Orbán Viktor és baráti köre

Illusztris névsor, akik az elmúlt napokban Orbán Viktor meghívására Magyarországon jártak:

• Recep Tayyip Erdoğan török elnök,
• Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök,
• Savkat Mirzijojev üzbég elnök,
• Tamím bin Hamad ál-Száni katari emír,
• Szadir Zsaparov kirgiz államfő,
• Aleksandar Vučić szerb elnök,
• Serdar Berdimuhamedow türkmén államfő,
• Milorad Dodik, a Bosznia szerb többségű tagállama, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
• Andrej Babiš Csehország volt miniszterelnöke,
• Sebastian Kurz, egykori osztrák kancellár,
• és Rusztam Minnyihanov, az Orosz Föderációhoz tartozó tagállam, a Tatár Köztársaság vezetője.

Aki nem talált e hírességek között például EU-s ország vezetőjét, azt nem tévesztette meg a szeme, ugyanis:

„Ez úgy szokott történni – én magam is részese szoktam lenni ennek –, hogyha nagy világesemény van, akkor egy adott ország meghívja a barátait, vagy itt szívesen fogad minden érdeklődőt” – magyarázta el vasárnap a közrádióban a magyar miniszterelnök, mi is a jelentősége az atlétikai vébé nyitóünnepségén megjelent külföldi vezetőknek és politikusoknak.

Orbán Viktor a „barát” megfogalmazással a meghívottakkal fennálló értékközösségre, jó viszonyra utalt, mintha a háborús bűnökkel vádolt tatárföldi tartományi kormányzó, a befolyásos katari arab emír vagy Csehország bukott miniszterelnöke valami ellenpólust, közös identitást jelentene a diplomáciai szinten távol maradó valódi szövetségeseink, a NATO- és az Európai Unió tagjai, az úgynevezett „nyugati” országokkal szemben.

Az Economist mértékadónak tartott Demokrácia Indexe alapján a Karmelitában bulizó 8 állami vezetőből

• öten egy autoriter rendszer élén állnak,
• egyikőjük – Recep Tayyip Erdoğan – egy, az önkényuralmaknál eggyel jobbnak számító „hibrid rezsim”-et vezet,
• ketten – Orbán Viktor mellett Aleksandar Vučić szerb elnök – úgynevezett „sérült demokráciák” miniszterelnökei.

Az Oroszországhoz tartozó Tatárföld elnöke, Rusztam Minnyihanov aktívan részt vesz több százezer ukrán gyerek deportálásában, amiért az Európai Unió szankciót szeretett volna vele szemben, azonban magyar nyomásra ez nem valósult meg.

A Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik liberálisból Putyin-rajongó nacionalistává lett, aki azon dolgozik, hogy megfúrja a boszniai polgárháborúnak véget vető 1995-ös daytoni békemegállapodást a magyar kormány gazdasági és diplomáciai támogatásával.

A korábbi osztrák kancellár, Sebastian Kurz abba bukott bele, hogy az osztrák hatóságok vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt indítottak ellene nyomozást, a múlt héten pedig hamis tanúzás miatt emeltek ellene vádat.

A milliárdos cseh exelnököt, Andrej Babist ugyan felmentették egy uniós támogatásokkal kapcsolatos perben, de a cseh törvényhozás augusztusban pont az ő kiterjedt gazdasági érdekeltségeire és összefonódásaira hivatkozva szigorította az összeférhetetlenségi törvényt. Orbán a Kurz-cal való találkozóról fellengzősen „magyar–osztrák csúcs”-ként posztolt, miközben Kurznak viszonylag kevés politikai befolyása van Ausztriában, pláne mert családjával el is költözött Kaliforniába.

Az Egyesült Államok szövetségese, a katari Tamím bin Hamad ál-Száni viszont elismert nemzetközi államférfi – elismertségét jelentősen növeli a katari földgázvagyon, melyből nem csak Magyarország, hanem Németország is szívesen vásárol.

A kapocs, ami összeköti a meghívottakat, az a földgáz, Katar mellett Azerbajdzsán is az EU egyik fő kiszemelt termelőjének számít – a magyar miniszterelnök Alijevvel meg is állapodott 100 millió köbméter földgáz vásárlásáról. Azonban az azeri vezetővel barátkozni nem éppen időszerű, ugyanis a 2020-as hegyi-karabahi háború után bekebelezett területekről egyre több hír érkezik az örmény lakosság elleni visszaélésekről, melyeket az Európai Parlament az azeri elitre kivetett szankciókkal büntetne.

via Telex