Van az úgy -nem is olyan ritkán-, hogy egy férfiember egy szerelmi bánat okán lazára issza magát egy buliban. Majd hazafelé menet telibe hány egy Bodrozsán Alexandra plakátot. Nem nagy ügy. Így -és ott- jött ki a (hosszú)lépés. Talán a képviselőjelölt még meg is veregetné a vállát az illetőnek, netán néhány erősítő mondatot is mondana neki.
De egészen más a helyzet, ha valaki előre megfontolt szándékkal, aljas módon leragasztgatja Bodrozsán Alexandra arcát (akár másét is) a plakátokon a nem kimondottan szellemes feliratokkal: turista, újpesti….Hogy ki csinál ilyet, nem tudni. Esetleg sejteni. Nyilvánvalóan valamelyik rivális induló, szervezet, párt. Amelyiknek annyi pénze és akkora kapacitása van, hogy saját plakátjain túl még az ellenfélére (ellenségére?) is tud áldozni. Embert és pénzt.
Ez kb. az a szint, amikor az unatkozó hülyegyerek az utcán szemeteskukákba rúg bele, mert azt hiszi, ettől lesz menő. Meg ugye az nem is üt vissza. Könnyű ellenfél. Egy plakáton kiélni különféle averziókat, nem vall nagy intelligenciára és bátorságra. De mégis miért csinálja, aki ezt teszi? Talán nincs saját mondanivalója. Talán ez az egyszerűbb: lejáratni az ellenfelet még olyan felirattal is, ami ráadásul nem is igaz. Esetleg fél. Netán retteg. Bodrozsán Alexandra egyszer már bizonyított egy választáson. Biztosan van olyan riválisa, aki nem számított erre. Aki berágott ezért rá. Aki személyes sértésnek veszi a győzelmét.
Mindenesetre elég szomorú látvány a kivágott fejek és a leragasztott, telefirkált plakátok szerte a városban. Ennél szánalmasabb már csak azok a gyáva emberek, akik kiadták az utasítást másik gyáva embereknek, akik az éj leple alatt plakátokkal harcolnak.
