-Olvasói levél-
Vannak egyszeri és megismételhetetlen pillanatok egy ember életében. Ilyen az óvodai ballagás is. Sok-sok kisgyereknek az óvoda az első intézmény, az első közösség, ahova tartoznak. Ahol éveket töltenek. Amelytől a végén elbúcsúznak. A ballagás egy ünnepség. Az utolsó pillanatok az épületben, a nevelők és a többi gyermek között, akik még maradnak egy ideig. Amilyen ez a ballagás, úgy emlékeznek majd vissza rá gyermekek és szülők. Lehet gyönyörű, meghitt, könnyezős. Amikor a szülő büszkén nézi gyermekét szerepelni, esetleg csak ott ülni. Élete első ballagásán. Amikor már csupán néhány hónap választja el az iskolától. És lehet ez az alkalom furcsa. Magányos. Bár csinos ruhába öltöznek, de pont ugyanazok vannak a teremben, mint máskor. Sehol egy szülő, egy nagyszülő. Egymásnak elmondják a verset, elköszönnek és ennyi. Nincs összekacsintás anyuval és apuval, nincs eldörzsölt könnycsepp, nincs ölelés, nincs puszi.
Úgy tűnik, nekünk az utóbbi adatik meg. Óvodánk ugyanis tudtunkra adta, hogy nem lesz nyílt ballagás. Vagyis szülők nem lehetünk ott abban a fontos egy órában. A falakon túl várhatjuk majd gyermekünket, és jó, ha videón majd esetleg megnézhetjük utólag, milyen volt a ballagása. Nagyon elszomorító. Mert az ember készül erre a pillanatra. Tudjuk persze, különleges időket élünk, az egész tanév más volt, mint általában. És tényleg megértenénk, ha azt látnánk, hogy nagyon nagy a baj, óvakodni kell mindentől és mindenkitől. A legfrissebb bejelentések szerint már nem is kellett volna megkülönböztetést tenni az iskolai, óvodai ballagások kapcsán. Már szabadtéri esemény ötszáz főig engedélyezett. De még ha nem is így lenne, a náhány napja kihirdetett kormányrendelet szerint felmentést kaptak a szigor alól a közoktatási intézmények ballagásai. Azért, hogy a szülők ott lehessenek gyermekükkel, és abban az egy órában csodálják őt, életük egyik értelmét. Hogy együtt legyenek vele. Hogy érzéseiben osztozzanak vele. Hogy bátorítsák őt, hogy együtt mosolyogjanak vagy pityeregjenek vele. Mi mégis, és úgy hallom még sok-sok család, nem lehetünk ott. Bár minden lehetővé teszi a nyilvános ballagást, az óvodánk megüzente, hogy mégsem lesz nyílt ünnepség.
Miért??? Már az újranyitás óta eltelt annyi idő, hogy betanuljanak egy műsort. De ha nincs is műsor, csak egy meghitt beszélgetés, egy ének, vagy egy óvónői beszéd, felolvasás, szavalat, azzal is beérnénk. Olvasom a KecsUP-on, hogy valahol azzal indokoltak, hogy a városban két óvodai csoportban is felütötte a fejét a vírus. Hiszen tudjuk: még mostanság is napi több száz új beteg van, és sajnos még mindig sokan meghalnak. Ennek ellenére nyit az ország. Lazulnak a szabályok, sőt korlátozásokat törölnek el teljesen. Szerintem egyre megmagyarázhatatlanabb lesz a nyilvános ballagások elmaradása, ahogyan megyünk egyre előre.
Talán még azonban nem kell végleg lemondania sok szülőnek arról, hogy gyermekével ügyütt búcsúzzon el az óvodától. Bízunk benne, hogy a család fontosságát hangsúlyozó döntéshozók belátják, hogy nem tehetik meg, hogy családokat megfosztanak az együtt ünnepléstől. Bízunk benne, hogy meggondolják magukat a döntéshozók, és lehetővé teszik mégis a nyilvános ballagásokat. Van még néhány nap a bejelentett eseményekig. Kérjük, adják meg a lehetőséget!
Egy ballagó gyermek édesanyja
