Két részre szakadt az ország ingatlanpiaca, Kecskemét valahol középen áll

Fontos adatok láttak napvilágot nemrég az országos ingatlanpiacról, amiből a kecskeméti viszonyokról is tisztább képet kaphatunk. Kiderült, hogy a városban idén májusban jóval többet kellett fizetni egy albérletért az egy évvel korábbinál, mint ahogyan jelentős mértékben bővült az ingatlant befektetési céllal vásárlók aránya is.

Bár a tavalyi gazdasági és politikai események hatására az ingatlanpiaci tranzakciók száma fokozatos csökkenést mutattak a globális ingatlanpiacon, a befektetők lendülete változatlanul kitartott az év során. A Duna House lapunknak megküldött kimutatása szerint a Magyarországon történt ingatlan eladások 27 százalékában a befektetési szándék vezérelte a vevőket, míg vidéken ugyanez szintén az összes tranzakció majdnem egynegyedéről volt elmondható. Az idén lezajlott eladások alapján pedig szinte azonos, 23 százalékos volt a fővároson kívüli befektetői aktivitás.

A vidéki vármegyeszékhelyeken tapasztalt befektetői kedv a települések több mint felénél haladta meg az országos átlagot, két település esetében pedig éppen az átlaggal megegyező, tehát 27 százalékos volt a nem saját célra vásárlók aránya az éves tranzakciók között. A nyugati országrészben, Kaposvár esetében 40 százalék feletti, Zalaegerszeg, Tatabánya és Szombathely tekintetében 30 százalékot meghaladó arányban vásároltak ingatlanokat befektetési szándékkal. Győrben 29 százalékos többségben voltak a befektetők az év során.

Érdekes képet mutatott e tekintetben az ország keleti fele is. A befektetők által kedvelt vármegyeszékhelyek közé tartozott 2022-ben Debrecen, ahol az év során köttetett adásvételek 46 százaléka nem saját célú vásárlás volt. A Duna House szerint a nagyobb beruházásoknak otthont adó települések mellett kiugró a befektetői motivációjú vásárlások aránya azokban a városokban is, ahol a felsőoktatási intézmények hallgatóinak köszönhetően aktívabban pörög a bérleti piac. Ez alapján kiemelkedő teljesítményt tudhatott maga mögött (30 százalék feletti befektetési célú aránnyal) Pécs, Szeged, Kecskemét és Békéscsaba is.

S ha már egyetemisták, akkor érdemes egy pillantást vetnünk az országos, azon belül pedig a város albérletpiacára is, hisz hamarosan a felsőoktatásban résztvevők megkezdik a szokásos évi dömpingjüket az elérhető ingatlanokért. Nem árt azonban tisztában lenniük azzal, hogy mire számíthatnak majd.

„Országszerte áprilisban 0,7 százalékkal emelkedtek az átlagos bérleti díjak márciushoz képest, azaz országosan lassult a drágulás üteme” – közölte a KSH-ingatlan.com lakbérindexének legfrissebb adatait Balogh László. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint tavaly áprilishoz képest országosan 17 százalékkal nőttek a lakbérek, ami 2015-höz viszonyítva 81 százalékos emelkedést jelent. Ugyanakkor a jelenlegi albérletek árai reálértéken a járvány előtti csúcsértékhez képest bő 10 százalékkal alacsonyabban vannak.

Az albérletpiac konkrét adatait tekintve kijelenthető, hogy az átlagos árakat tekintve toronymagasan a fővárosban lehet a legdrágábban ingatlant kivenni (225 ezer forint), míg a vidéki városok közül Veszprém vezeti a listát 165 ezer forinttal. Utána Szombathely következik a maga 155 ezer forintos átlagával, míg utánuk Debrecen, Székesfehérvár, Győr és Tatabánya következik egyaránt 150 ezer forinttal. A képzeletbeli dobogóról amúgy Kecskemét nincs sokkal lecsúszva, a városban ugyanis átlagban 140 ezer forintért lehet ingatlanhoz jutni, ami a tavaly májusi adatnál 30 ezer forinttal több. A mérleg másik nyelvén amúgy Szekszárd, Kaposvár, Miskolc, Békéscsaba és Salgótarján helyezkedik el, ezekben a nagyvárosokban 90-110 ezer forintos átlagos lakbérért cserébe lehet letelepedni.

A fentiekből összességében kitűnik, hogy az országos ingatlanpiac tendenciáit a kecskeméti leköveti, sőt, van ahol meg is haladja azt. Aki azonban mostanában vásárolna, esetleg bérelne ingatlant, annak érdemes résen lennie.