Kecskeméten a helyi ellenzék körében nagy felháborodást keltett, hogy a városvezető Fidesz-KDNP frakció nemrég úgy módosította a közgyűlés szmsz-ét, miszerint az ülésre írásban benyújtott kérdések és interpellációk ezentúl már nem kerülhetnek automatikusan napirendre, csak akkor, ha a testület többsége ezt megszavazza. Ennek nyomán utánanéztünk, két másik vidéki városban, Szombathelyen és Gödöllőn mi a helyzet e téren a képviselő-testület működésében, mit enged meg az szmsz?
Mint arról nemrég beszámoltunk, a márciusi képviselő-testületi ülésen a kormánypárti frakció elfogadta azt az általuk beterjesztett indítványt, mely szerint a jövőben már csak azok a kérdések és interpellációk kerülhetnek napirendre, amit a testület többsége megszavaz. Ez egy elég nagy változtatás az eddigi szabályzáshoz, gyakorlathoz képest: mostanáig ugyanis ha a határidőt betartva, írásban beérkezett a kérdés, interpelláció, indítvány, akkor automatikusan napirendre tűzték.
„Szőnyegbombázás” – ezt a kifejezést használta Nemcsik Mátyás, a Fidesz-KDNP képviselője annak kapcsán, hogy a helyi képviselő-testület márciusi ülésére Tóth Szilárd, az ellenzéki Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselője hat írásbeli kérdést és két indítványt nyújtott be. A kérdésekkel Tóth Szilárd főként a választókerületéhez tartozó utak, járdák felújításának, szélesítésének időpontját firtatta, valamint aziránt érdeklődött, hogy mit tervez egy negyed évszázada üresen álló volt Tüdőkórházzal a tulajdonosa, a KÉSZ csoport egyik tagvállalata. Tóth Szilárd egyik indítványában pedig azt vetette fel, hogy a költségvetésben 75 millió forintot csoportosítsanak át a földutak javítására, mert a tavaszi karbantartások nyárra csúsztak, és látszik, hogy a büdzsében „mélységesen alulbecsült” a városüzemeltetésre elkülönített keret.
„Olvasgattam az anyagokat, és ugye a vége felé Tóth Szilárd szőnyegbombázásba kezdett a képviselői kérdések kapcsán. Olyan témákban, amit azt hittem, a hatósági irodának fog elküldeni emailben és ott le tudják tisztázni. Ezek a kérdések egyértelműen olyan apró-cseprő napi szintű képviselői munkát igényelnének, amelyet nem a közgyűlésen kellene feltenni kérdés vagy interpelláció formájában, hanem az adott osztállyal vagy hatósági irodával kellene letárgyalni, megbeszélni” – vélekedett Nemcsik Mátyás. Tóth Szilárd erre úgy válaszolt: örül, ha a kormánypárti képviselők minden problémás beadványukra kapnak kerek egész választ, ő viszont gyakran azzal szembesült, hogy a Polgármesteri Hivatal tájékoztatása nem kellőképpen kimunkált, érthető vagy komoly. Sokszor ezért választotta azt az utat, hogy a témáit beadta kérdésként, interpellációként vagy indítványként a közgyűlésre.
A kecskeméti közgyűlési vitáról és a döntésről részletesen beszámoltunk. Ennek kapcsán most annak néztünk utána, két másik vidéki városban, Gödöllőn és Szombathelyen mi a helyzet e téren a képviselő-testület működésében, miként szabályozza az szmsz a közgyűlési anyagok elkészítését, napirendre tűzését, tárgyalását.
Gémesi György: „arról kell beszélni, amiről dönteni kell”
Gödöllön – ahol a polgármester Gémesi Györggyel együtt van 8:7-es többsége a Gödöllői Lokálpatrióta Klubnak a Fidesz-KDNP-vel szemben – előterjesztést akár képviselő is jegyezhet. Az ülés meghívójában nem szereplő indítványok sürgősséginek minősülnek, ezeket a testületi ülést megelőző nap 12 óráig kell benyújtani a polgármesternek, és nem lesznek automatikusan a napirend részévé, szavaz róluk a közgyűlés. Ha a többség elutasítja az indítvány sürgősségét, akkor kitűz egy időpontot, amikor majd tárgyalni fogják. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöki tisztségét betöltő Gémesi György szerint ez a szabályozás nem ördögtől való, egy eszköz arra, hogy a testületi ülést kordában lehessen tartani, „ne beszéljék szét”. Kijelentette, egy sürgősségi indítványnak valóban gyors döntést igénylőnek kell lennie, és ha nem felel meg ennek a kritériumnak, nincs helye a napirenden.
A gödöllői közgyűlés szmsz-e szerint képviselő interpellációt egy önkormányzati döntéssel, vagy intézkedés elmulasztásával kapcsolatban terjeszthet elő, mégpedig a testületi ülésen a polgármesternek, a jegyzőnek, valamely alpolgármesternek vagy bizottsági elnöknek. Az interpellációt az ülésen kell megválaszolni, ha a címzettje legalább 5 nappal korábban írásban megkapta. Ha nem, vagy csak az ülésre érkezik be az interpelláció, akkor kell csak megválaszolni, ha az érintett szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. A kérdésre a képviselő-testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – köteles választ adni a megkérdezett.
Gémesi György hozzátette: Gödöllőn nemigen szoktak külön benyújtani kérdést, interpellációt, mert a napirend végén az Egyebek napirendi pontnál „bárki bármit megkérdezhet”. Amit tud, egyből megválaszol ő vagy a jegyző, vagy írásban megküldik a választ (Kecskeméten ilyen Egyebek napirendi pont nem szokott lenni – a szerző). A polgármester ugyanakkor hangsúlyozta, a kérdés 2 perces időkeretét szigorúan veszi.
„Úgy gondolom, arról kell beszélni az ülésen, amiről dönteni kell. Ha valaki ügyes, akkor más napirendnél bele tudja szőni a hozzászólásába azt, amit esetleg meg akart kérdezni, de nem szavazták meg. Az persze más dolog, ha a többség egy közérdekű kérdést folyamatosan leszavaz, és nem engedi napirendre. Akkor is megvannak a lehetőségei az ellenzéknek, hogy nyilvánosságra hozza az ügyet, tartanak például egy sajtótájékoztatót. Még lehet, hogy így jobban átmegy a köztudatba a téma, mintha a közgyűlésen hangzana el, amit csak kevesen követnek” – nyilatkozta a gödöllői polgármester.
Szombathelyen akár estig hajlandóak vitatkozni
Szombathelyen is benyújthat képviselő írásbeli előterjesztést a polgármesterhez, de itt sem lesz automatikusan a napirend része, szavaz róla a testület (vitát nem nyitnak róla). A határidő a közgyűlést megelőző 72 óra, ha később érkezik be, akkor már csak a következő ülésen tárgyalható. Sürgősségi indítványt kizárólag a polgármester tehet, interpelláció nincs. Létezik a szóbeli előterjesztés intézménye, aki ilyennel kíván élni, a polgármesternél kell írásban vagy elektronikus úton jeleznie, de erről is szavaz a közgyűlés, napirendre vegye-e.
„Igaz ugyan, hogy nincs interpelláció, de a képviselők bármikor bármilyen témában kérhetnek a polgármestertől tájékoztatást, minden esetben kapnak választ 30 napon belül. Ez általában még a közgyűlésen megtörténik, de ha valami bonyolultabb témáról van szó, akkor írásban. Ha a képviselő fontosnak tartja, a kérdését el is mondhatja a testületi ülésen. Úgy vélem, nálunk igen jó a kommunikáció. Az előző ciklusban a fideszes városvezetés gyakorlatilag letiltotta az önkormányzati dolgozókat arról, hogy akárcsak szóba álljanak az ellenzéki képviselőkkel. Mi úgy gondoljuk, hogy ez nem helyes, meg kell adni a tájékoztatást azoknak, akiket a választók felhatalmaztak képviseletükre a közgyűlésben” – jelentette ki Németh Ákos, a többséget adó Éljen Szombathely! Egyesület tagja, tanácsnok (a 21 tagú testületben az Éljen Szombathelynek 10 képviselője van, a Fidesz-KDNP-nek 8, a Pro Savaria Egyesületnek 1, Czeglédy Csaba független, a polgármesterrel együtt van 11 szavazata az Éljen Szombathelynek).
A szombathelyi közgyűlések általában a két ülés közötti időszakról szóló beszámolóval kezdődnek, majd utána következnek az egyéb témák. Gyakran este 6-ig, 7-ig is eltartanak az ülések.
„Szerintem országos szinten nálunk vannak a leghosszabb közgyűlések. Mindenkit meghallgatunk, próbáljuk mindenki véleményét becsatornázni a döntéshozatalba. Úgy gondoljuk, ez így helyes. Szinte minden alkalommal előfordul az is, hogy olyan módosító indítványokat fogadunk el, amelyet a Fidesz-KDNP frakció terjesztett elő. Az előző ciklusban, fordított felállásban ez egyáltalán nem volt jellemző” – mondta Németh Ákos.
