A kecskeméti ellenzék több képviselője kérte, hogy a március 30-i közgyűlés idejére takarják el a Városháza dísztermében lévő, Horthyt ábrázoló életképet, a Fidesz-KDNP frakció viszont ezt leszavazta, így maradt a függöny kihúzva.
A sok vitát kiváltó szekkóról jónéhányszor írtunk már. 1944. október 18-ra, két nappal Horthy lemondó nyilatkozata és a nyilasok hatalomra kerülése után készült el. Csak pár hónapig volt látható, 1945-ben eltakarták, 1959-ben lefestették és évtizedekre rejtve maradt. A képre 2014-ben, a díszterem falfestésének felújítása során találtak rá a restaurátorok, a kormányhivatal engedélyezte feltárását, így helyreállították, de nyilvános eseményeken függönnyel takarták el. Egészen tavaly októberig.
A Városháza felújítása miatt az első közgyűlésre nem került vissza a képet eltakaró vászon, mire az ellenzék négy képviselője elhagyta a termet. Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz) polgármester ezután jelezte, a közgyűlés önálló napirendi pontként újra megtárgyalja a kép további sorsát. Csakhogy a decemberi ülés elé került beszámolóban konkrétum nem szerepelt a kép fizikai elhelyezésével kapcsolatosan. Helyette irodalom- és történészek Horthy történelmi megítélésével kapcsolatos véleményét tárták a politikusok elé, akik – egy helyi művészettörténész kivételétől eltekintve – nem foglaltak állást a zsánerkép helyéről.
Az ellenzék behúzatta volna a függönyt
A mostani (március 30-ai) közgyűlésen újra előjött a téma. A polgármester rögtön ezzel kezdett napirend előtt, mondván, tisztázni kell, mi legyen a képpel a testületi ülések alatt. Szerinte a kép “sorsát, keletkezését, történetét, kontextusát” tárgyaló beszámoló elkészült, és nem érkezett hozzá indítvány, hogy döntsenek határozatban a láthatóságáról. Így megszavaztatta a képviselőket, mi legyen, és a Fidesz-KDNP frakció az ellenzékkel szemben úgy voksolt, ne húzzák elé a függönyt.
Király József, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselője erre felidézte Zombor Gábor korábbi nyilatkozatát. A korábbi polgármester ugyanis 2014-ben az MTI-nek azt mondta, a képet nem festik le, esztétikai és művészettörténeti szempontokat is figyelembe véve helyén marad, de eltakarják. Viszont bármikor megtekinthető lesz, mert a függöny elhúzható. Király József hozzátette: az akkor alpolgármester Szemereyné Pataki Klaudia is szinte szóról szóra ezt nyilatkozta.
Király kitért a március 15-ei ünnepségre, amikor észrevételezte, hogy a szekkó látható, ezért elhagyta a termet több társával. Utána a függönyt elhúzták, így visszamentek, de az ellenzéki képviselőhöz az jutott vissza, hogy ne higgye, hogy miatta történt az eltakarás, hanem a jelen lévő rabbira tekintettel.
„Nem tudom, hogy a lakosság részéről, aki önöket megválaszotta, hány embert sért ennek a képnek a jelenléte a mi dísztermünkben. Szerintem nem tudjuk. És amikor konszenzusról van szó, amikor közösen kell hoznunk Kecskemét jövőjéről döntéseket, elfogadhatatlannak tartom, hogy ez a kép itt maradjon fedetlenül” – fejtette ki Király József, aki hangsúlyozta: a volt kormányzó belevezette az országot a második világháborúba, és felelős 400 ezer magyar zsidó deportálásáért és haláláért, több százezer magyar katona haláláért. Kopping Rita (Szövetség) mint állampogár kérte, hogy Horthy ne legyen látható.
