Szerdán tartottak vitát a strasbourgi plenáris ülésen arról a javaslatcsomagról, ami korlátozná a Pegasus és más kémszoftverek európai használatát. A jelentés szerint több uniós tagállam, köztük Magyarország kormánya is megsértette az emberi jogokat a kémprogram bevetésével újságírók, üzletemberek és politikusok ellen. A vitán leginkább Magyarország és Lengyelország került a célkeresztbe.
2021 júliusában robbant ki a Pegasus-botrány egy 17 újságból álló oknyomozó projekt cikkei után. Az okostelefonok feltörésére alkalmas applikációt több országban terroristák, és bűnözők leleplezése mellett arra is használták, hogy újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeljenek meg vele.
Az ügy kivizsgálására külön bizottságot hozott létre 2022 márciusában az Európai Parlament. A magyar kormányt is megkeresték, azonban Varga Judit igazságügyi miniszter nem sokkal a budapesti látogatás előtt visszautasította a találkozót. A magyar igazságügyi miniszter arra hivatkozott, hogy a nemzetbiztonság nem uniós, hanem kizárólagos tagállami hatáskör – ezt pedig hangsúlyozta szerdai felszólalásában Didier Reynders igazságügyi biztos is.
Reynders kiemelte: „Elítéljük az illegális beavatkozást a magánkommunikációba.” Az EU-nak ugyan nincs beleszólása abba, hogy mit tekint egy tagállam nemzetbiztonsági hatáskörnek, de szerinte erre csak úgy nem hivatkozhatnak a tagállamok sem a megfigyelések ügyében.
„Ha a személyes adatok védelme sérül, és ezt nem lehet igazolni nemzetbiztonsági indokokkal, akkor ott szigorúan az uniós jognak kell érvényesülnie” – mondta, majd hozzátette, hogy a lehallgatásokat engedélyező tagállami törvények közül a magyar és a holland jogi keretek számítanak a leggyengébbnek.
„Ezt bárki ellen fel tudják használni, köztük a demokráciánk őrei ellen is, akik elszámoltathatóvá teszik a hatalmat – mint a civilek, az újságírók vagy az ellenzéki politikusok. Ez nemcsak Mexikóban vagy Szaúd-Arábiában fordul elő, hanem uniós tagállamok gyakorlatában” – mondta az Európai Parlament PEGA-bizottságának vezetője, a holland Sophie in ‘t Veld. Szerinte az Európai Unió nem kezelte kellő súllyal az ügyet, ezért reméli, hogy a javaslatcsomaggal hatni tudnak a Bizottságra és a Tanácsra is.
Henna Virkkunen, a kereszténydemokrata EPP finn képviselője szerint a különbizottság munkáját külön nehezítette, hogy nem kaptak elég információt a lengyel és magyar kormányoktól. Ezt megerősítette a szociáldemokrata Thijs Reuten is, hozzátéve, hogy aki szerint ez nem európai szintű probléma, az nem érti a helyzet súlyát.
