Január 9-én érkezett a hír, miszerint az Európai Bizottság, az unió döntéshozó és végrehajtó szerve felfüggeszti az alapítványi fenntartású magyarországi egyetemek részvételét az Erasmus+ programban – erről a KecsUP is beszámolt.
A hírt döbbenet fogadta az egyetemek részéről, erről több sajtóban is megjelentek cikkek, ezekből szemléz most a KecsUP:
A Qubit nevű portál így indítja az írását: „Mintha atombombát dobtak volna a hazai felsőoktatásra”. Emlékeztetnek, hogy az Európai Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást azokkal a 2021 után létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, amelyeket a magyar állam az érintett egyetemek – köztük a Neumann János Egyetemmel sem – vagyonának és büdzséjének kezelésére hozott létre új törvények és törvénymódosítások révén.
Mint kiderült, az illetékeseket már decemberben értesítették a döntésről, azonban erről egy árva szót sem szóltak, így a felsőoktatási szereplők is a sajtóból tudták meg: a jogállamisági mechanizmuson megbukott magyar kormány miatt eleshetnek a nemzetközi pályázati lehetőségektől. Az Erasmus program az elmúlt 25 évben 87 ezer magyar diáknak tette lehetővé, hogy külföldön tanuljon, így a bizottság határozata kétélű fegyver lett: egyszerre szankcionálja a magyar állam túlkapásait megtestesítő felsőoktatási intézményeket és fosztja meg hazai diákok sokaságát attól a lehetőségtől, hogy a korábbi évekhez hasonlóan egy-két félévet külföldi felsőoktatási intézményekben töltsenek.
A bizottság problémásnak tartja, hogy a papíron privatizált, ám a valóságban jelentős – és meghatározó részben uniós forrásokból származó – állami finanszírozásban részesülő egyetemeken politikai kinevezettek határozzák meg, hogy ki mire mennyi pénzt kaphat. Ezért döntöttek úgy, hogy azok az intézmények nem részesülhetnek a közös forrásokból, ahol olyanok dönthetnek a közpénzek kifizetéséről, akik maguk is az egyetemeket fenntartó kuratóriumokban ülnek vagy éppenséggel vezetik azokat.
A megkérdezett egyetemi oktatók mindannyian a sajtóból értesültek az Európai Bizottság december 15-i döntéséről, és szép számmal akadtak olyanok is, akiket olyannyira sokkolt a hír, hogy első nekifutásra hírlapi kacsának, újságírói tévedésnek hitték. Az oktatók szerint nem jó út a magyar politikai vezetés hibáiért a rendszernek amúgy is kiszolgáltatott diákokat és a tanárokat büntetni. Ezzel az érintett egyetemek kiiratkoznának az európai körforgásból, mert a döntés nemcsak az alapítványokba kiszervezett egyetemek diákjait érintené, hanem többnyire fiatal, a pályájuk elején járó oktatók százait is, akik amellett, hogy részt vettek a vendégoktatói programokban, külföldi tapasztalatokat gyűjtöttek, nemzetközi kapcsolatokat építettek.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) nemzetközi kapcsolatokért felelős koordinátora pedig azt írta, hogy „mi is a sajtóból értesültünk erről, és ameddig hivatalos állásfoglalást nem kapunk…, addig nem tudjuk mi és hogyan érint bennünket pontosan… Örömmel mondanék többet, de jelenleg nem tudok.”
Ehhez kapcsolódik a 444 cikke, miszerint Böszörményi Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi elnöke levélben igyekszik nyugtatni a hallgatókat. Azt írta a köremailben, hogy bizonyára csak félreértésről lehet szó, hiszen a MOME a modellváltás óta meghússzorozta sikeres EU-s pályázatainak, együttműködéseinek értékét. A hallgatók türelmét kéri, azt írja, „élő kapcsolatban vagyunk az Innovációs és Kulturális Minisztériummal, reméljük, hogy néhány napon belül többet tudunk, ekkor azonnal tájékoztatni fogjuk az Egyetem polgárait”.
Navracsics Tibor az RTL-nek reagált az egyetemi kuratóriumok miatti brüsszeli döntésre. Brüsszeli nyomásra az Országgyűlés módosította a vonatkozó törvényeket, de az EU figyelmeztetése ellenére sem változtatott azon az előíráson, amely lehetővé teszi, hogy magas rangú politikai tisztségviselők bekerülhessenek az alapítványok vezető testületeibe.
Korábban azt mondta Navracsics Tibor: nem kell távozniuk a minisztereknek a kuratóriumból, ez ugyanis nem feltétele az uniós pénzekről szóló megállapodásnak. Most úgy néz ki, hogy az Európai Bizottság mégsem nézi jó szemmel az egyetemi modellváltást, amit még miniszterként Palkovics László vezényelt le. Irányításával összesen 21, korábban állami fenntartású egyetem fenntartását szervezte ki alapítványokba az Orbán-kormány.
Az eddigi tárgyalásokon nem kifogásolta az Európi Bizottság, hogy politikusok ülnek az egyetemek alapítványi kuratóriumaiban – mondta a miniszter, majd hozzátette, hogy a kormány mérlegelni fogja, ha az Európai Bizottság azt kéri tőlük, hogy a szigorú összeférhetetlenség szabálya miatt távozzanak a politikusok az egyetemek alapítványi kuratóriumából. Navracsics Tibor ezt válaszolta erre: „Meglátjuk majd, hogy lesz.”
