A pályaállapotok romlása miatt a hírek szerint több kelet-magyarországi InterCity-vonalon a menetidő-növekedésére lehet majd a jövőben számítani, így például Budapest-Szeged között 13 perccel tovább tarthat majd a vonatozás.
Az iho.hu számolt be arról egy MÁV-Starttól származó infografikára hivatkozva, hogy a 2023/24-es menetrendi évre számos vasútvonalon fognak romlani a pályaállapotok. Azt írták, a visszaesés jó néhány mellékvonalat érint majd, de fontos fővonalakon is negatív változásokra lehet számítani.
A hír szerint a legnagyobb menetidő-növekedéssel a 140-es vonalon kell számolni: a jelenleginél 13 perccel tart majd tovább az utazás Budapest és Szeged között, azaz 2 óra 22 perc helyett 2 óra 35 percig.
„Régóta követem a MÁV ügyeit, de ilyet még talán sose láttam: a vasúttársaság nyilvános segélykiáltást fogalmaz meg, a laikus közönség számára is szépen kimunkált, könnyen érthető infografikákon elmagyarázva, hogy évtizedes távlatban nem látott pályaállapot-romlással terveznek a vasúti fővonalakon a következő menetrendi évre (tehát: még nem történt meg, de már tudják előre és ezzel tervezik a jövő évi menetrendet)” – kommentálta a hírt Vitézy Dávid korábbi közlekedésért felelős államtitkár.
Hozzátette: a kiemelt vasúti fővonalakon a menetidő növekedése „azt is jelentené, hogy nem csak ennyit lassulnának a vonatok, hanem a teljes kelet-magyarországi ütemes menetrend összeomlana, a csatlakozási rendszereivel együtt (…), tehát ha ez tényleg megtörténik, szinte teljes Kelet-Magyarországon az utasszám visszaesése és az utazási idő növekedése lényegesen nagyobb lesz annál, mint amit önmagában egy 5-13 perc késés okozna”.
Vitézy Dávid külön érthetetlennek nevezte, hogy az elmúlt két évtizedben európai uniós forrásokból teljesen felújított vasútvonalakon is megjelennének a lassújelek, például a Budapest – Debrecen fővonalon.
Az iho.hu szerint jelenleg a vasúti pályák állapotának fenntartása is gyakorlatilag teljesíthetetlen feladat elé állítja a MÁV-ot, mely hatalmas pluszkiadásokkal néz szembe. Előbb a koronavírus-járvány, majd az Ukrajnában dúló háború miatt ugrott meg jelentősen a vontatási energia ára: míg 2020-ban egy kilowattórányi villamos energia átlagosan harminc forintba került, tavaly augusztusban már négyszázat kellett érte fizetni, de a havi átlagár is kétszáz forint körül volt. A közlekedési és logisztikai hírportál kiemeli, a vasúttársaság ráadásul nem a legjobb villamosenergia-beszerzési stratégiát választotta, ez 2022-ben 200 milliárd forint pluszköltséget jelentett a vasútvállalatnak. Ezt az összeget pedig valahonnan át kellett csoportosítani: a bérekből az állandó munkaerőhiány okán nem lehet, így a pálya- és a járműfenntartástól vontak és vonnak majd el komoly összegeket.
Hozzátehetjük, az IC-k sajnos ma is gyakran hozzák a menetidő-növekedést. Csütörtök reggel készítettük a fotót cikkünkhöz, az egyik vonat már Kecskemét pályaudvarra is 4-5 perc késéssel ért.
