A szürkehályog műtétre váró betegek szűk három hét alatt sorra kerülhetnek a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban Kecskeméten, de a térd- és a csipőprotézis műtétre csaknem három hónapot kell várni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerint. A jó hír az, hogy a 2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból megvalósult egynapos sebészeten április elejétől már műtenek, az viszont nem, hogy március végéig a kórház több mint 1 milliárd forint tartozást halmozott fel, derül ki az Államkincstár közléséből. Tavaly nyáron pedig személyi feltételek átmeneti hiánya miatt ideiglenesen le kellett állítani a teljes urológiai ellátást Szegeden és Kecskeméten is, mert nem volt elég puffer a rendszerben.
A kormány ugyan nem beszél az egészségügy privatizációjáról, de nincs ma olyan, aki ne venné valamilyen formában igénybe a magánegészségügyet. Az állami finanszírozás csökken (ami jóval alacsonyabb az EU27 átlagtól), ezzel pedig kimondatlanul is a magánszektor felé terelik a betegek jó részét. A fizetőképes beteg megkeresi a magánorvost, ha szüksége van rá, mert az állami ellátásban nem tudja időben elérni a szolgáltatást. Aki viszont nem tud fizetni az vagy vár a bejáratott orvosára vagy arra, akit éppen kap. A kicsiny területű országunk ellenére is, legyen szó állami, akár magánszolgáltatásról a lehetőségek rendkívül eltérők, ahogy a betegek tapasztalatai is.
De a politikusoké is, mint az kiderült az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának áprilisi ülésén. Önálló egészségügyi minisztérium híján a belügyminisztérium égisze alá tartozó Dr. Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint nem másról van szó, hogy
„az utóbbi időben többször lett divat ez a várólistázás és ez a várakozási időzés, de ha megnézi az ember a nagy képet, nyilván mindig ki lehet emelni egy-egy olyan esetet, amikor valaki valami miatt később kapott időpontot, vagy később került ellátásra, de ez általában jellemzően akkor szokott lenni, amikor egy bizonyos orvoshoz ragaszkodik valaki.”
Takács szerint tehát a várólisták helyzete korántsem olyan vészes. Csakhogy a törvényben előírt kötelező várólistákon felül, amin márciusban 40 ezer beteg várakozott műtétre, derült ki a napi.hu adatkérése nyomán, létezik egy másik beteglista is, amit a tartós kapacitáshiány – 60 napot meghaladó várakozási idő – miatt vezetnek az intézmények. Ezek között az ellátások között akkor további hatezer beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra.
Ismert továbbá az úgynevezett 14 napos szabály, amikor a pácienst már daganatos diagnózissal utal be a kezelőorvos további vizsgálatra, de amíg a konkrét gyanú nem áll fenn, addig nem. Márpedig gyakran előfordul, hogy vérkép vagy ultrahang vagy egyéb más komolyabb vizsgálatra lenne szükség, ami a daganatot felfedi. Ezért nem ritka az sem, hogy vannak, akik okosban oldják meg. Bemennek a sürgősségire, mert tudják, hogy egy nap alatt elvégzik a rutinvizsgálatokat, az ultrahangot, akár a labort is. Ez nem csak nem etikus, de még a leterhelt sürgősségi ellátásra is további terhet ró.
A magánszolgáltatót viszont sokan nem engedhetik maguknak. Megnéztünk hat fővárosi és vidéki klinikát, hogy mi mennyibe kerül, és a következő árakért vizsgáltathatjuk ki magunkat. Hasi+kismedence ultrahangért 25-30 ezer forintot kérnek el, a mellkas CT 50-55 ezer forint, a gerinc MR 25 ezer, a rutin nagy labor 15-27 ezer, a gyomortükrözés azonban 55 és 90 ezer forint közötti értéket mutat.
A betegek teljesen elveszettek ebben a bonyolult egészségügyi rendszerben
Benkóczkiné Halasi Helga 1996 óta dolgozik az egészségügyben, kezdetben segédápolóként és nővérként a kecskeméti megyei kórház baleseti sebészetén, majd kivonuló mentőtisztként. 2015-től főállásban volt az OEP-nél, az orvosszakértői osztályon, de részmunkaidőben tovább mentőzött, míg 2017-ben súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezető gerinc- és ízületi betegség miatt fel kellett hagynia a munkájával. Újra kellett terveznie az életét, és családjának, orvosának hála, némiképpen sikerült is. Létrehozta a Híd az egészség-ügy és beteg-ség között online csoportot. Ebben a több mint hat és fél ezer tagú közösségben próbál hidat képezni az egészségügyi dolgozók és a betegek közt; segítve ezzel mindkét fél munkáját, mert a betegek teljesen elveszettek ebben a bonyolult egészségügyi rendszerben.
Helga jól ismeri a megye kórházi viszonyait, kérdésünkre, hogy mi a legnagyobb kihívás az ellátásban azt felelte:
„A jó, elhivatott és lelkiismeretes orvosból sajnos egyre kevesebb van, nehéz megtalálni a megfelelő szakembert és nehéz megkapni a megfelelő ellátást.




