A spárga kalciumban, foszforban, vasban és káliumban gazdag, vízhajtó-hatású, ezért méregtelenítésre kiváló, ráadásul fogyasztható sütve, grillezve, köretként vagy salátában is. Mi magyarok mégsem nagyon kedveljük, legalábbis nem eléggé. Változhat ez? Talán igen, de hogy valami megindult Kecskeméten, az már biztos. Nem is csoda, hiszen a hírös városban található a “zöldségek királynőjének” egyik, ha nem a legnagyobb hazai termesztője, a Bács-Zöldért, a spárgájukból készült fogások pedig immár rendszeresen szerepelnek a legjobb kecskeméti éttermek étlapjain. Lassan vége a szezonnak, ennek apropóján ültünk le beszélgetni a cég vezérigazgatójával és egyik tulajdonosával, Bűdi Zsolt Attilával.
A spárgát már az óegyiptomiak is ismerték, első írásos nyoma Hippokratész ókori görög orvos munkájában lelhető föl az i. e. 5. századból, étel alapanyagként pedig a rómaiak kezdték használni. Gyógynövényként az ókor óta számon tartják, Magyarországon viszont a múlt század elejéig a spárga csak a főúri kertek növénye volt. Felsorolni is nehéz előnyös tulajdonságait, mindenesetre nem árt! A bevezetőben már említettük, hogy gazdag kálium, kalcium, vas és foszforforrás, a vitaminok közül pedig A-, B1-, B2-, B6-, C- és E-vitamint és folsavat is tartalmaz. Több mint 92 százaléka víz, 10 dekagramm elfogyasztásával mindössze 20 kalóriát viszünk be. Elsősorban vízhajtó és vesekő-eltávolító hatása ismert, segíti a szervezet méregtelenítését. Emellett rengeteg étel alapja lehet, főétel, leves és saláta is készülhet belőle.
Mindez már egyre szélesebb körben ismert, de azt talán még a kecskemétiek közül sem sokan tudják, hogy Magyarországon a borbási Bács-Zöldért Zrt. termeszti a spárgát a legnagyobb területen, 50 hektáron. A tulajdonos-vezérigazgató Bűdi Zsolt Attila – végzettségét tekintve kertészmérnök, növényorvos – valószínűleg hosszú órákig tudná méltatni a szívének kedves növényt, a „zöldségek királynőjét”. Az viszont már pár szavából kiderül, hogy rendkívül elkötelezett a spárga hazai népszerűsítésében.
Sokkal jobban meg kellene becsülnünk a lehetőségeinket
„Nálunk a klimatikus viszonyok jelenleg már sokkal kedvezőbbek a spárga termesztéséhez, mint ott, ahol igazán nagy kultusza van ennek a zöldségfélének, így Olaszországban, Spanyolországban vagy Görögországban. Ott ezer hektáros nagyságrendekben szüntetik meg a spárgaültetvényeket, mert a spárga már nem bírja az egyre gyakoribb 40-42 fokos extrém meleget. Igaz, hogy a túlzottan hűvös időjárásra is érzékeny, az idei tavaszi fagyok itthon nemcsak a gyümölcstermést söpörték le a fákról, de a spárgaszezont is késleltették. A termésmennyiségünk körülbelül 30 százalékkal kevesebb az átlagosnál, az elmúlt tíz-tizenöt év legrosszabbja. Ennek ellenére is állítom, hogy nagyon kevés olyan zöldség vagy gyümölcskultúra van manapság, amely kapcsán Magyarországon termelésbiztonságról beszélhetünk, márpedig a spárga ilyen. Ezt pedig nagyon meg kellene becsülnünk. Nálunk azért bármennyire is kedvezőtlenül alakul a szezon, 70-80 napig szedhető a spárgából napi 2,5-5 tonna. Ráadásul a viszonylag gyenge minőségű homoktalajok, amelyek nem alkalmasak gabonatermesztésre, kiválóak lennének a spárgának, és a szezonban sok, szakképzettséggel nem rendelkező álláskeresőnek tudna munkát biztosítani” – jelenti ki Bűdi Zsolt Attila.
A cégvezető mindazonáltal nem túl optimista azzal kapcsolatban, hogy Európában hamarosan Magyarország lesz a spárga-nagyhatalom. Ennek egyik oka, hogy nagyon költséges a telepítése, hektáronként 5-6 millió forint.
Az egészségesebb táplálkozás alapja lehetne a spárga
A másik ok, hogy itthon – noha sokan tesznek a népszerűsítéséért, így a Bács-Zöldért is – a spárga még mindig nem igazán kedvelt zöldségféle. „Pedig rendkívül értékes növény, egy gyógynövény. Ausztriában, Németországban, Svájcban, Angliában, a skandináv országokban is kultusza alakult ki, a német éttermek a szezonban külön étlapon kínálják a spárgás ételeket. Nálunk, ahol nagyon magas a szív-és érrendszeri halálozások száma, a spárga kínálhatna egy jó alapot az egészségesebb táplálkozásra, ha már nincs tengerpartunk és kevés halat fogyasztunk. Csakhogy a 27 százalékos áfa a társadalom széles rétegei, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok számára is ellehetetleníti a friss zöldség-és gyümölcsfogyasztást, szinte luxus lett. Magunk ellen beszélek, mert sokkal egyszerűbb a spárgát kamionra rakni és kivinni külföldre, ahol másfélszeres pénzt kapunk érte, mint itthon. De nekünk szívügyünk, hogy ezt a terméket Magyarországon vegyék és ne exportáljuk” – mondja Bűdi Zsolt Attila, aki szerint példát kellene venni a környező országokról, ahol 5 százalékos a zöldségek, gyümölcsök áfája (Lengyelországban egyenesen 0 százalék).
