7 éve kötött szerződést Kecskemét a LED-es közvilágításra, most felszámolják az Elios központi cégét

Hamarosan nyoma sem maradhat a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik legfontosabb cégének, a Sistrade Kft.-nek, ami Kecskeméten is feltűnt a sok panaszt és vitát kiváltó LED-es közvilágítás kapcsán.

A társaság ugyanis április 1-jén a jogutód nélküli megszűnés mellett döntött. A Sistrade Kft. –amellyel szemben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében konkrét vádiratot fogalmazott meg – korábban 62 településen üzemeltette a közvilágítási rendszert, de az Elios-botrány óta ez a szám folyamatosan csökkent, írja az mfor.hu.

Konkurencia nélkül Kecskeméten

A kecskeméti önkormányzat szinte napra pontosan 7 évvel ezelőtt, 2014. április 22-én kötötte meg két ütemre Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe egykor tartozó Eliosszal a közvilágítás felújítására vonatkozó szerződést. Az eredetileg EU-s projekt összértéke 1 milliárd forint volt, Kecskemétnek 15%-os önerőt kellett biztosítania, ezt azonban az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökség átvállalta, ahogy több más település esetében is.

(Lázár János az Elios felfuttatásában egyébként kulcsszerepet játszott, hiszen a Lázár vezette Hódmezővásárhellyel kötötte meg első szerződését a közvilágítás korszerűsítésére. Ez volt ugyanis a referenciamunka, hogy utána sorra nyerje el az uniós forrásokat. Tibor István 2015-ben kiszállt a cégből.)

Mint az utólag kiderült 2018-ban a 24.hu birtokába jutott OLAF-jelentésből, hogy

a kiírásban szereplő feltételeket igen szűkre szabták és a kecskeméti önkormányzathoz – látva az elvárásokat, nem meglepő módon – egyetlen ajánlat érkezett, az Eliostól.

Kecskeméten az ajánlattevőknek többek között a megelőző 60 hónapból rendelkezniük kellett LED-es közvilágítási megbízásból származó két olyan, 630 millió forint összértékű szerződéssel, amelyből az egyik legalább 450 millió forint értékű volt és minimum 4500 LED-lámpa felszerelésére vonatkozott. Továbbá „volt olyan egymást követő 5 hét, amikor a cég legalább 400 lámpát (LED-es vagy sima) szerelt fel hetente.” Látva a feltételeket, nem véletlen tehát, hogy a versenyzők száma egyre csökkent.

Az Elios alvállalkozója mindkét ütemben a Simó Villamossági Kft. volt, amellyel több településen (így Zalaegerszegen és Mórahalmon) is együtt dolgoztak. A kiviteli terveket a Polár Stúdió Kft. készítette – a cég a hévízi projektben az Elios konkurenciájaként tűnt fel, ahol egy másik pályázóval együtt az OLAF számára is feltűnő módon pontosan hét és kilenc százalékkal adott drágább ajánlatot az Eliosnál, de nem csak végösszegben, hanem minden egyes egyedi tételben is.

A projektmenedzsmenttel az Eupro Kft.-t bízta meg a Zombor Gábor korábbi kecskeméti polgármester által képviselt önkormányzat, amely Tiborcz üzlettársának, Hamar Endrének a tanácsadó cége. A kecskeméti karbantartási szerződéseknél bukkant fel a Sistrade, amely a kivitelezési szerződést kötő Polár Stúdióval együtt látta el a feladatot 2018. december 31-ig, foglalja össze a 24.hu az OLAF jelentés kecskeméti szálát.

Nem meglepő módon, a Sistrade sok más településen végzett munkát, ahol az Elios kapott megbízást, például Pécs, Gyula, Zalaegerszeg, Tatabánya mellett a miniszterelnök falujában, Felcsúton is.

OLAF: Kecskeméten az első és második ütem karbantartása drágább, mint amivel számoltak korábban

Az Elios-botrány óta tudható, hogy nemcsak a közvilágítás korszerűsítése, hanem az üzemeltetése is óriási üzlet Magyarországon.

Az OLAF Kecskemét esetében felhívta a figyelmet arra, hogy az első és második ütem karbantartása már most drágább, mint amivel számoltak korábban. Igaz, a két összeg közötti eltérés nem nagy: a tervek szerint évente összesen 6,953 millió forint lett volna a karbantartási költség, ehhez képest lámpánként 85,6 forinttal számolva (plusz áfa) 6,964 millió forint lesz inkább.

Még 2015 végén, a városi közgyűlésben merült fel kérdésként az ellenzéki képviselők részéről, köztük Király Józseftől is, hogy a közvilágítás feladatellátására tervezett összeg az előző évhez képest miért emelkedett meg 50 millió forinttal, miközben a LED-es fejlesztés épp a költségek csökkentését volt hivatott lefaragni. A válasz az volt Falu György részéről, hogyha fejleszti a város a közvilágítást, akkor utána tudomásul kell azt is venni, hogy a több lámpatestnek több az üzemeltetési kiadása is, bármennyire is hatékonyak a lámpatestek. Falu György, aki 2019-től alpolgármester lett, azt is mondta, hogy az igen gyakori gyalogos gázolások szerinte nem a közvilágítással függnek össze.

Az önkormányzat miután napvilágra került a jelentés azt mondta az OLAF-nak, hogy a karbantartási szerződés lejártát követően közbeszerzést fognak kiírni, amelynek a végén egy várhatóan 2-3 éves szerződést kötnek a nyertes ajánlattevővel.

Végül mindent a magyar adófizetők fizettek

Miután az OLAF szabálytalannak ítélte az Elios-lámpacseréket, az Orbán-kormány egyszerűen visszavonta a támogatási igényt az EU-tól, amivel megszűnt az EU csalás elleni hivatal vizsgálódás jogalapja. A magyar adófizetőknek 13 milliárd forintjukba került végül az, amire többségében EU-s támogatás állt rendelkezésre, írta a Népszava és a hvg.hu is még 2019-ben.

Az OLAF-jelentést a kormány nem hozta nyilvánosságra, így csak az ismert, amit a jelentést megszerző 24.hu közölt. Ebből a többi között kiderült,

a tanácsadók, a pályázatot kiírók és a nyertes cégek között volt kapcsolat, minden pályázatnál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat.

Mindaz, amit leírtak, az itthoni Btk. szerint fedi a költségvetési csalás gyanúját. A rendőrség ugyan elindította a nyomozást, majd 2018 novemberében bűncselekmény hiányában megszüntették az Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást.

Így épül tehát a Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar adófizető polgár boldogulása érdekében.