A kancellári rendszert 2014-ben vezették be a magyar felsőoktatásban. Azzal a céllal, hogy az intézmények professzionálisabban működjenek. Az akkori jogszabályok szerint:
„Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a kancellár végzi. A kancellár felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért…”
Vagyis lényegében a rektorok tehermentesítésére szánták a kancellárokat, ráadásul úgy, hogy a bevezetett rendszer előnyére váljon a felsőoktatási intézményeknek.
Az ÁSZ szerint Kecskeméten a kancellári rendszer nem biztosította a nemzeti vagyon védelmét
Lényegében a fenti megállapítás a lényege annak a vizsgálatnak, amelyet több modellváltó egyetem tekintetében elvégzett az Állami Számvevőszék.
Össztársadalmi érdek, hogy ezek az intézmények szabályosan működjenek, maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukat meghatározó előírásokat, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzt, és példát mutassanak az általuk oktatott hallgatóknak is.
Így kezdi a vizsgálatról megírt rövid beszámolót az ÁSZ, tehát azzal indokolta az ellenőrzést, hogy teljesültek-e a fenti szempontok. Egészen pontosan így szól ez a rész:
Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a központi költségvetési szerv a fenntartóváltás előtt – a 2017-2019. közötti időszakban, valamint 2020-ban az intézmény fenntartóváltásának napjáig – a jó gazda gondosságával, az Alaptörvény előírásainak megfelelően – biztosította-e a nemzeti vagyon értékének megőrzését, védelmét és szabályszerű kezelését, illetve kimutatását.
A válaszok pedig szintén az Állami Számvevőszék jelentéséből:
- 2017-ben a számlarend hiánya miatt nem biztosította a szabályszerű könyvvezetés alapvető feltételeit. 2018-tól a Neumann János Egyetem a szabályszerű könyvvezetés alapvető feltételeit kialakította.
- A Neumann János Egyetemnél 2017-2019-ben a vagyon kimutatása területén feltárt hiányosságok miatt a nemzeti vagyon védelme nem volt biztosított.
- A fenntartóváltás fordulónapjára 2020-ban a Neumann János Egyetem a záró beszámolót nem készítette el. Ezáltal a fenntartóváltás időpontjában nem volt biztosított a számviteli nyilvántartásaiban szereplő vagyonelemek szabályszerű kimutatása, és nem volt igazolt azok megléte.
- A 2017-2019. közötti időszakban a Neumann János Egyetem működésében és gazdálkodásában a teljesítményelv nem érvényesült.
Majd jön a velős összefoglaló:
„a Neumann János Egyetemen a kancellári rendszer bevezetése sem biztosította a nemzeti vagyon védelmét. A nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt volt a tulajdonosi joggyakorlás kereteinek megerősítése.”
A végére tehát, ha úgy tetszik, kibújt a szög a zsákból. A vizsgálat és annak eredménye tehát nem pusztán a kancellári rendszer földbe döngölését, esetleg az állami fenntartású egyetemek lehúzását szolgálja. Bár kiolvasható belőle ez (vagyis, hogy a bevezetett rendszer nem vált be), de sokkal inkább az a lényege, hogy az eredménnyel megindokolja a modellváltást az Állami Számvevőszék. Hiszen a többi vizsgált egyetem esetében is (még az állami fenntartás időszakában) egy sor hiányosságot talált. Ki is mondja kerek perec az ÁSZ, hogy indokolt volt a modellváltás. A vizsgálatot tálaló cikkének címében.
Finta Zita időszaka volt ez
A vizsgált 2017-2019-es időszakban Finta Zita volt az egyetem kancellárja, aki a városházáról érkezett az egyetem kancellári székébe. Nyolc éven keresztül (2007-2015) a gazdálkodási osztályt vezette. Bár 2020. szeptemberében járt volna le a kinevezése, idő előtt lemondott a posztról, még 2019 végén. Akkor azt írtuk, hogy furcsa a lemondás, hiszen előtte arról cikkeztünk, hogy a korábbi megbízásának lejárásakor megmozgatott mindent, hogy újra kancellár lehessen. Ez meg is történt végül, a miniszterelnök határozatával 2019. október 1-jétől újra kinevezték. Ezt a ciklust nem töltötte tehát ki. Újabb kinevezése után néhány hónappal lemondott. Finta Zita szakmai önéletrajza szerint jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Campusának főigazgatója.
Vajon lesz-e felelősségre vonás?
Kérdés, hogy lesz-e következménye az ÁSZ vizsgálatának, vagy beérik annyival, hogy ez által is igazoltnak tekinthető a modellváltás szükségessége. A vizsgálat szerint Finta Zita kancellársága idején nem volt biztosított a nemzeti vagyon védelme. Miközben a feladatait körülíró jogszabály szerint a kancellár felel az intézmény vagyongazdálkodásáért.