A kormánynak április 30-ig kell benyújtani a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképeségi Tervt (HET) az Európai Bizottsághoz. A több mint 400 oldalas dokumentum áttanulmányozására szinte semennyi időt sem hagytak a nem kormányközeliek számára. Ennek ellenére több szakmai civil szervezet tett a saját szakterületén észrevételeket (pl. Transparency International-Magyarország, Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és több tagszervezete, Autonómia Alapítvány és más roma integrációval foglalkozó szervezetek), és hívta fel a figyelmet a HET gyengeségeire és hiányosságaira – írja több civil szervezet a civilizacio.net oldalon.
Szemétszedés – ez lenne a civilek feladata a kormány szerint?
Több civil szervezet is azt kifogásolja, hogy a HET végrehajtásban a kormány szinte semennyire nem támaszkodik a civil szervezetek közreműködésére, azokat alig-alig említi a dokumentum, és ha igen akkor is mellékesen, sokadik szereplőként – leginkább talán az illegális hulladéklerakók felszámolására irányuló Tiszta Magyarország programban merülnek fel lehetséges közreműködőként.
Ezzel szemben meggyőződésük, hogy az 55 ezer hazai civil szervezet a HET szinte minden intézkedési területén hasznosan kiegészítheti az egyéb szereplők munkáját, így segítve a kitűzött célok – az ország fejlődése – minél hatékonyabb elérését.
A teljesség igénye nélkül szerintük például az alábbi területeken lehetne megfontolni a civilek fokozottabb bevonását megvalósítóként:
- Demográfia és köznevelés komponens – a KSH adatai szerint a hazai civil szervezetek 13%-a tevékenykedik az oktatás területén. Sokan közülük nyilván hasznosan részt tudnának venni a digitális oktatáshoz és a klímaalkalmazkodó neveléshez szükséges tartalmak kidolgozásában (az Oktatási Hivatal mellett), azok népszerűsítésében, a pedagógusképzésben, és informális oktatási tevékenységekkel is segíteni tudnák a nevelési célok elérését. Emellett a HET a bölcsődei férőhelyek fejlesztése terén sem számít a – gyakran civil csoportok által működtetett – családi bölcsődék hálózatára.
- A felzárkózó települések komponens egészében fontos lenne nagyobb szerepet biztosítani a területen tevékenykedő, pl. roma integrációban évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szervezetek megközelítéseinek, eszközeinek és módszereinek is. A terv mostani formájában kizárólag a helyben, települési szinten működő szervezeteket nevesíti potenciális megvalósítóként (a koordinátor Máltai Szeretetszolgálat iránymutatásait követve).
- Vízgazdálkodás és zöld közlekedés komponensek – noha első pillanatra talán nem magától értetődő, hogy az alapvetően infrastrukturális beruházásokat tartalmazó programokban mi lehet a civilek szerepe, a vízgazdálkodásban a terv is említi a gazdák körében történő szemléletformálás fontosságát, amiben a Nemzeti Agrárkamara mellett természetvédelmi civil szervezetek is sok tapasztalattal és jártassággal rendelkeznek. Hasonlóan, a közlekedési programban a kerékpáros fejlesztések mellé kellene (lehetne) az infrastruktúra használatát, a kerékpározás népszerűségét növelő szemléletformáló elemeket tenni.
- Az energia – zöld átállás komponens egyik fontos intézkedése a lakossági napenergiás fejlesztések támogatása. Mind a lehetőség megismertetésében, mind a lakossági pályázatok és felújítási tervek kidolgozásának segítésében fontos szerepet játszhatnak a témában jártas civil szervezetek és az általuk nyújtott tanácsadás. Különösen mivel az energiaszegénységgel érintett háztartások a terv szerint előnyt élveznek a pályázatok elbírálásában, fontos lenne az őket elérni képes civilek fokozottabb bevonása a programba.
- Digitalizáció és egészségügy komponensek – e területeken is a reformokhoz kapcsolódó személetformálásban, népszerűsítésben, a célcsoportokhoz való eljutásban segíthet a civil szervezetek tevékenysége. Előbbi programban pl. digitális kompetenciák fejlesztésében, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát szolgáló eszközök használatának betanításában vehetnének részt, utóbbiban pedig a krónikus betegeket tömörítő szervezetek segíthetik hatékonyan az alapellátásban kitűzött célok elérését.
Sok civil szervezet gondolja úgy, hiba lenne lemondani mindezen kapacitásokról és tudásról a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv megvalósítása során. Bár a civilek közreműködőként, megvalósítóként való bevonása többféle úton is megtörténhet, a legjobb civil szervezeti módszerek, gyakorlatok kiválasztását elsősorban versenyeztetéssel, nyílt pályázati úton lehet elérni – ez az elem is fájóan hiányzik a HET mostani változatából.