A nettó 547 forintra tehető magyarországi „lakossági piaci ár” a tőzsdei szint több mint ötszörösére rúg.
Hétfőn 25 eurón járt a gáz orosz tarifánk szempontjából irányadó, holland, TTF nevű tőzsdéjének megawattóránkénti ára. Bár június elején három napig 24 euró körül is állt a kurzus, tegnap pedig 26 eurón zárt a kereskedés, a szint lényegében több mint két éves mélypont. Igaz, az ár 2021 júniusa előtt évtizedekig 10-20 euró körül járt. Akkor még a mostani árfolyam okozott piaci riadalmat.
A nepszava.hu számításai szerint a tegnapi megawattóránként 26 eurós irányadó gázár köbméterenként 95 forintos hazai szintnek felel meg. Az ennek kapcsán elterjedt szakmai elemzések – amelyek szerint ezzel a tőzsdei ár a hazai, rezsicsökkentett tarifák alá került volna – ugyanakkor alaptalanok. A száz forintos rezsicsökkentett gáztarifán belül ugyanis a termék nyilvántartott ára csak körülbelül ötven forintra rúghat. A többi rendszerhasználati díj és áfa, amit az összevetésül szolgáló tőzsdei ár sem tartalmaz. Így tehát a tőzsdei kurzus valójában még mindig a hazai, rezsicsökkentett szint közel kétszerese.
Mindazonáltal a nettó 547 forintra tehető „lakossági piaci ár” a tőzsdei szint már több mint ötszörösére rúg. A mostani tőzsdei szintek mellett a rezsicsökkentett és a lakossági piaci áron eladott gázból származó bevétel ma már nagyjából fedezheti az ellátást végző, állami MVM orosz gázköltségeit – vélekedett megkeresésünkre Pletser Tamás. Az Erste olaj- és gázpiaci elemzője a jelenlegi politikai körülmények között nem számít lakossági gázárcsökkentésre.
A piaci áresés okait a szakember az európai tárolók megszokottnál nagyobb töltöttségi szintjében, illetve a várakozásokat alulmúló európai gazdasági teljesítményben és ázsiai LNG-keresletben látja. A világszintű kereslet csökkenéséhez hozzájárul a korábbi, több mint fél évszázada nem látott hitel- és pénzbőség szintén szokatlanul erőteljes, például kamatemelésen keresztüli visszafogása is. Ez Magyarországra, a tavalyi választások előtti „pénzosztás”, illetve az Európán belül messze legmagasabb szintre ugró infláció tükrében, hatványozottan igaz.
Tagadhatatlan, hogy a korábbi, magas gázárak közepette a pénzpiaci-energetikai elemzők – így akár Pletser Tamás is – a mostani időszakra a bekövetkezettnél sokkal, akár egy nagyságrenddel is magasabb tőzsdei szinteket jósolt. Tavaly szeptemberben, igaz, csak néhány nappal a piaci őrület csúcspontja után, 2023-ra nem várt 150 euró alatti árakat.
Tavaly novemberben az előrejelzés száz euróra szelídült , ami mellett – a tél zordságától függően – idén januárban is kitartott, de még idén áprilisban is csak fontolgatta az „50-100 eurós” előrejelzés felülvizsgálatát.(A magas gázárakat előrevetítő szakmai elemzésekre a kormány is előszeretettel hivatkozott, például a „lakossági piaci gázár” változatlanságának indokaként.) Pletser Tamás ennek kapcsán elismerte, hogy a piacot meglepte a lanyha ázsiai kereslet, de az európai ipar és lakosság gyors energiaigény-csökkenése is.
A napelemek miatt a „szokásos” nyári áremelkedés is elmaradt. Miközben az olyan nagy energiaigényű vevők, mint a fémkohók vagy a műtrágyagyárak, az árcsúcsok idején leálltak, az ipari termelés összességében nem csökkent, vagyis ezek helyét alacsony energiaigényű vállalatok vették át. Míg például egyes fémkohók végleg bezárhatnak, addig a műtrágya- és üveggyárak többsége újra termelhet.
