A Telex kérdésére a 4iG megerősítette, hogy amit Fekete Péter februárban a Bloombergnek nyilatkozott az helytálló, vagyis a 4iG 750 millió eurós szindikált hitelt kapott a JP Morgantól és néhány más külföldi pénzintézettől, közvetve a magyar Eximbankon keresztül. A finanszírozás teljes egészében a piacról jött és a JP Morgan, valamint partnerei a forrást kifejezetten a Vodafone adásvételi ügylethez biztosították.
Hogy a JP Morgan mellett a szindikált hitel biztosításában milyen más pénzintézetek vettek részt, arról a 4iG nem rendelkezett információkkal. De vajon ki lehetett a többi bank, és miért láttak fantáziát a hitelben? A lapnak nyilatkozó források arra jutottak, hogy ezek a bankok döntően kínai „policy-bankok” voltak.
Amellet, hogy kereskedelmi bankok, fejlesztési célokat, vagy export-importot is ösztönöznek, így kínai állami célokat is szolgálnak, például a nagy kínai nemzetközi programok finanszírozásában vesznek részt. A világ négy legnagyobb bankja a nagy kínai „policy-bankok”, amelyek 4000-5000 milliárd dolláros mérlegfőösszeggel dolgoznak, méret szerinti sorrendben róluk van szó:
- ICBC (Industrial and Commercial Bank of China),
- CCB (China Construction Bank),
- ABC (Agricultural Bank of China),
- BOC (Bank of China).
Ezek közül a legrégibbi, a Bank of China Budapesten is jelen van, ahogy már a China Construction Bank is megtelepedett itt. Magáncégek, de mindegyikben jelentős az állami tulajdon, pekingi központtal működnek, a bankvezetőknek gyakorlatilag a kormányzati és párthierarchiában is fontos helyük van, gyakorlatilag egy policy-bank elnöke az egy miniszteri poszt. A Telex úgy tudja, hogy a Vodafone-deal megfinanszírozásában három, az első, a második és a negyedik bank látott fantáziát, az agrárintézmény maradt ki.
A CCB elnöke, Tian Guoli korábban a Bank of Chinának (BoC) volt az elnöke, és rendszeresen jár Budapestre. Jó barátja Orbán Viktornak is. A 2014-es választás után a bankár egyenesen Pekingből érkezett a győzelmet megünneplő protokoll-vacsorára. Ezt Orbán a magyar gazdaságban legfontosabb nemzetközi vállalatok vezetőinek adta, és nagyon becsülte, hogy Tian Guoli eljött az eseményre. A bankár a Magyar Nemzeti Bankkal is kötött megállapodáskat, a Budapesti Értéktőzsdével, az Államadósság-kezelő Központtal és az Eximbankkal is.
A Telex banki forrásai szerint ez egy kedvező rövid távú hitel, amit üzleti alapon is érdemes volt lejegyezni. Ha a JP Morgan megszervezi a kötvényt, akkor vissza lehet adni a pénzt. Csak bízni lehet abban, hogy ez fog történni, ugyanis nem szokott jó jel lenni, ha egy üzletileg kockázatos projekt, legyen az távközlési cég, autópálya, kikötő, vagy vasút mögött kínai hitelek állnak.
A hitelek futamidejét ki lehet tolni, de ha csúszás van, akkor egy idő után már minden hosszításnál nagyon megnő a kamat. Ez aligha célja az Eximbanknak. A lap kereste az Eximbankot is, de az állami bank egyelőre nem válaszolt. A jövő nagy kérdése minden esetre az, hogy amennyiben lesz hosszabb távú kötvénykibocsátás is, abban ki kap szerepet.
