„Sajnos rengeteg lemondással jár számomra az elmúlt hónapokban tapasztalt áremelkedés, kétszer is meg kell gondolnom, hogy megveszem-e azt, amit eddig rutinszerűen megvásároltam. Amit pedig eddig meggondoltam, arra inkább már nem is gondolok”
– felelte a KecsUP-nak a Budai utcai piacon vásárló kisgyermekes fiatal nő arra a kérdésre, hogyan hatott a vásárlási szokásaira az elmúlt hónapokban tapasztalt áremelkedés.
A 3 év körüli gyermekét egyedül nevelő hölgy az egyik zöldségespultnál való válogatás közben kifejtette azt is, hogy amíg korábban próbált egészséges életmódot folytatni (sok zöldséget evett, kerülte a fehérlisztet), addig ez ma szinte lehetetlen.
„Hiszen az infláció az egészséges életmódot egyáltalán nem támogatja. Zöldségből például már sokkal kevesebbet tudok venni, mint korábban, a teljes kiőrlésű termékekre pedig alig jut pénzem” – magyarázta.
Legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak
A harmincas éveiben járó anyuka azután nyilatkozott lapunknak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból kiderült, a tavalyi egész éves infláció mértéke 24,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A KSH jelentése szerint legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak (44,8 százalék), míg a háztartási energiáért 55,5 százalékkal kellett többet fizetnünk. A tartós fogyasztási cikkek ára 13,6 százalékkal emelkedett, a szeszes italok és dohányáruk 13,4 százalékkal kerültek többe. Az állateledelek ára 48,8, a mosó- és tisztítószereké 34,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 30,8, a testápolási cikkeké 28,5 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások díja 9,5 százalékkal lett magasabb egyetlen év alatt.
A fogyasztói árak növekedése ráadásul ezzel nem ért véget, legalábbis ezt közölte a KecsUP-pal Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Kérdésünkre a szakember kifejtette, a tavaly decemberi infláció a novemberihez képest 1,9 százalékkal nőtt, így a korábban jósolt 22,5 százalékos növekedés helyett éves alapon 24,5 százalékkal nőttek az árak hazánkban. A fogyasztó árak fő motorját most is az élelmiszerek jelentették, ami megegyezett az előző hónapok tendenciájával.
Nagy János az idei évi kilátásokról elmondta, az idei első negyedévben várhatóan tovább emelkedik majd az infláció, a növekedés mértéke azonban bizonytalan. „A „szokásos” év eleji átárazások szerepe meghatározó lesz, főleg annak fényében, hogy a belső kereslet is mérséklődik.
„Az inflációs csúcsot tavasszal érhetjük el”
– közölte a szakember. Az Erste Bank elemzője végül kifejtette, szerinte az áremelkedés üteme a második negyedévben már csökkenésnek indulhat, aminek köszönhetően az éves átlagos infláció idén 18,5 százalék körül alakulhat.
Ami azonban elég messze áll Orbán Viktor miniszterelnök azon elképzeléseitől, hogy az inflációt sikerül az idei év végére egyszámjegyűre letörni. A kormányfő szerint ugyanakkor a kabinet mindent elkövet majd ezért, hiszen ahogy a szokásos pénteki Kossuth rádió béli „interjújában” kifejtette, szerinte a gazdaság teljesítmény-csökkenésének megállítása csak ambíció kérdése. Ezért szerinte ambiciózus célokkal kell nekivágni az évnek.
Felértékelődik a konyhakert
Ambíciókkal telve lépett át 2023-ba az a kecskeméti piacon nézelődő fiatal házaspár is, akikre bár a korábbi években nem hatott igazán az infláció emelkedése, ugyanakkor most igyekeznek minden eddiginél tudatosabban bánni a kiadásaikkal, ami főként az élelmiszerekre szánt forrásokat érinti.
„Zero waste-t hirdettünk otthon, a korábbi kisméretű konyhakertünket pedig kibővítettük. Amit csak tudunk, próbálunk megtermelni magunknak idén”
– közölték lapunkkal. Hozzátették, az idei évben komoly fogadalmakat is tettek, mely szerint igyekeznek majd többször főzni és kevesebb ételt rendelni, vagy, hogy a nagyobb kényelmi kiadásaikat elnapolják. Ők ugyanis az önmérsékletben látják az infláció letörésének kulcsát.
„Ha nem lennének annyian, akik a válságban vesznek fel hitelt egy hatodik felesleges TV-re, akkor csökkenne a kereslet, így mérséklődnének az árak, csak hogy vásároljanak az emberek” – összegezték gondolataikat.
