Kezdjük az elejétől. Több mint 1300 önkormányzati tulajdonú lakás van Kecskeméten. Böröcz László fideszes parlamenti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be május 11-én arról, hogy kötelezővé tennék az önkormányzatoknak, hogy nagyon kedvező áron eladják ezeket az ingatlanokat, ha a bérlők jelzik vételi szándékukat. E szerint a lakás forgalmi értékének 30 százalékában állapítanák meg a vételárat. Azok a lakók is töredékáron vehetik majd meg az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokat, akik csak egy-két éve laknak benne, és – mivel nincs erre vonatkozó korlátozás – akár már az adásvétel másnapján továbbadhatják sokkal magasabb, piaci áron.
Szembe megy a fideszes törvénytervezet Kecskemét érdekével
Kecskeméten a városi tulajdonú lakások (és további 110 üzlet, iroda és egyéb helyiségként nyilvántartott ingatlan) a KIK-FOR Kft. kezelésében állnak. A cég által februárban közzétett 2021. évi üzleti terv értelmében összesen 1329 db önkormányzati tulajdonú lakásról van szó.
Ebben az évben karbantartásra 105, felújításra 127 millió forintot terveznek költeni, ami kapcsán megjegyzik, hogy ennél lényegesen nagyobb összeg biztosítására lenne szükség. A KIK-FOR ezt részben ingatlanértékesítésekből igyekszik kigazdálkodni, amibe mezőgazdasági területek, építési telkek és korlátozott számban, de főleg apróbb és olcsóbb lakások tartoznak, például a Csilléri utcában található 5 db társasházi lakás. Mindez abba az önkormányzati stratégiába illeszkedik, hogy a jobb és értékesebb lakásokat magának tudja a város és csak a kevésbé értékeseket próbálja meg értékesíteni.
Király József önkormányzati képviselő, a KIK-FOR Kft. felügyelő bizottság elnöke kérdésünkre elmondta:
Ha elfogadná a parlament kormánypárti többsége Böröcz László lakástörvény-tervezetét az a városi tulajdonban lévő Kik-For Kft-ét, így pedig összességében Kecskemét város lakásgazdálkodását is nehéz helyzetbe hozná.
Király becslése szerint akár 600 bérlakásra is bejelentkezhetnek Kecskeméten, aminek az összértéke 9-10 milliárd forint 350 ezer Ft/nm2-rel kalkulálva. Ha ezeket a törvény értelmében kötelezően el kellene adnia az önkormányzatnak, körülbelül 1,5 milliárd forint folyna csupán be. (A képviselő itt megjegyezte azt, hogy a polgármestertől kapott tájékoztatóban 300-350 jelentkezővel számol az önkormányzat.) Ebből ugyan lehet, hogy fel lehetne újítani azokat a rossz állapotban lévő lakásokat, amiket most nem tudnak kiadni, de érdemi megoldást nem nyújtana a kecskeméti lakhatási gondokra – fejtette ki véleményét Király.
Majd hozzátette, hogy nem szabad elkótyavetyélni a Belvárosban lévő értékes önkormányzati ingatlanokat, amik közül több is műemlékvédelem alatt áll. Ha ugyanis az eladást követően ezek nem megfelelő kezekbe kerülnek, helyrehozhatatlan károkat szenvedhetnek, ami a városképet is rontja.
Király azzal zárta, hogy egyetértés mutatkozik abban, hogy ez a törvénytervezet nem szolgálja az önkormányzatok és a helyi társadalom érdekét. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester ehhez hasonlóan nyilatkozott minap, miután a kecsUP több kérdéssel kereste meg a készülő lakástörvényről.
Egy szűk kör a rendszerváltás után nem vehette meg a bérleményt, több mint 25 év után megtehetné
Böröcz László fideszes képviselő többek között ezt a „történetileg előállt helyzetet” orvosolná, mert szerinte:
„A rendszerváltozást követő szabályozás alapján az önkormányzati és állami tulajdonú lakások bérlőinek egy szűk köre nem vehette meg az általa lakott bérleményt, de ezt most megtehetnék” – olvasható az indoklásban.
