- Amikor esik, sártengerré változik a Fenyves köz, járhatatlanná Szarkás és Hetényegyháza városrészek földútjai. Budaihegy és Borbás lakói néhol a lábszárközépig süppedő sár miatt bosszankodnak, mások attól félnek, hogy autóikkal el ne akadjanak. A sáros, nyomvályús földutak olykor 20-40 centiméter átmérőjű kráterei gyakran megtelnek vízzel.
- A külterületen élők naponta küzdenek munkába jövet és haza. Ráadásul sok idős ember él a kecskeméti tanyavilágban, ahol nemcsak a hulladékszállító jármű, de a mentőautó is nehezen jut be a házakhoz. A gazdálkodók traktorjaikkal sincsenek könnyebb helyzetben, a felázott és útalap nélküli kanyargós szántóföldi utakon fóliasátraik is küzdelmesen megközelíthetők.
- Az évi kétszeri útkarbantartásra 145 millió forint van beállítva a kecskeméti költségvetésben, ami a főbb földutakra sem elegendő; miközben Kecskemétnek több mint 1200 kilométer külterületi útja van. Télen a sár, nyáron a szálló sívó sárga homok az uralkodó. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a géppark átlagéletkora 30 év. Hatékony munkavégzés szinte lehetetlen, a meghibásodások rendszeresek, az alkatrészek beszerzése is bonyodalmas, hiszen már nem gyártanak ilyen típusú munkagépeket.
A hatalmas külterület régóta kecskeméti adottság, amivel foglalkozni kell
Kecskemét mindig óriási külterülettel bírt. A múltban a város határát szőlős- és gyümölcsöskertek fogták közre. Egykor a homokos talajú, gyengébb legelőkön hajtották a marhacsordákat; a jobb talajokon kaszáltak, amik egy részét a kecskeméti tanyák elődeiként mezei kertekként hasznosítottak. Az 1960-as években Kecskemét lakosságának 47%-a még külterületen élt. Számuk az évtizedek alatt ugyan jelentősen csökkent, de a rendszerváltástól kezdve egyre többen építkeztek a városhoz közeli, jellemzően sűrűn tanyásodott részeken, például Ballószögön, Kadafalván, Helvécián, Hetényegyházán. A külterületet is egyre inkább igénybe vették a kecskemétiek, gyakran luxusméretű családi házaik megépítéséhez.
Tanyák, gazdaságok, szántók, családi házak, gyümölcsöskertek, új városrészek váltják ma egymást Kecskemét külterületén, amit jóval ezer kilométer feletti földút hálóz be. Kecskemétnek ez olyan történeti adottsága, amivel az önkormányzatnak és városüzemeltetési cégének foglalkoznia kell.
A kül- és belterületi szilárd burkolat nélküli utak járhatóságának alapfeltétele a megfelelő vízelvezetés és útprofil kialakítása. A földutak teherbírásának javítása érdekében kőből, salakból útalapot kell(ene) építeni. Elegendő forrás erre nincs, az évi kétszeri karbantartás is csak a főbb földutakra korlátozódik, gréderezést a mellékutakon alig vagy egyáltalán nem végeznek.
„Nyakig jár mindenki a sárban, ha így marad, holnap már hívhatjuk a traktorost, aki kimenti az autókat”
Az itt élők nem értik, miért nem végeznek évente több alkalommal útkarbantartást. A Vacsi köz városrész egyéni képviselője, Tóth Szilárd, a Szövetség a Hírös Városért ellenzéki frakció tagja is ezzel a kérdéssel fordult a polgármesterhez még ősszel. Kertvárosias körzetéhez kiterjedt külterület tartozik, elnyúlt homokos, néhol murvával felszórt utakkal.
Kérdésünkre a képviselő elmondta, egész évben kihívást jelent e terület. Szárazság esetén a szálló por, eső esetén a kiöblösödő, vízzel megtelt gödrök okoznak gondot az itt élőknek. A gyűjtőútvonalak (Talfájaköz, Hegedűsköz, kis Hegedűsköz, Vacsi köz) rendszeres karbantartásra szorulnak, évi legalább háromszor, jobb esetben négyszer is szükség lenne beavatkozásra.
Ha a munkagépek végig mennek is a földutakon, sem mindig van benne köszönet, aminek a lakosok hangot is adnak.
- „November 3-án a Hegedűs köz folytatását, a Budaihegy tanya földutat „megtúrták” útjavítás címén. Nincs benne köszönet! Kifelé haladva a városból a középvonaltól balra kialakult egy „taraj”, a baloldali széle az útnak egy szakaszon mélyebbre került, mint a szélén a füves rész, ahol az esővíz megáll majd. Itt majd kétéltű járműre lesz szükség. Kár volt hozzányúlni, mert csak romlott az amúgy is igen rossz állapot.” – olvasható a Vacsiköz-Kecskemét Facebook csoportban.
- Ugyanitt, hasonló véleményt formált az a helyi lakos, aki azt vetette fel: „Ha már nem kevés pénzébe kerül a városnak egy ilyen gréderezés és évente 2 van előírva (október – április) jó lenne tisztességes munkát végezni!”
Kadafalva, Kecskemét ma egyik népszerű külső városrésze, ahová a 20. század elején a „városépítő” Kada Elek polgármester szőlőmunkásokat telepített le. 1980-ban alig 200-an lakták, napjainkban több mint 3500 fő él a szatellit településrészen. Az elmúlt 10 évben itt épült fel a legtöbb családiház. Önerős útépítésekre hiába van igény, az infrastrukturális fejlesztések – burkolt utak, közművek, járdák – csak kis lépésekben haladnak. A földutak rendben tartása itt is komoly kihívás.
- „Az a jellemző, hogy az út van a legmélyebben, nincs meg a megfelelő profilja, ami biztosítaná, hogy minél gyorsabban lefollyon a víz az árokba, és persze a szikkasztóárkok is hiányoznak általában. A földutak karbantartása csak jelképes. Jó esetben egy évben egyszer jön egy gréder meg egy henger, és ha ez száraz időszakban történik, akkor ez inkább káros, mint hasznos.” – állapítja meg egy kadafalvai lakos.
- „Esetleg az önkormányzatból, ha látja valaki. Nyakig jár mindenki a sárban, ha így marad, holnap már hívhatjuk a traktorost, aki kimenti az autókat” – ezt a segítségkiáltást néhány napja Hetényegyházáról írták. Mellé egy videót is megosztottak, amin az látszik, hogy néhol tengelyt érő sárban araszolnak az autók.
Kadafalvához hasonlóan fejlődött a kecskeméti peremrészen fekvő családiházas, falusias, tanyás Hetényegyháza. Útalap nélküli földútjainál is nagyobb probléma, hogy évek óta csúszik a több mint 6000 lakosú városrész bekötése az M5 autópályába, ami csillapíthatná a belvárosba áramló reggeli és délutáni dugókat.
Folyamatosan ömlik a panaszáradat a rossz, járhatatlan, kátyús kecskeméti bel- és külterületi utak miatt az önkormányzatra és a helyi képviselőkre. Kormánypárti és ellenzéki politikusok is egyformán érintettek a város ilyetén adottságában. Többek körzetéhez hatalmas külterület tartozik. Lelkiismeretükön múlik, hogy mit lobbiznak ki és mit tudnak elérni a polgármesternél a külterületi utakra szánt szemérmetlenül alacsony keretből.
Nem ok nélküli a kérdés, miért adnak ki további építési engedélyeket, ha mellé a minimális közlekedési infrastruktúra nem biztosított. Kecskeméten feltűnően nagy különbségek alakultak ki a külterületeken, ugyanúgy megtapasztalható a fényűző luxus és a végletes szegénység, amit egyetlen dolog mégis összeköt, a sáros, poros homokos út.
A közfeladatot ilyen feltételek között nem lehet elvégezni
A géppark átlag életkora 30 év. A munkagépek rendszeresen javításra szorulnak. A két láncos járműből egy működik. A hidraulika és az irányjelzők gyakran elromlanak, így a földmunkát végző munkagépek el sem indulhatnak – sorolja a problémákat Dobos József településfenntartásért felelős tanácsnok.
A külterületi utak karbantartása óriási feladatot ró az önkormányzatra. Az önkormányzat kezelésében lévő közutak fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséről a közfeladat ellátási szerződés alapján a Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft. gondoskodik. A képviselő hiába kezdeményezte, hogy nagyobb keretből gazdálkodhassanak és alakítsák át a nonprofit céget, javaslata nem talált meghallgatásra. Az évi 145 millió forint a földutak karbantartására nem elegendő – mondja Dobos. Vízelvezetéshez szükséges árkok kialakítása, kotrása, szakszerű gréderezés, mind több feladatot igényel. Eredményt az útalapok kiépítése jelentené, de erre végképp nincs forrás – teszi hozzá az ellenzéki Szövetség a Hírös Városért frakció képviselője.
Amivel nem számolt senki sem, hogy a Kecskeméti Városüzemeltetési Kft. benzinköltsége a duplájára emelkedik. Az önkormányzati szférára – az időközben eltörölt – benzinár sapkát pedig nem terjesztették ki. Ezt már Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz) polgármester mondta tavaly az októberi közgyűlésen, ahol a külterületek kérdése rendszeresen előkerül.
Kerestük Falu György illetékes alpolgármestert, tervezik-e fiatalítani a gépparkot 2023-ban, emelik-e a külterület forráskeretét, módosítják-e a közszolgáltatási szerződést, amiben az évi kétszeri karbantartás szerepel, de választ nem kaptunk. Elismerte Falu az októberi testületi vitában viszont azt, hogy a kecskeméti földutak nincsenek jó állapotban. Azokra a gyűjtőutakra figyelnek, ahol a hulladékszállító járművek is közlekednek – mondta az alpolgármester. A városi géppark idén megújulhat – tudtuk meg neve elhallgatását kérő városházi forrásunktól. Lízing keretében több mint 600 millió forint értékű eszközbeszerzésről döntöttek még júliusban.
Máshol is gond, forrás nélkül nem fog javulni a külterületi utak állapota
A negyedannyi lakosú, 30 ezres Kiskunfélegyházán hasonlóan küzdelmes a külterületen élők közlekedése. 35 kilométer külterületi burkolt útja és több mint 500 kilométer földútja van a városnak. Az éves karbantartási feladatokat a Félegyházi Városfenntartó Nonprofit Kft. végzi, illetve több külső vállalkozó is kap gréderezésre megbízást vagy legalább üzemanyagköltség-térítést. A 2022-es költségvetésben 481 millió forint volt beállítva útfelújítási feladatokra, amiből a külterületi utakra, a kecskemétihez hasonlóan, elenyésző részt fordítottak. A tisztánlátást itt is az nehezíti, hogy a költségvetés számsorai között nem tüntetik fel a pontos összeget – adja tudomásunkra Kis-Szeniczey Kálmán félegyházi LMP-és önkormányzati képviselő.
Az alföldi települések általában küzdenek a helyi közlekedési viszonyokkal, vagy a kátyús, megrepedt aszfaltutak nehezítik a haladást, vagy az útalap nélküli, nyáron poros, télen sáros földutak. Aligha várhatnak javulást 2023-ban a közlekedő adófizetők, ugyanis az önkormányzatoknak sem lesz várhatóan több forrásuk városüzemeltetésre.
A rezsiválság, a csökkenő bevételek mellett újabb terhet jelent a polgármestereknek az, hogy a kormány 20 milliárd forinttal több szolidaritási hozzájárulási adót szedne be idén a városoktól. 217 milliárd forintról 237 milliárdra növelnék az adóbevétel összegét, olvasható a még el nem fogadott 2023. évi tervezett központi költségvetésben. Jelentősen csökkenhet az előző évhez képest a Magyar Falu Programra szánt forrás is, 90 milliárdról 26,7 milliárdra apasztanák a keretet. Megvágnák a Modern Városok Programot is, ott az 50 milliárd előző évihez képest 30 milliárddal kevesebb juthat fejlesztésekre.
Még 2021-ben pályázhattak az önkormányzatok a „Külterületi helyi közutak fejlesztése” 50 milliárd forintnyi keretösszegen belül a földutak stabilizálására, szilárd burkolatának kialakítására, valamint a szilárd burkolattal rendelkező helyi közutak felújítására. Kecskemét a maximum 300 millió forintra pályázott. Tűzoltásra ekkora összeg akkor elegendő volt, megoldásra nem. Idén viszont pluszforrás sem látszik.