Ellentétek feszülnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és a kormány között. A jegybank küzd a pénzromlás ellen, próbálja visszafogni a gazdaságot a 13 százalékos alap- és a 18 százalékos irányadó kamat tartásával. A hitelek költségeinek emelésével a bankokat arra ösztönzi, hogy nála tartsák a pénzüket – így szűkíti a keresletet, csillapítja az inflációt. A kötelező banki tartalékráta szintjét megnövelte, így szűkítve a hitelezést, mert mintegy 2000 milliárd forintnyi likviditást von ki a bankrendszerből.
A kormány viszont dömpinget indított az államilag támogatott, olcsó hitelekből. Ezek ösztönözhetik a keresletet, és inflációgerjesztő hatásúak lehetnek, mert a kedvezményekkel arányosan növelhetők az egyéb tételekre elkölthető jövedelmek – így például a vállalatoknál több juthat bérfizetésre, ha kisebb kamattal lehet anyagbeszerezésre hitelt felvenni. Mintegy 3000 milliárd forintnyi kedvezményes kamatozású finanszírozási forrást biztosítanak a cégek számára a Baross Gábor Újraiparosítási Programon, a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül.
Az eltérő álláspontok kockázatokat rejtenek magukban, ugyanis hatalmas mértékű adófizetői pénzt emésztenek fel az ellentétes intézkedések. Nemcsak az állami kamattámogatásokat kell a büdzsének finanszíroznia, hanem az egynapos betét 18 százalékos kamatszintjének fenntartása miatt keletkező veszteséget is, amely az MNB mérlegében jelentkezik. A jegybank ezzel a magas kamattal teszi vonzóvá a forintvásárlást a külföldiek számára, az idén pedig már egyre többen jöttek rá, hogy érdemes egynapos betétbe fektetni. Azonban minél többen spekulálnak forinterősödésre, annál nagyobbat bukik a jegybank a kamatfizetésen.
A kockázatokat egyelőre nehéz felmérni, de a jegybanknak több eszköze van a gazdaság lefékezéséhez, mint amennyi a kormánynak az élénkítéshez. Több kormányzati és kormányközeli szereplő már követeli a kamatok csökkentését. A külföldi befektetők viszont örülnek annak, hogy globális szinten is kiemelkedő mértékű, 18 százalékos hozamot lehet keresni a forinton. Az elmúlt hónapokban sok spekuláns vett fel hosszú pozíciókat forinteszközökben, ennek volt köszönhető a látványos árfolyamerősödés. Valószínű, hogy ez addig így is marad, amig úgy érzik, az MNB komolyan gondolja, hogy fenntartja ezt a kamatkörnyezetet.
Kérdés, hogy ha az infláció lefelé indul, akkor milyen lesz a nyomás a jegybankon, illetve mikor jön el a pillanat, amikor elkezdik összehúzni ezt a plusz 5 százalékpontnyi kamatrést, ami az alap-, és az irányadó kamat között van, és mikor kezdik vágni a 13 százalékos kamatot.
