Miután kommentekben itt is, ott is olvasunk olyan véleményeket az ellenzéki előválasztásról, hogy sok a jelölt, szétforgácsolódik az erő a Fidesszel szemben, úgy véljük, még nem ment át teljesen a köztudatba ez az intézmény.
Természetes, hogy a magyar közvélemény nincs tisztában az előválasztással, hiszen nálunk ennek semmilyen hagyománya nincs. A budapesti főpolgármester-választás előtt az ellenzék azonban már tartott előválasztást, amelynek hatékonyságát igazolta is a későbbi önkormányzati választás. Az előválasztáson, az ellenzéki szavazók által kiválasztott Karácsony Gergely lett a fideszes Tarlós István kihívója, és meg is nyerte a választást. De, hogy az ország összes választókerületében előválasztás döntött volna bármelyik párt vagy összefogás jelöltjeiről, arra még nem volt példa.
„Túl sok a jelölt, nem lesz ez így jó!”
Talán az ellenzéki pártok nem helyeznek kellő hangsúlyt az előválasztás elmagyarázására, ezért is fordulhat elő, hogy sok olyan kommentet olvastunk, amelyben azért aggódnak ellenzéki hozzászólók, hogy sok a jelölt az ellenzéki oldalon, így nem lesz esély a Fidesz jelöltjével szemben. Az előválasztás éppen arról szól, hogy az azonos térfélen indulók, sőt az együtt indulni szándékozók, megméressék magukat. A végén, a tényleges választásnál, amit majd a köztársasági elnök ír ki, már csak az az ellenzéki jelölt áll rajthoz, akit egy körzetben az ellenzéki érzelműek az előválasztáson a legjobbnak ítéltek meg.
Ha úgy tetszik az előválasztás egy selejtező, amely után a legjobb versenyző küzd meg a serlegért.
Vagyis éppenséggel az a jó, ha az előválasztáson minél több ellenzéki jelölt indul, mert ekkor az ellenzéki szavazók döntő része érezheti úgy, hogy van a versenyben neki kedves jelölt, ezért érdemes az előválasztáson voksolni. Amennyiben nem minden körzetben lesz minden ellenzéki pártnak indulója (és lesznek ilyen körzetek), ott pedig a pártoknak kell olyan kampányt folytatniuk, amellyel saját szavazóikat meg tudják győzni arról, hogy egy másik ellenzéki párt jelöltjére szavazzanak.
Ugyanakkor semmit nem ér az előválasztás, ha a végül a versenyben kiválasztott ellenzéki jelöltet nem fogják támogatni a valódi választáson azok az ellenzékiek, akik az előválasztáson nem rá szavaztak. Még rosszabb a helyzet az ellenzék szempontjából, ha a győzteseket azok a pártok sem támogatják teljes vállszélességgel, amelyeknek a jelöltje alulmaradt az előválasztáson.
De miért jutottunk el oda, hogy az ellenzék előválasztást tart?
A Fidesz 2010-ben az őszödi beszéd és a gazdasági világválság után könnyen győzött akkorát az országgyűlési választáson, hogy 2/3-os többsége lett. Miközben az ellenzéki oldalon a pártok egyenként igyekeztek felvenni vele a versenyt. De a Fideszben is úgy gondolhatták, hogy ami egyszer összejött, az nem biztos, hogy újra megtörténik, mert talán a körülmények nem úgy alakulnak megint. A nyertes választás után csavartak egyet a választási törvényen. Eltörölték a kétfordulós választási rendszert. Addig az úgy működött, hogy ahol az induló jelölt nem győzött 50%+1 szavazattal az első fordulóban, ott tartottak egy második fordulót is, ahol már muszáj volt összeállnia az ellenzéknek, ha győzni akart, és egymás javára vissza kellett lépniük ehhez, támogatva a legesélyesebb jelöltet. Még ha nem is volt egységes az ellenzék hozzáállása a második fordulókhoz korábban (sokszor nem volt visszalépés az ellenzéki oldalon, mert nem volt ellenzéki egység), de számukra valamennyi esélyt jelentett a két forduló. Vagyis ezt a lehetőséget elvette a Fidesz. Akkor, amikor éppen egy hatalmas blokkban központosult a Fidesz ereje, az ellenzék pedig több kisebb részből állt, és egyenként egyikük sem volt elég erős ahhoz, hogy a megszorongassa a kormányzó Fideszt. Ráadásul bevezették a győztes mindent visz elvet is, vagyis a körzetekben nyertes jelöltek után még a listán is kap a győztes pártja töredékszavazatokat, így lehetséges, hogy a Fidesz 2/3-dal ül a törvényhozásban, miközben nem szavaztak ennyien a pártra. És még ehhez jött a választási körzetek átrajzolása is. Vagyis a 2010-es választási nyereség után a kormányzó párt bebiztosította magának a következő éveket is, a rendszer pedig működik, jöttek sorra a 2/3-ok.
Az ellenzék mostanra meggyőzte magát, hogy nincs más út egy ilyen nagy blokk ellen győzni, csak ha eggyé kovácsolja erejét. A módszer bizonyított már az önkormányzati választáson. Elég ha csupán Budapest megnyerésére gondolunk, vagy Kecskemétre, ahol soha ilyen szoros nem volt a felállás a közgyűlésben.
De országgyűlési választáson ilyen egységes összefogás nem volt még. Ezért bizakodó az ellenzék, és ezért tarthat a választástól a Fidesz.
Bár Kósa Lajos azt nyilatkozta, hogy a Fidesz sosem szerette a kétfordulós választást, ez nem igaz, 1993-ban kifejezetten kiálltak mellette. És az sem igaz, hogy mindig a második fordulóban vesztettek, mert 1998-ban éppen a második fordulóban nyerték meg a választást.
Hogyan zajlik majd az előválasztás?
A tűpontos menetét nem ismerjük még. Egy kiszivárgott, lehetséges forgatókönyv szerint szeptember közepén lesz majd az előválasztás, pontosabban az a része, amikor az ellenzéki szavazók leadhatják szavazatukat. Előtte már zajlik a kampány, és főként a jelöltek számára lesznek fontos dátumok, határidők. Két fordulót terveznek. Az elsőben kiválasztják a képviselőjelölteket. Aki győz, az lesz a jelölt a Fidesz ellen a tényleges választáson. Ha a miniszterelnökjelöltek közül az első fordulóban senki nem szerez 50%+1 szavazatot, akkor lesz egy második forduló is, már csak a legerősebb jelöltekkel. Ez október elején lesz. Korábban az ellenzék bejelentette, hogy október 23-ára meglesznek a jelöltjeik.
Hogy a szavazás miként zajlik, még nem tudni. Amennyiben a kormány kitolja őszig a veszélyhelyzetet, úgy jó eséllyel lesznek olyan részei a rendeletnek, amelyekhez igazítani kell az előválasztást. Például ha a gyülekezést továbbra is tiltja majd a rendelet, akkor nem lehet majd kitelepüléseket, fórumokat tartani. Ellenzéki hangok szerint már eleve nem véletlen, hogy meghosszabbítanák a veszélyhelyzetet. Jelen pillanatban nincs döntés arról, hogy jelenléti szavazás lesz, tehát pártirodákon lehet majd leadni a voksokat, vagy online szavazás lesz, esetleg vegyesen a kettő. Vannak olyan ellenzéki vélemények, hogy bár az online szavazás kényelmesebb, talán több szavazót mozgósít meg, és még csak maszkra és távolságtartásra sem kell figyelni, mégis jelentős veszélyt hordoz magában. Azt, hogy meghekkelhető. Akár szoftveresen, akár úgy, ha fideszes szavazók magukat ellenzékinek kiadva regisztrálnak, és egy vélhetően gyengébb, vagy a Fidesznek kedvezőbb ellenzéki jelölt irányába döntik el a szavazást. A pártirodás szavazáson ez a veszély kisebb, hiszen a pártok az aktív szavazóik jó részét egy-egy településen jól ismerik.
Szemereyné Pataki Klaudia nagy port felkavaró írása arra kérte az ellenzéket, hogy ezekben az időkben ne az előválasztásra és a kampányra koncentráljon, mert a kecskemétieknek nyugalomra van szükségük. Majd másnap a Folytatjuk kampányszlogennel zárta a Nissin Foods fejlesztését éltető és az ellenzéket ekéző posztját.
Ezt is ajánljuk:
Mi vezet el az ellenzéki előválasztásokig? – „kívül” és „belül” lévők harca – 1. rész
