Kínzó reformok: nagy bajban lehet idén az építőipar – lefújt kecskeméti beruházások

Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból úgy tűnhet, hogy az építőipart nem rengeti meg a gazdasági krízis, a szektor egyáltalán nem tűnik válságállónak. A kormány egy sor beruházást leállított, az ágazati reform jegyében pedig az állami megrendelésekre gyakorlatilag egy látszattörvényt írtak, de könnyen lehet, hogy a lakossági szektort is a földbe állítják majd.

Bár az adatok egyelőre nem tükrözik ezt, a hazai építőipar több sebből vérzik. Ráadásul ezeknek egy jó részét maga a kormány ejtette.

Visszafogottan ugyan, de szárnyalt az építőipar

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 7,0, az októberihez képest 6,9 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene tavaly novemberben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Az építményfőcsoportok termelése közül az épületek építéséé 18,6 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 6,9 százalékkal csökkent. Az év első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 4,2 százalékkal bővült.

A vármegyék összevetésében jól teljesített Bács-Kiskun vármegye, a tavalyi I-III. negyedévre vetített adatokból kiderült, az egy lakosra jutó építőipari termelés 490 500 forintot tett ki. Ezzel az országos ranglista második helyén áll a vármegye. Eredménye az országos átlagnál, ami 326 100 forintot jelentett, 164 400 forinttal volt magasabb, ám a listavezető Budapest adatnál 148 200 forinttal alacsonyabbnak bizonyult. Bács-Kiskunt amúgy Fejér vármegye követte a KSH listáján, itt az egy főre jutó építőipari termelés 416 100 forintot tett ki.

A sereghajtók közül érdemes kiemelni Nógrád vármegyét, mely az egy főre jutó 93 500 forintos eredményével az országos átlagnál 3,5-szer, míg a Bács-Kiskun vármegyei eredménynél 5-ször gyengébb eredményt tudott felmutatni. A Nógrádinál kicsivel jobb eredményt tudott felmutatni Békés- és Heves vármegye, ám az átlagtól még ők is nagyon messze voltak.

Baljós fellegek az építőipar kék egén

Noha a tavaly novemberi adatokból az tűnik ki, hogy Bács-Kiskun vármegyének nem lehet oka panaszra és minden rendben van ezen a téren, a jövőben ez az állapot akár a visszájára is fordulhat. Legalábbis ezt vetíti előre a kormány egy korábbi döntése, mely szerint több száz állami beruházást napolnak el a takarékoskodás jegyében.

Korábban írtunk róla: néhány nappal azután, hogy Szemereyné Pataki Klaudia egy Facebook-posztban közölte, hogy Kecskemét fejlődése nem állhat meg, így minden elkezdett beruházást be fognak fejezni, Csepreghy Nándor építési és beruházási miniszterhelyettes egy több mint 200 tételből álló listát küldött Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselőnek válaszként arra a kérdésre, hogy a kormány mely beruházások elhalasztását, illetve átütemezését rendeli el.

A hosszúra nyúlt lista sajnos Bács-Kiskunt, illetve az ország többi területét is negatívan érintette. Így többek között a következő fontos beruházások maradnak el:

• 51-es főút Kalocsa-M9-es autópálya közötti út építése,
• Megyei kórház Pólus Programjának 1-2. ütemének beruházása,
• Jakabszállás Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Program megvalósítása
• Kecskeméten a Lánchíd Utcai Sport Általános Iskola felújítása
• Kecskemét-Békéscsaba-Gyula elsőrendű főút komplex közút felújítási feladatai.

Úgy szabnának gátat, ahogyan senki más

A tavaly május óta létező Építési és Beruházási Minisztérium ugyanakkor ezen a ponton nem állna meg, ami már egy napokban közzétett kormányrendeletből derült ki. Ebben a kabinet egyrészt rögzíti, hogy

• az adott építési beruházásnál milyen költségnövekmény tartozik a rendes üzleti kockázat körébe,
• és hogy a 2022. február 24-ig megkötött építési szerződések esetén is kérheti a megbízott fél a szerződésmódosítást (a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmény esetén), feltéve, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárása még nem történt meg.

Azaz a kormány az állami beruházásoknál meghatározza, hogy mi az a szint, ameddig egy beruházás drágulhat, illetve megadja a kivitelezőnek a lehetőséget arra, hogy az építkezés drágulása esetén szerződést módosítson. Érthetőbben: a kormány minden bizonnyal szeretné elkerülni az olyan fiaskókat, mint amilyen a 2017-ben átadott Duna Aréna, illetve a 2019-re elkészült Puskás Stadion árbotránya volt. Előbbi ugyanis a kezdeti 14 milliárd helyett végül 49 milliárd forintba, míg a focistadion 100 milliárd helyett 150 milliárd forintba került. Aztán persze jött is a magyarázkodás, hogy az építkezés az előre nem látható költségek miatt drágultak, vagy hogy a jelentős áremelkedés az építőanyagok áremelkedésének volt köszönhető.

A jövőben ugyanakkor ehhez hasonló mondatokra már nem lesz szükség, miután az állam és a megbízott kivitelezők szinte bármikor megemelhetik a költségkeretet, ergo szabályossá tehetik majd akár a szemérmetlen mértékű árnövekedést is. Ráadásul mindezt a szomszédunkban zajló, több ezer áldozatot követelő ukrán-orosz háborúra hivatkozva.

Földbe állhat az építőipar lakossági szektora

„Amennyiben nem lesznek kedvező kamatozású hitelek, úgy nem csak a lakáshitelezés áll a földbe, hanem az építőipar lakossági szektora is”

– közölte a KecsUP megkeresésére Szucsán András.

A generálkivitelezéssel foglalkozó New Home Hungary alapítója szerint nagyon fontos látnunk, hogy az építőiparnak alapvetően két egymástól különböző szegmense van, a lakossági és az ipari célú építkezések. E két ágazatot egészen más összetevők mozgatják:

• míg utóbbiakat a beruházási kedv hajtja (amit az olcsó munkaerő és a munkahelyteremtő állami támogatások gerjesztenek), addig
• a lakossági célú beruházások mozgatója a magas bérszínvonal, a kedvező kamatozású hitelek és a vissza nem térítendő támogatások lehetnek. Napjainkban azonban a kormány pénzhiánnyal küzd, de valószínűleg nem szeretné sorsára hagyni az építőipar egyik ágazatát sem.

Utóbbira utal legalábbis a miniszterelnök decemberi bejelentése, mely szerint változni fognak az Otthonteremtési Támogatott Hitel (OTK), illetve a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) keretein belül igényelhető összegek. Ebből azonban Szucsán András szerint valószínűleg csak az OTK módosítása valósulhat meg, itt ugyanis csak a kamattámogatás terheli a központi költségvetést, míg a CSOK esetében, mivel az vissza nem térítendő támogatást jelent, a teljes összeget biztosítani kellene.

Az építőipari reformokról a szakember kifejtette, az Építési és Beruházási Minisztérium intézkedéseinek a lakossági szektorban nem lesz jelentőségük, legalábbis addig biztosan erőtlen marad, amíg az OTK-t nem módosítják. Ezt érdemes lenne viszont mielőbb megtenni, mivel a lakosság beruházási attitűdje pillanatnyilag nagyon gyenge. Ezen pedig csak a kedvezőbb kamatozású hitelek tudnának segíteni.