Jakabszálláson jártunk, ahol közel száz helyi iskolás lehetett szemtanúja egy gólyafióka meggyűrűzésének. Az egykori kisvasút mellett lévő fészekben – és egy bugaciban is – egyébként öt fióka kelt ki a tojásokból, ami igen ritka. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén is sok helyszínen szervez hasonló programot a „Gólya road show” keretében.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) évek óta szervezi működési területén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közösen a fehér gólya fiókák látványgyűrűzését. A road show-ban az MVM Démász Áramhálózati Kft. munkatársai is segítenek nekik, emelőkosarakkal viszik fel a környezetvédelmi szakembereket a fészekig.
Idén Bugacon, Bugac-Alsómonostoron és Jakabszálláson voltak az első, nagyközönség előtt tartott gyűrűzések. Bugacon majdnem másfélszáz és Jakabszálláson is több mint száz diák kísérhette figyelemmel az eseményeket.
Jakabszállásra mi is ellátogattunk. A kisvasút mellett lévő fészekben – miként az egyik bugaciban is – öt fióka kelt ki a tojásokból, ez igen ritka. Az MVM munkatársával Schneider Viktor, a KNPI kommunikációs referense emelkedett a magasba, és hozott le egy fiókát, a többi – mozdulatlanul, tetszhalott állapotban fekvő – kisgólyát a fészekben gyűrűzte meg. Az egyik gólyaszülő sokáig kivárt, csak akkor röppent fel, amikor az emelőkosár már alig fél méterre volt a fészektől, majd a gyűrűzés alatt folyamatosan a közelben keringett, fiókáiért aggódva. Majd ahogy a szakemberek leereszkedtek, szállt is vissza övéihez.
Viktor ezután a templomkertbe vitte a lehozott fiókát, ahol már várták a helyi iskolások, és a gyűrűzés során rengeteg kérdéssel halmozták el őt és Varga Péter természetvédelmi őrkerület-vezetőt.
„A gyűrűzésnek több funkciója van. Egyrészt abban rejlik a jelentősége, hogy olyan egyedi jelöléssel lássuk el az egyedeket, amely a későbbiekben a befogás nélküli azonosítást segíti, és ezáltal nagymértékben hozzájárul a védelmükhöz. A gyűrűk ugyanis számos olyan információt szolgáltatnak – így például a vonulási útvonalakról, a telelő-és táplálkozó területekről, az élőhely megválasztásáról -, amelyek az egyes madárfajok védelmét megalapozzák, hosszútávon segítik”– mondta el Schneider Viktor. Hangsúlyozta, a látványgyűrűzések a szakmai munkán túlmenően azt a célt is szolgálják, hogy a diákokat és érdeklődőket minél szélesebb körű tudásanyaggal gazdagítsák.
„A diákok nagyon érdeklődők. Kíváncsiak voltak például arra, hogy zavarja-e a gyűrű a madarakat. Azután minden helyszínen megkérdeztük, véleményük szerint kik a legfőbb ellenségei, és sokszor tudták, hogy mi magunk az emberek – hiszen a tájátalakító tevékenységünkkel sajnos nagymértékben hozzájárulunk a különböző állatfajok számának sokszor drasztikus csökkenéséhez.”
A KNPI kommunikációs referensétől megtudtuk: a fehér gólya fiókák június közepére érik el azt a fejlettségi kort, amikor gyűrűvel megjelölhetők. Ilyenkorra körülbelül másfél hónaposak és akkorák, hogy a lábuk már nem vastagodik tovább, így nem áll fenn az a veszély, hogy a gyűrű később elszorítaná.
A fiókák egyedi számmal ellátott azonosító gyűrűt kapnak, egyik lábukra fémgyűrűt (ezen szerepel a Budapest felirat mellett a Madárgyűrűzési Központ elérhetősége, valamint egy betű-és számkombináció), a másikra műanyagból készült színes gyűrűt, amelyen akkora a jelölés, hogy messzebbről is leolvasható távcső segítségével. Így akár itthon, akár vonulás közben vagy a telelőterületen is azonosítható a madár anélkül, hogy meg kellene fogni.
A látványgyűrűzések további helyszínei megtekinthetők a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
