Október 19. és december 7. – idén már csak erre a két napra kell beírniuk a kecskeméti képviselőknek a naptárjukba, hogy „testületi ülés”. A közgyűlések számát még a Covid első és második hulláma között vitték le a minimum 9-ről minimum 6-ra – más kérdés, hogy tavaly mégis tízet tartottak, két rendkívülit Ukrajna orosz megtámadása és a menekülthelyzet miatt. Valakinek hiányzik, valakinek nem, mindenesetre decemberben majd másfél év szünet után lehet újra közmeghallgatás.
Képviselő-testületi üléseket korábban a közgyűlés szervezeti és működési szabályzata (szmsz) szerint január, július és augusztus kivételével minden hónapban tartottak. 2020 júliusában, a koronavírus járvány első és második hulláma között javasolta Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, hogy változtassanak az szmsz-en, mert rugalmatlan, előre nem várt helyzetben oda vezet, hogy a közgyűlés nem tudja betartani a saját működésére meghozott szabályokat. A pandémia miatt abban az évben a júliusi (rendkívüli) testületi ülés még csak a harmadik volt, elmaradt az áprilisi, májusi és júniusi is, tehát abban a helyzetben ésszerűnek tűnt a polgármester felvetése. Akkor még nemigen lehetett látni, hány évig marad velünk a vírus.
A polgármester az önkormányzati törvényt hozta akkor fel, mint ami rugalmasabb szabályozást tesz lehetővé, mert eszerint elég évi legalább hat testületi ülést tartani. Ugyancsak a csökkentést javasolta a polgármester a közmeghallgatások terén, amelyből az szmsz évi kettőt írt elő, az önkormányzati törvény viszont csak legalább egyet. Végül Szemereyné Pataki Klaudia mindkét javaslatát megszavazta a testület kormánypárti többsége, az ellenzékből öten nemet nyomtak, ketten tartózkodtak.
„Az ellenzéket nem fenyegeti, hogy kevesebb közgyűlés lesz, kivéve…”
Az ellenzékből Bodrozsán Alexandra akkor azt mondta, szerinte komoly aggodalomra ad okot a közgyűlések ritkítása, és feltette a kérdést: mi garantálja, hogy a jövőben ugyanannyi ülés meg lesz tartva, mint amennyit korábban megszoktak? Bedobta azt az ötletet is, hogy ha a járvány nem teszi lehetővé, tartsák online a közgyűlést, de a polgármester kijelentette, megvizsgálták ezt a lehetőséget, de a „törvényi feltételek kereteiben” nincs rá lehetőség, majd később még a városháza nem megfelelő informatikai hálózatáról beszélt. Leviczky Cirill (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy ha akartak volna, akkor sem tudtak volna 2020-ban kilencszer összeülni a járvány miatt, ezért célszerű változtatni az szmsz-en.
„Akárhogyan forgatom ezt a rendeletet, azt olvasom ki belőle, hogy van lehetőség arra, hogy hatnál több közgyűlést tartsunk. Ez nem egy tiltó szabályzat, csak a hat a minimum, amit meg kell tartani. Úgy gondolom, hogy jelen helyzetben a város, az ország veszélyhelyzetbe keveredett, ez a legoptimálisabb megoldás. (…) mindenki aggódik azon, hogy mi nem szeretnénk közgyűlést tartani. A fideszes képviselőknek is érdeke, hogy a közgyűlésen megjelenjenek, a rendeletekről nekünk is van véleményünk. Az ellenzéket nem fenyegeti, hogy kevesebb közgyűlés lesz, kivéve azt a helyzetet, amikor veszélyhelyzet áll elő” – mondta dr. Fekete Gábor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője (azt nem részletezte, milyen veszélyhelyzetre gondolt, de vélhetőleg nem sejtette előre a háborús és energia-veszélyhelyzetet).
2020-ban július után már csak egy testületi ülést tartottak, szeptemberben, ez is rendkívüli volt, majd egészen 2021 júniusáig (háromnegyed évig) nem került sor közgyűlésre (ezalatt közel 1600 polgármesteri határozat született, ekkor ment le a Covid harmadik és negyedik hulláma).
2021-ben végül összesen 5 közgyűlés volt (ebből egy ünnepi, ahol díjakat adtak át), és egy közmeghallgatás. Ez ugye kevesebb, mint az szmsz-ben előírt legalább hat. Nyilván a Covid harmadik és negyedik hulláma szólt közbe, de érdekes módon ekkor nem nyúltak az szmsz-hez.
2022-ben tíz testületi ülést is tartottak, ebből kettő rendkívül alkalom volt, az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja miatt (igaz, amikor márciusban az ellenzék az orosz inváziót és agressziót elítélő nyilatkozat elfogadását és az ukrán lobogó kitűzését javasolta a városházára, a Fidesz-KDNP frakció kivonult az ülésről, a testület így határozatképtelen lett). Tehát ilyen tekintetben az ellenzéknek tavaly nem lehetett oka a panaszra, januárt, augusztust és szeptember leszámítva minden hónapban volt közgyűlés, közmeghallgatást egyszer tartottak, júliusban.
2023 első félévében is januárt leszámítva minden hónapban összejöttek a képviselők, eddig tehát öt közgyűlésnél járunk. A legutóbbi, júniusi ülésen terjesztette elő a polgármester a második félévre vonatkozó munkatervet, ebben további két ülés dátuma szerepel, a már említett október 19. és december 7. Így tehát 2023-ban jelen állás szerint hétszer lesz közgyűlés, azaz még túl is teljesítik az szmsz-ben előírt minimum hatot. Igaz, most már nincs pandémia, ami akadályozná a tanácskozást, a Covidra kis túlzással már nem is emlékszünk. Veszélyhelyzet persze van, szinte folyamatosan, ez már nem is újdonság, hiszen hazánkban – ahogy arra a Telex is rámutatott – 2020 márciusa óta – néhány hónapos kihagyással – megállás nélkül váltják egymást különféle típusai. A koronavírus miatti veszélyhelyzetet kis szünettel a háborús váltotta, mindeközben pedig „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” is érvényben van 2016 óta, erre jön a tavaly nyáron bevezetett energia-veszélyhelyzet.
Kopping Rita, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselője a szavazás előtt megjegyezte, eddig szerinte nem volt olyan, hogy tartózkodtak volna egy munkaterv elfogadása során, de úgy véli, kevés a második félévre tervezett két testületi ülés.
„Tudom, hogy módosítottuk az szmszt, amikor a Covid volt, de azt gondolom, hogy azért ennél több találkozásra és vitára és megoldások keresésére lenne szükség, ezért tartózkodunk” – jelentette ki, és az ellenzék így is tett. A többségben lévő Fidesz-KDNP viszont megszavazta a munkarendet. A közmeghallgatás vélhetőleg decemberben lesz, majdnem másfél év szünetet követően.
