A kecskeméti ellenzék több képviselője kérte, hogy a március 30-i közgyűlés idejére takarják el a Városháza dísztermében lévő, Horthyt ábrázoló életképet, a Fidesz-KDNP frakció viszont ezt leszavazta, így maradt a függöny kihúzva.
A sok vitát kiváltó szekkóról jónéhányszor írtunk már. 1944. október 18-ra, két nappal Horthy lemondó nyilatkozata és a nyilasok hatalomra kerülése után készült el. Csak pár hónapig volt látható, 1945-ben eltakarták, 1959-ben lefestették és évtizedekre rejtve maradt. A képre 2014-ben, a díszterem falfestésének felújítása során találtak rá a restaurátorok, a kormányhivatal engedélyezte feltárását, így helyreállították, de nyilvános eseményeken függönnyel takarták el. Egészen tavaly októberig.
A Városháza felújítása miatt az első közgyűlésre nem került vissza a képet eltakaró vászon, mire az ellenzék négy képviselője elhagyta a termet. Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz) polgármester ezután jelezte, a közgyűlés önálló napirendi pontként újra megtárgyalja a kép további sorsát. Csakhogy a decemberi ülés elé került beszámolóban konkrétum nem szerepelt a kép fizikai elhelyezésével kapcsolatosan. Helyette irodalom- és történészek Horthy történelmi megítélésével kapcsolatos véleményét tárták a politikusok elé, akik – egy helyi művészettörténész kivételétől eltekintve – nem foglaltak állást a zsánerkép helyéről.
Az ellenzék behúzatta volna a függönyt
A mostani (március 30-ai) közgyűlésen újra előjött a téma. A polgármester rögtön ezzel kezdett napirend előtt, mondván, tisztázni kell, mi legyen a képpel a testületi ülések alatt. Szerinte a kép “sorsát, keletkezését, történetét, kontextusát” tárgyaló beszámoló elkészült, és nem érkezett hozzá indítvány, hogy döntsenek határozatban a láthatóságáról. Így megszavaztatta a képviselőket, mi legyen, és a Fidesz-KDNP frakció az ellenzékkel szemben úgy voksolt, ne húzzák elé a függönyt.
Király József, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselője erre felidézte Zombor Gábor korábbi nyilatkozatát. A korábbi polgármester ugyanis 2014-ben az MTI-nek azt mondta, a képet nem festik le, esztétikai és művészettörténeti szempontokat is figyelembe véve helyén marad, de eltakarják. Viszont bármikor megtekinthető lesz, mert a függöny elhúzható. Király József hozzátette: az akkor alpolgármester Szemereyné Pataki Klaudia is szinte szóról szóra ezt nyilatkozta.
Király kitért a március 15-ei ünnepségre, amikor észrevételezte, hogy a szekkó látható, ezért elhagyta a termet több társával. Utána a függönyt elhúzták, így visszamentek, de az ellenzéki képviselőhöz az jutott vissza, hogy ne higgye, hogy miatta történt az eltakarás, hanem a jelen lévő rabbira tekintettel.
„Nem tudom, hogy a lakosság részéről, aki önöket megválaszotta, hány embert sért ennek a képnek a jelenléte a mi dísztermünkben. Szerintem nem tudjuk. És amikor konszenzusról van szó, amikor közösen kell hoznunk Kecskemét jövőjéről döntéseket, elfogadhatatlannak tartom, hogy ez a kép itt maradjon fedetlenül” – fejtette ki Király József, aki hangsúlyozta: a volt kormányzó belevezette az országot a második világháborúba, és felelős 400 ezer magyar zsidó deportálásáért és haláláért, több százezer magyar katona haláláért. Kopping Rita (Szövetség) mint állampogár kérte, hogy Horthy ne legyen látható.
Miből van elege Leviczky Cirillnek?
Erre Leviczky Cirill (Fidesz-KDNP) közölte, őt pedig az háborította fel, hogy március 15-én eltakarták Horthyt, és egyébként is, elege van a baloldal „mindent eltörölni kultúrájából”, cancel culture-ből.
„Ha most arról vitatkoznánk, hogy most tegyünk-e ki egy Horthy-képet, nyilván nem gondolná senki, hogy ki kellene tenni, de ez a kép itt van, a történelmünk része, tudomásul kell venni, hogy itt van” – fogalmazott, kijelentve, ragaszkodik ahhoz, hogy a festmény látható legyen. Legfeljebb akkor ne, mikor a díszterembe olyan személyek látogatnak, akikre tisztelettel behúzható a függöny.
A polgármester szerint neki egy dolgot kell biztosítania, hogy a közgyűlés határozatképessége meglegyen, azaz elegendő képviselő tartózkodjon a teremben. Ezért kérdezte az elején, hány embert zavar a kép. Kopping Rita szerint ha már csak egyet, az is elég, akkor is el kell takarni. „Nem a megsemmisítését kérjük” – fűzte hozzá.
Minden királynak volt rossz döntése
Szemereyné Pataki Klaudia következett újra, aki elmondta, sokat gondolkodott a kérdésen. Kiemelte, hogy a munkacsoport végigvette az érveket pro és kontra, majd egy érdekes fordulattal a többi festményen szereplő, kiemelkedő magyar történelmi személyiséghez hasonlította Horthyt (Székely Bertalan freskóin például Szent Istvánt, Szent Lászlót, Zrínyi Miklóst, II. Rákóczi Ferencet, Mátyás királyt, Hunyadi Jánost, Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost, Deák Ferencet festette meg):
„És mint ahogy minden időben az összes uralkodóhoz és királyhoz kötődik valamilyen rossz döntés, ez is annak a korszaknak a részét képezi. Nem mi állítattuk, nem mi készíttettük ezt a képet, hanem ebben a teremben itt van, elődeink örökül hagyták ránk” – mondta a polgármester.
Király József erre bocsánatot kért mindazoktól, akiket a Horthy-kép így elhúzott formában sért, és azt mondta, mindent megtesznek, hogy újra eltakarják – de most maradnak a díszteremben, és végzik a munkájukat.
