A Fidesz hétvégi, tisztújító kongresszusán az újraválasztott Orbán Viktor pártelnök is beszélt. A szemfülesek kiszúrták, hogy itt-ott voltak mondatok a szövegben, amelyeket már valahol hallottunk. Ugyanakkor nem idézetként hangoztak el Orbán szájából, legalábbis erre semmi nem utalt, a szöveg szerves részét képezték.
„Csapásokat adunk és kapunk” – találta mondani Orbán Viktor, amikor arról beszélt, hogy aki a frontvonalon áll, az számíthat ilyesmire. Ugyanakkor akinek családja van, nem teheti meg, hogy egyedül döntsön, így ő is megkérdezte feleségét, akitől megkapta az engedélyt, hogy továbbra is a Fidesz elnöke legyen.
Kommunista szájból is elhangzott már ez
Ugyanez a mondat elhangzott A tanú című filmben is. Akkor, amikor leégett Pelikán gátőr háza. Virág elvtárs mondja neki ezt.
És ha már ennél a filmnél járunk, akkor legyen itt még egy mondat a filmből. Arról a bizonyos hanyatló nyugatról, amiről már 2016-ban is beszélt Orbán Viktor Tusványoson. Ez a mondat azonban nem csupán a filmben hangzott el. Hanem kommunista vezetők szájából is azokban az időkben.
A tanú című film egy szatíra, amely már azokban az időkben tükröt állított annak a rendszernek. Ha úgy tetszik vígjáték. De vajon miért mond ilyen mondatokat Orbán Viktor is, aki minden bizonnyal a beszédét komolyan gondolta és mondta el? És vajon mi szüksége volt rá, hogy a beszédbe csempésszen egy mondatot egy Bud Spencer és Terence Hill filmből? Azt mondta ugyanis, hogy, „Ha kicsi a tét, a kedvünk sötét.”
Az említett filmben bár egyes szám első személyben hangzik el a mondat egy kártyaparti közben, de a tartalmán mitsem változtat ez. Akkor mondta ezt Orbán, amikor arról beszélt, hogy jó nagy hegyeket mászott meg eddig, és meg is fog még, mert a hit hegyeket mozgat meg és a hit emeli fel a Fideszt újra és újra.
