Riczu Norbert, a Hírös Rescue Team egyesület alelnöke, Szabadszálláson él. Norbert civilben mentőszakápoló, a Református Szeretetszolgálat kötelékében a Hírös Rescue Team tagjaként, és az Egy Csepp Tűz Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjaival együtt vettek részt a törökországi földrengés mentési munkálataiban.
A humanitárius katasztrófa képei bejárták a világot, a különböző nemzetek és a magyarok mentőcsapatainak áldozatos munkáját milliók kísérték figyelemmel. A szabadszállásiak is büszkék lehetnek arra, hogy van „saját hősük.
Riczu Norbertet kérdeztük az emberpróbáló mentésről.
Hogyan utaztatok ki Törökországba? Milyen érzés volt azt a hatalmas pusztítást látni?
Riczu Norbert: A földrengés negyedik napján érkezett a felkérés egyesületünk részére a mentési munkában való részvételre. Éppen szolgálatban voltam, de a bajtársaim rugalmas hozzáállásának köszönhetően gyorsan összeszedtem az egyébként mindig előre összekészített felszerelésemet, és elindultunk. Repülővel mentünk, az utolsó 140km-t helikopterrel tettük meg.
Én erős vagyok lelkileg is, és fizikálisan is, úgy éreztem, hogy felkészültem arra a látványra, ami majd fogadni fog. De nem! Ekkora mértékű pusztításra nem számítottam!
Nem volt sem víz, sem áram, semmifélre infrastruktúra. Megérkezésünktől hazautazásunkig a Honvédség profi módon, profi szervezéssel segítette munkánkat. A táborhelyünkről minden nap ők szállítottak a katasztrófa helyszínére, pontos keresési helyeket adtak meg. Ez azért fontos, mert célirányosan tudtuk a mentést végezni, hisz olyan helyekről van szó, ahonnan életjeleket tapasztaltak. A mentőkutyáink pedig pontosan jelzik, ha élőt találnak.
Csapatunk tagjai között találhatunk egészségügyi végzettséggel rendelkezőket, valamint katonát és tűzoltókat. A kijelölt helyszíneken a csapat tűzoltó tagjai is különleges feladatot kaptak, ők vizsgálták át elsődlegesen, hogy a helyszín statikailag biztonságos-e. A helyi lakosság, meglepően fegyelmezett volt.
Ha életjelet tapasztaltak – kopogás, kiabálás – akkor sípszó után mindenki csendben maradt, és a hozzátartozók kiabáltak be a romok közé. Majd újra csend, és hallgattuk az életjeleket. Próbáltuk meghatározni a hang irányát. Először mindig a kutyások indultak.
Ez volt az eddigi legnagyobb mentési feladatotok?
Egyesületünk munkája az eddigiekben eltűnt, elveszett emberek felkutatásában, és személy szerint nekem, hivatásomat tekintve a tömegbaleseteknél történő mentésben merült ki. Elmondhatom, hogy mentőszakápolóként 19 év alatt ekkora méretű katasztrófával még nem álltam szemben, de a kutatómentő csapatunkkal ilyen helyzetekre készülünk fel. Egyesületünk 2022-ben kiváló minősítést kapott, mégis megrendítő volt a rengeteg sérült látványa.
Mi volt a feladatotok?
Csak az adott területre, csak a mentendő személyekre koncentráltunk. Nekem egyfajta csőlátásom van ilyenkor, se jobbra, se balra nem nézek, csak a területünkön életjelet adó, megmentésre szoruló emberre.
Volt sikertelen mentésetek? Hogyan dolgozható fel?
Azt hiszem erről még nem beszéltem más lapoknak, de igen sajnos van ilyen rossz élményem. Egy édesapa kérte a segítségünket. 4 éves forma kislánya és a kislány édesanyja rekedt a romok alatt. A ház furcsa módon ékelődött be a földbe. Este még beszélt az édesanya a családjával, mi reggelre értünk oda a helyi segítőkkel együtt, akkor még életjelet adtak. 5-6 órán keresztül tartó munkában sikerült egy akkora rést kivájni a törmelékben, hogy a kamerát be tudtuk juttatni, azonban a kamerafelvételen látható volt, hogy sem a kislány, sem az édesanyja nem élnek.
Egy körülbelül 4 légköbméternyi részben rekedtek, valószínűleg a folyadékhiány és a rendkívül hideg (-9 fok) végzett velük. Az édesapa kérésére ott maradtunk, és a holttesteket kiemeltük. Édesapaként is megrendítő volt mindezt átélni.
1 / 9
Új galéria
A kutyák angyalként segítették a mentést. Látható a felvételeken, hogy a mentőkutyák magukat nem kímélve keresik a túlélőket. Milyen kiképzést kapnak?
A kutya alapvetően szereti az embert, itt azonban az apport ösztönre épül. A kiképzésük tulajdonképpen már kölyökkoruktól fogva a sikeres kutatás és megtalálás utáni labdajátékból következik. Ez a legjobb motiváció a kutató-mentő kutyák számára.
Hogy hívják a hűséges segítőiteket?
Mogyi, Nila, Zsozsó, Lendon. A négy kutya mindvégig összedolgozott, a két kisebb termetű a kisebb réseken is befért, míg a nagyobbak társaik az állóképességüknek köszönhetően a keresést kitartóbban végezték.
