történő visszatérésének belépője-e, azt nem tudni, de az elmondható, hogy a politikus a Fidesz által kialakított választási rendszer egyik sokat vitatott elemére mutat rá, miszerint: 
Londoni magyar szavazók 2018-ban / Fotó: REUTERS/Simon Dawson – 24.hu
a magyarországi választási törvény különbséget tesz választó és választó között.
Márpedig szabad és egyenlő választójog megvalósulásának szükséges feltétele, hogy minden állampolgár megközelítőleg egyenlő, méltányos objektív terhek mellett tudja ugyanazon szavazatra vonatkozó választójogát gyakorolni a titkosság megfelelő garanciái mellett, lakóhelyétől és politikai véleményétől függetlenül. Az a magyarországi lakcímkártyával rendelkező magyar választó azonban, aki munka, tanulás vagy egyéb okok miatt életvitelszerűen külföldön él (többségük valamely nyugati EU-s tagállamban) nem szavazhat levélben, csak személyesen, szemben azzal a határon túli magyar kettős állampolgárral, aki például Sepsiszentgyörgyön él. Bár mindketten egyformán magyar állampolgárok, a választási törvény még sem biztosít lehetőséget arra, hogy azonos körülmények között leadhassák a voksukat. Nem véletlen tehát az, hogy sokan kifogásolják ezt az eljárást, ugyanis míg egy határon túli magyar kettősállampolgár közvetlenül a településéről, akár postára feladott levélben is voksolhat mindenféle utazás nélkül, addig egy Londontól 210 km-re élő magyar választó csak személyesen teheti meg ezt, az oda történő utazást és több órás sorban állást követően. 2018-ban azonban nem is kellett ahhoz Londonon kívül élni, hogy valaki órákat várakozzon, ugyanis délutánra már 4-500 méteres sor alakult ki a Westminsteri apátság mellett lévő szavazókörnél.
