Magyarországon viszont oltottak a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V. nevű készítményekkel is. Utóbbit legalább vizsgálja az uniós gyógyszerhatóság, míg előbbi ugyan rendelkezik a WHO veszélyhelyzeti engedélyével, de az EMA-hoz még nem adták be engedélyeztetésre. Az ezt a vakcinát megkapó magyarok negatív koronavírus-teszttel, vagy az antitestes védettséget igazoló dokumentummal utazhatnak majd. További jövőbeni lehetőség, hogy az Orbán Viktor vezette kormány kétoldalú megállapodást köt a többi EU-s országgal, hogy fogadják el a két keleti vakcinát is, de erre egyelőre csak akkor van lehetőség, ha legalább a WHO-pecsétjével bír egy készítmény. Ausztria például már a Sinopharm-oltást elfogadja.
A végleges kompromisszum 100 millió eurós uniós forrást (és szükség esetén további 100 millió eurót) irányoz elő a tesztelés megfizethetőbbé tételére, a tagállamok pedig kötelezettséget vállalnak arra, hogy csak akkor szabnak ki utazási korlátozásokat a bérlet tulajdonosaira, ha az a közegészségügy védelme érdekében szükséges.
Az Európai Bizottság március közepén terjesztette elő a javaslatot, és azóta rekordgyorsasággal zajlanak a tárgyalások az Európai Parlament és az összes tagállam képviselőit tömörítő uniós tanács között. A két intézmény közötti ideiglenes megállapodásra volt szükség ahhoz, hogy a javaslat életbe léphessen.
