Tisztázzunk pár dolgot rögtön az elején, hogy világos legyen a cikk tartalma.
- Amikor a Bács megyei 1-es választókerületről írunk, akkor a 2022-es országgyűlési választás egyik kecskeméti körzetéről van szó. A megyei 2-es körzethez tartozik Kecskemét másik fele, de arról most nem szól a cikk.
- Amikor önkormányzati választókerületekről írunk, akkor a 2019-es önkormányzati választás körzeteiről van szó, amelyből 14 van Kecskeméten, és ebből 6-ot az ellenzék, 8-at a Fidesz nyert el.
- Cikkünk fotóján jól látszódnak a számokkal jelölt önkormányzati választókerületek, a piros vonal pedig a megyei 1-es és 2-es körzetek határát mutatja.
A kecskeméti ellenzék olyan helyzetből várhatja a 2022-es országgyűlési választást a Bács-megyei 1-es választókerületben, amilyenre régen nem volt példa. Ugyanis több olyan önkormányzati választókerületben is nyert 2019 őszén, amely a megyei 1-es körzethez tartozik a parlamenti választáson, ráadásul egy nagy blokkban összpontosul itt az ellenzéki fölény. Legalábbis a másfél évvel ezelőtti eredmények alapján. Hiszen a Bács megyei 1-es körzethez tartozik az ellenzék által megnyert 5-ös (Józsa Bálint) és 6-os választókerület egésze (Dobos József), és az ellenzék által megnyert 4-es választókerület (Szőkéné Kopping Rita) széchenyivárosi része. De beletartozik két szavazókör az ellenzék által megnyert 7-es körzetből (Tóth Szilárd), és egy szavazókör az ellenzék által megnyert 8-as választókörzetből (Király József). Tehát az ellenzéki hat nyertes egyéni képviselőből ötnek a területe egy az egyben benne van, vagy belelóg az országgyűlési választás Bács megyei 1-es választókerületébe.
A 2018-as országgyűlési választáshoz képest azért más ez a helyzet, mert akkor az összes kecskeméti választókerületnek fideszes önkormányzati képviselője volt, vagyis minden egyes körzetben a Fidesz volt túlerőben.
Kérdés, hogy a másfél évvel ezelőtti ellenzéki előny a megnyert körzetekben megvan-e még most is?
Az 5-ös és 6-os önkormányzati körzetben 5% illetve 11% előnnyel győzött az ellenzéki jelölt. A 4-es körzet azon hat szavazókörében, amelyek a megyei 1-es körzethez tartoznak, négyben győzött az ellenzéki jelölt, egyben döntetlen volt, egyben pedig kikapott a fideszes riválistól, de összességében tehát ezen a területen is ellenzéki győzelem született. A 7-es körzet két szavazókörében, amely a megyei 1-es körzethez tartozik, 10%-nál nagyobb ellenzéki győzelem született mindkettőben. Bár csupán 1% volt a különbség az ellenzék javára a 8. önkrományzati választókerület azon szavazókörében, amely a megyei 1-es körzethez tartozik, elmondható, hogy itt is az ellenzék diadalmaskodott.
Ugyanakkor a megyei 1-es körzethez tartozik a 2-es önkormányzati választókerület, amelyet nagyon megnyert a Fidesz (Papp Zoltán). Ide tartozik a 13-as körzetből négy szavazókör, ahol jelentős fideszes győzelem született (Leviczky Cirill), és a 3-as választókerületből négy szavazókör is a megyei 1-es körzetben van, amelyek közül egyben az ellenzék győzött, kettőben néhány százalékkal maradt alul az ellenzék, és csak egy szavazókörben lett 10% feletti fideszes siker (Nemcsik Mátyás).
Bár tehát a városnak ez a része, amely a megyei 1-es körzetbe tartozik nem homogén az ellenzék számára, mégis sokkal jobb a helyzete a kihívóknak, mint amikor úgy vágtak neki az országgyűlési választásnak, hogy tudták, hogy az összes kecskeméti körzetben fideszes diadal született. Igaz, akkor még nem is beszélhettünk ellenzéki összefogásról.
A Fidesz megpróbálja visszaszerezni a Széchenyivárost
Tudja ezt a Fidesz is, és nyilvánvalóan fáj neki az egész Széchenyiváros elvesztése, ezért is számolhatnak azzal, hogy ezen a nagy blokkon akár az egész megyei 1-es körzet eredménye múlhat. Hiszen amennyiben az ellenzék változatlanul őrzi erejét, esetleg növelni is tudja azt, akkor ez ellensúlyozhatja a környező települések eddig tapasztalható fideszes előnyét, de akár le is nullázhatja azt. Ugyanakkor amennyiben a Fidesz vissza tudja hódítani ezt a három körzetet az országgyűlési választáson (persze csak képletesen, mert az önkormányzati választás eredménye ettől nem változna), akkor nem is igen kell ránézni a többi eredményre, jó eséllyel behúzza az 1-es körzetet, ahol így sanszosan újra Salacz László lesz az országgyűlési képviselő. Vagyis amennyiben az ellenzék győzni akar a megyei 1-es körzetben, akkor a Széchenyivárost stabilan hoznia kell, sőt erősödnie is kell. A fideszes jelenlét ezért is erős a Széchenyivárosban. Rendre feltűnik itt valamelyik alpolgármester valamilyen eseményen, Salacz László jelenlegi országgyűlési képviselő pedig mindenhol ott van, ahol csak fotózkodni lehet. És bár nyíltan nem politikai szerepléssel, de erősen jelen van a Széchenyivárosban az egykori fideszes jelölt Szamler László, aki nem tudott győzni az önkormányzati választáson. De különböző széchenyivárosi Facebook csoportokban tűnik fel rendre pozitív üzenetekkel, és egy civil szervezettel tevékenyen is résztvesz a városrész életében. Nem ritkán városvezetőkkel, önkormányzati cégek munkatársaival közösen. A Fidesz tehát erősíteni akar itt. Ugyanakkor talán gyengíteni tudja az ellenzék erejét azzal, ha megpróbálja azt a látszatot kelteni, hogy a széchenyiváros fejlődése, szépülése az itteni ellenzéki képviselők nélkül is folyamatos. Mert elég, ha a fideszes vezetés és a fideszes országgyűlési képviselő a helyzet magaslatán van. Az ellenzék tehát nem dőlhet hátra azzal, hogy bezsebelte itt a győzelmet 2019-ben és az előny biztosan továbbra is megvan.
Ha összeadjuk a 2018-as országgyűlési választáson külön induló, de a közelgő választásra összekapaszkodó ellenzéki pártok eredményét, akkor azt látjuk, hogy három éve 11%-ra voltak Salacz László nyertes fideszes jelölttől. Ez nem akkora különbség, hogy az ellenzék az esélytelenek nyugalmával induljon a jövőre esedékes választáson. Kézenfekvő lenne számukra, hogy a másfél évvel ezelőtti jó széchenyivárosi eredményekre rágyúrjanak, és egy külön széchenyivárosi kampánnyal növeljék itt erejüket, hiszen jó eséllyel a korábban otthon maradók körében is több az ellenzéki érzelmű, mint a kormánypárti. Ez tehát egy jó bázis lehetne számukra az építkezéshez. A megyei 1-es választókerületben mintegy 70 ezer szavazásra jogosult lakik, és ebből kb. 15-17 ezer választókorú olyan területén él Kecskemétnek, ahol az ellenzék győzni tudott a Fidesz felett. Ha itt tehát tovább tudja növelni az erejét és a környező településeken is erősödni tudna (az országos közvéleménykutatások szerint az ellenzék jobban áll a kormánypártoknál), akkor tehát nem lehetetlen megszakítani azt a folyamatot, hogy Bács megyében csupán fideszes jelöltek győzhetnek. A kormányzati gőzhenger nyilvánvalóan be fog indulni, és ne higgyük azt, hogy nem a kampány része az, amit már most tapasztalunk. Ugyanakkor az ellenzék az előválasztással a lakosság politikai aktivitását fenntarthatja, ha okosan csinálja. Egy olyan fegyver és tematizálási lehetősége ez, amely országos viszonylatban még nem volt kipróbálva. Talán ezért is próbálják nyugalomra és a kampány elhalasztására bírni az ellenzéket fideszes politikusok, mint Kecskemét polgármestere is.
Ők lehetnek a kecskeméti ellenzéki előválasztás indulói
Közben Kecskeméten tisztulni látszik az ellenzéki előválasztás rajtvonala. A megyei 1-es körzetben rajthoz áll a DK-s Szőkéné Kopping Rita, a jobbikos Lejer Zoltán, és korábban a Momentum Bíró Barnát jelentette be ebben a körzetben. Nagy valószínűséggel az MSZP itt nem indít jelöltet. Az LMP indulása egyelőre kérdőjeles, információink szerint jó eséllyel nem lesz saját jelöltjük. A megyei 2-es körzetben a Momentum színeiben megméreti magát Bodrozsán Alexandra, az MSZP-Párbeszéd jelöltjeként pedig Király József áll még a rajtrácsra. A DK, az LMP és a Jobbik ebben a körzetben nem jelentkezett eddig jelölttel.
