A Pedagógusok Szakszervezete megyei elnökétől megtudtuk, a hétfői határidőig Bács-Kiskun megyéből tizenöt iskola körülbelül száz pedagógusa jelezte, hogy részt vesz az április 24-ei sztrájkban, amelyet a szakszervezetek a tervezett közoktatási státusztörvény ellen hirdettek meg.
Április 17-e hétfő délután 4 óráig kellett jelezni a sztrájkolni kívánó pedagógusoknak szándékukat az intézményvezetők felé. Kajtár Hajnalka, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) megyei elnöke a KecsUpnak elmondta, információi szerint Bács-Kiskunban 15 iskolában összesen körülbelül száz pedagógus kíván élni a munkabeszüntetés jogával. Az viszont majd csak hétfőn dől el, valóban ennyi tanár és tanító fog-e sztrájkolni, mert lehet, hogy néhányan még meggondolják magukat.
Mi lehet a visszakozás oka?
Kajtár Hajnalka szerint nem túlzottan nagy számban, de előfordul, hogy az intézményvezetők részéről egyfajta nyomásgyakorlás érvényesül a kollégái felé, hogy jobb lenne, ha eltekintenének a sztrájktól. Egyes igazgatók annyira meg kívánnak felelni a tankerületnek, hogy ha lenne is sztrájk, azt láthatatlanná teszik: tanítás nélküli munkanapot rendelnek el.
Az is előfordulhat, hogy az iskola alkalmazotti közössége is megosztott a kérdésben, a többség nem ért egyet a tiltakozó akcióval, a néhány munkabeszüntetést fontolgató pedagógus pedig – valahol ez érthető is – nem szívesen vállalja kollégáival a konfrontációt.
Ha az iskolaigazgató gátolja a sztrájkot, akkor a pedagógusok jogorvoslati eljárást indíthatnak, ilyenkor a szakszervezeti elnök elmondja a teendőket, de az eddigi tapasztalatok szerint az érintettek végül soha nem élnek ezzel a lehetőséggel, mert nem akarják megkockáztatni az újabb konfliktusokat, munkahelyük esetleges elvesztését.
Kevesen vállalják már be a sztrájkot
A résztvevő iskolák (Kecskemétről egyelőre három) és a tanárok száma alacsonynak mondható. Kajtár Hajnalka szerint ennek az oka egyrészt a fásultság: a pedagógusok egyszerűen belefáradtak a szervezkedésbe, mozgolódásba. Ami érthető is, hiszen ebben a tanévben többször volt sztrájk, polgári engedetlenség, élőláncok, flashmobok, sok-sok beszéd elhangzott és facebook poszt megíródott – mégis nem látszik, mindezzel mit tudnak elérni, meghallják-e a szavukat. Másrészt pedig közeledik a tanév vége, az utolsó dolgozatok, az érettségik, vélhetően a tanárok egy része úgy gondolkodik, akárcsak egy óra kiesésével nem kívánja nehezíteni a diákok felkészülését. Figyelembe kell venni azt is, hogy sok tanár éppen osztálykirándulásra viszi a gyerekeket.
A sztrájkhoz csatlakozók kis létszáma ellenére a PSZ megyei elnöke úgy véli, ennél sokkal több elégedetlen pedagógus van.
De miről is szól a státusztörvény?
A kormány tervei szerint idén június 1-jétől minden közoktatásban dolgozót – tehát az egyházi, alapítványi, magánintézmények dolgozóit is – egy egységes jogállási törvény hatálya alá terelnének. Ez automatikus lenne, a tanároknak nem kellene semmit aláírni. Aki viszont ilyen körülmények között nem vállalja a munkát, az új kinevezés közlésétől számítva 5 napig kérheti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését.
Kajtár Hajnalka elmondta: az önmagában pozitív lenne, ha a pedagógus-társadalomra egy külön törvény vonatkozna, de a törvénytervezet tartalma a szakszervezetek szerint nagyon sok ponton elfogadhatatlan. Többek között:
- Az eddig heti 32 óráról 48 órára emelné a tanárok tanítással lekötött munkaidejét.
- Elrendelhetővé tenné a vasárnapi munkavégzést, valamint a tanév meghosszabbítását július 15-ig.
- A szabadságok száma ugyan 46-ról 50-re nőne, de ebből 15-öt a munkáltató igénybe vehetne például táboroztatásra.
- Korlátozná a tanárok szólásszabadságát, megtiltva, hogy a pedagógusok bármilyen formában kritikusan szólaljanak fel a közoktatás állapotával kapcsolatban, legyen ez akár egy tüntetés, interjú vagy blogbejegyzés, ilyenért fegyelmi eljárás is indulhatna.
- Elvenné a nevelőtestületek szakmai autonómiáját, a fontos döntéseket átadva a tankerületeknek. Az iskolák, óvodák ezentúl nem dönthetnének önállóan a saját működési rendjükről, pedagógiai programjukról.
- A pedagógus technikai eszközei – amelyek nagy többségben saját tulajdonukban vannak – ellenőrizhetőek lennének.
- A tanárok hatvan éves korukig kötelezhetőek lennének továbbképzésre.
- A próbaidőt hat hónapra emelnék.
- A tervezet megnehezítené a szakszervezetek munkáját, csak akkor tekintenék reprezentatívnak egy iskolában a szakszervezetet, ha a dolgozók legalább tíz százaléka tagja lenne, ez akadályozná a szakszervezetiseknek járó munkaidőkedvezmény igénybevételét.
- A munkáltató a munkaszerződést egyoldalúan módosíthatná a próbaidő, a besorolás, a havi illetmény összege és annak eltérítése kapcsán.
Tömeges felmondások?
Az aHang által indított petícióban eddig közel 4700 pedagógus jelezte, hogy elhagyná a tanári pályát, ha június 1-től érvénybe lépne a státusztörvény. Kajtár Hajnalka szerint ez nem fog bekövetkezni, de ha fel is mond 2-3 ezer tanár, pont a törvény és a munkaidőt jelentősen megnövelő teljesítmény-értékelési rendszer miatt nem rendülne meg a köznevelés – olyan értelemben nem, hogy a maradók többet dolgozva a hátukon vinnék tovább. Viszont az oktatás minősége ismét újabb szintet esne.
„Szépen csilingelő összegek vannak beígérve, de míg a törvény tervezetét már olvashattuk, nem látszik, mikor érkeznének meg ezek a magasabb fizetések. Sokat beszélünk erről a kollégákkal, sokan háborognak, félnek. És a legnagyobb baj, hogy nem világos, ez a törvény miben fogja a gyerekek érdekét szolgálni. Mert erről kellene szólni minden változtatásnak, hogy a diákok minél jobb és korszerűbb oktatásban részesüljenek” – összegzett Kajtár Hajnalka.
Az uniós pénzekre várva
A pedagógusok átlagfizetésének emelésére fordítják az Európai Uniótól várt 800 milliárd forintot, ami 75 százalékos béremelést, azaz 800 ezer forintos átlagbért jelentene 2025-re – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán. Rétvári Bence azt mondta, hogy a költségvetésből januárban már megelőlegezték a tervezett időarányos béremelések 10 százalékát és amint megérkeznek az uniós források, akkor a különbözetet visszamenőleg kifizetik.
„A státusztörvény se lehet akadálya a kifizetéseknek, mert annak az a lényege, hogy a pedagógusok saját jogállást kapjanak. Ez biztosíthatja, hogy aki többet és jobban dolgozik, azoknak magasabb fizetése legyen” – fogalmazott az államtitkár az MTI szerint.
