Az Európai Ügyészség működésének első néhány hónapos tapasztalata megmutatta, hogy Magyarországon lenne keresnivalója az uniós nyomozó hatóságnak. Más országokban indult vizsgálatok szálai ugyanis Magyarországra vezettek, az uniós ügyészség azonban nem léphet fel önállóan. Tavaly 515 vizsgálatot indítottak, 5,5 milliárdos kárt tártak fel az EU-ban.
2017 áprilisában 16 tagállam úgy döntött, hogy szorosabban együtt fog működni az uniós csalások elleni hatékonyabb küzdelem érdekében, és úgynevezett megerősített együttműködés keretében létrehozza az Európai Ügyészséget.
Később több más tagállam is úgy döntött, hogy csatlakozik, és segít megóvni az uniós költségvetést a csalásokkal szemben, így jelenleg 22 tagállam vesz részt a kezdeményezésben. Öten hiányoznak: Magyarország, Lengyelország, Svédország, Írország és Dánia.
Évi legalább ötvenmilliárd euró kár
Az Európai Ügyészség 2021. június 1-jén kezdte meg működését. Hatásköre van arra, hogy kivizsgálja az uniós költségvetést érintő, csalással, korrupcióval, pénzmosással és határokon átnyúló facsalással kapcsolatos bűncselekményeket, és büntetőeljárás alá vonja az elkövetőket. A tagállamok évente legalább ötvenmilliárd euró áfabevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt. Tagállami beszámolók szerint emellett 2015-ben az uniós strukturális alapokból mintegy 638 millió euró került nem megfelelő felhasználásra.
Ez idáig csak a tagállami hatóságok vizsgálhatták ki az ilyen ügyeket, az egyes államok hatásköre az országhatárokon véget ér. A nemzeti ügyészek kezében így csak nagyon kevés eszköz volt a határokon átnyúló, nagy léptékű pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelemhez.
A meglévő uniós szerveknek, például az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) vagy az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Egységének (Eurojust) pedig arra nem volt lehetősége, hogy nyomozást vagy büntetőeljárást indítson a tagállamokban.
Határokon átnyúló nyomozást folytat a tízezer eurót meghaladó, uniós pénzeket érintő csalások vagy a tízmillió eurónál nagyobb kárt okozó áfacsalások esetében.
Magyar ügyek
Komoly vitákat váltott ki, hogy a magyar és a lengyel kormány nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. A dán, svéd és ír távolmaradás már nem okozott akkora problémát, lévén mindhárom állam az EU nettó befizetője, az uniós pénzek nem náluk tűnnek el.
Hogy Magyarország és Lengyelország mennyire hiányzik az ügyészi együttműködésből, arra a testület első jelentése hívta fel a figyelmet, amely a 2021. július és december közötti időszak adatait tartalmazza. A határon átnyúló ügyek közül ugyanis 17 érinti Magyarországot is, ennél csak Lengyelországban van több, 23 eset. Az együttműködésből kimaradó három további ország összesen nyolc áfacsalásban érintett. Ugyanakkor az öt ország közül magasan Magyarországról érkezett a legtöbb bűncselekménygyanúval kapcsolatos bejelentés, 28 darab, míg a második Lengyelországból csak kilenc esetet jelentettek magánszemélyek vagy szervezetek. Amennyiben a két ország az Európai Ügyészség tagja lenne, a testület már meg is indíthatná a vizsgálatot.
